146866. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó

Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.866. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY - EE—544. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Gyújtó Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Gács István mérnök, Gajári Gyula fizikus, Lakatos György és Weiszburg János mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. május 21. 1. pótszabadalom a 143 188 sz. szabadalomhoz Pótszabadalmunk a 143188 sz. törzsszabada­lom'ban leírt oly gázkisüléses gyújtó javított ki­vitelére vonatkozik, amely különösen gázkisüléses csövek, előnyösen fénycsövek gyújtására szolgál. A törzsszabadalom olyan gázkisüléses gyújtóra vo­natkozik, amely egy ionizálható gáztöltésű, lég­mentesen lezárt burából, a burába benyúló hozzá­vezetőikből, két fő elektródából és legalább egy segédelektródából áll, amelyek közül legalább egy fő elektróda bimetall elektródának van kiképezve és egy másik fő elektródával gázkisülés következ­tében történő felmelegedés, illetve lehűlés által elektromos kapcsolatot zár, illetve nyit. Emellett a hozzávezetők úgy kapcsolódnak egy-egy fő elekt­ródához, hogy a fő elektróda felől a hozzávezetés­hez folyó áram vagy egyáltalán nem vagy csak részben megy keresztül .a segédelektródán. A leg­alább az egyik fő elektróda felmelegítésére rendelt segédjelektróda saját fő elektródájával csak egyik, vagy mindkét végén kapcsolódik közvetlenül ter­mikusan és elektromosan azért, hogy a bimetall fő elektróda lehűlését a segédelektródában kifej­lődött és felraktározódott és a fő elektródának folyamatosan átadott meleg késleltesse és ezáltal a fő elektródák érintkezési időtartamát megnö­velje. A segédelektródát úgy képezzük ki, hogy a fő elektródák érintkezése előtt, közte és az egyik fő elektróda között ívkisülés képződjék, aminek hője által a segédelektróda olyan magas, előnyösen legalább 600 C° hőmérsékletre melegszik fel, amely hőmérséklet magasabb, mint bármelyik fő elekt­róda legmagasabb üzemi hőmérséklete és ami által lehetővé válik, hogy a kisméretű segédelektródá­ban elég tetemes melegmennyiség raktározódjék 'fel. A törzsszabadalom szerinti gyújtó teljesen meg­felel annak a követelménynek; hogy az a fény­csövet villogás nélkül gyújtsa be, és ezt lehetőleg gyorsan tegye meg. Ujabban azonban mindig na­gyobb követelményeket állítanak fel a gyorsabban gyújtás érdekében és jelen pótszabadalom szerinti kivitel főleg azt a célt szolgálja, hogy a gyújtó ennek a követelménynek állandóan eleget tudjon tenni. A gyakorlat eme követelményének megfelelően, még olyan a gyakorlatban gyakran elkerülhetet­len csökkentett tápfeszültségnél is, amely pedig mintegy 10-—15%-kal kisebb, mint a névfeszültség, a gyújtónak a fénycsövet 7 mp-eri belül be kell gyújtania. A cél azonban ezen időnek csökken­tése, itt azonban nehézségek mutatkoznak. Ha ugyanis olyan gyújtót alkalmaznak, amely a fény­csövet pl. 3mp-en belül gyújtja, majdnem elkerül­hetetlen, hogy gyújtásnál a fénycső ne villogjon és ezenkívül még a fénycső katód káros túlter­helése is fellép. Éppen ezért sorbakapcsolt gyúj­tókkal kísérelték meg a feladat megoldását, amely gyújtók egyike glimmgyújtó, másika pedig ter­mikus gyújtó volt. Bár ezáltal fenti hátrányok kiküszöbölhetők voltak, a két szerkezet használata jelentős többletköltséggel és egyéb káros következ­ménnyel járt. Célunk az előbb vázolt két követelmény egy­idejű kielégítése volt egyetlen gyújtó segítségével. Miután a törzsszabadalmunk szerinti gyújtó a vil­logásmentes gyújtás követelményeinek eleget tett és eleget tett a gyakorlati 7 mp-es összgyújtási idő követelményeinek is, célunk volt az összgyúj­tási idő erős csökkentése, azonban anélkül, hogy ezzel más hátrányok lépnének fel. Törzsszabadalmunk szerinti gyújtó említett kiviteli alakja úgy működik, hogy a glimmgy új toknál szo­kásos áramkörbe .bekapcsolva, bekapcsoláskor a segédelektróda és az ellenelektróda között gáz­kisülés indul meg, ami a segédelektródán ívkisü­léssé megy át. Az ezáltal a segédelektródán fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom