146859. lajstromszámú szabadalom • Fényforrás folyadékoknak elektromos kisüléssel történő spektrálfotométeres analíziséhez
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.859. SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY — DE—312. ALAPSZÁM Fényforrás folyadékoknak elektromos kisüléssel történő spektrálfotométeres analíziséhez Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin-Adlershof Feltalálók: Dr. Guttmann Wolf gang orvos, Reh brücke és Becker Hans mérnök, Berlin-Karlhorst A bejelentés napja: 1958. december 18. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. február 22. A találmány a spektrálfotométeres analízis végrehajtására szolgáló készülék, amelynél a folyadék legfinomabb szétporlasztása közvetlenül az elektromos kisülésben történik. Az ismert eljárások hiányosságaiból, amelyek a vizsgálandó anyagot akár folyékony, tésztaszerű, akár szilárd alakban viszik az elektródákhoz vagy elektródákra, fejlődött ki egy módszer, amely biztosítja a folyadékködnek az elektromos kisüléshez való hozzávezetését. A folyadéknak levegővel történő vagy elektrosztatikus szétporlasztása után a folyadékköd levegőáram segítségével egy csőelektródán keresztül a kisüléshez jut. Mivel a szén-cső-elektróda alkalmazása költséges, ezt egy fémsüveggel ellátott üvegelektródával is pótolhatjuk. Ezáltal a szénelektróda alkalmazásánál levő különböző hátrányok, valamint a folyadék felvételénél a csészeszerűen kiképzett elektródákban fellépő fröcskölő hatás vagy a cseppentős módszernél a szénelektróda átfúrása, elkerülhetők. Habár ez a módszer az ismert eljárásokkal szemben előnyös, a porlasztóedény tökéletlen tisztítása miatt az analíziseredményeket meghamisítja. A porlasztóedényen belül keletkező nagyobb folyadékrészecskék ennek falára lecsapódnak és visszafolynak az anyaghoz. Hosszabb használat után ezáltal koncentrációváltozások léphetnek fel. Ezenkívül ennél a módszernél különösen nagy anyagfelhasználás állapítható meg. Ezekből kifolyóan egy olyan készülék iránti követelmény lépett fel, amellyel a folyadéknak közvetlenül a kisülésben történő legfinomabb porlasztása következik be. A találmány szerint a feladatot úgy oldottuk meg, hogy a folyadék porlasztó hatása (effektusa) közvetlenül a kisülésen belül legyen, amely a spektrálanalízises gerjesztésre használódik fel. A porlasztás emellett akár levegővel, akár elektrosztatikusán történik. Ezt mindkét esetben úgy szerkesztjük meg, hogy a folyadékfelhő tengelyirányban az elektródára jut. Ezáltal ezen elektróda egyenletes megnedvesedését érjük el. Mivel ezen elrendezésnél az ellenelektróda részére nincsen hely, gondoskodtunk arról, hogyezegy kissé oldalt legyen elhelyezve. A kisülésnek ezáltal megkövetelt egyoldalúsága (külpontossága) ezen elektróda állandó forgása révén kiegyenlítetté válik. A rajzban egy elektrosztatikus porlasztással történő kiviteli példát mutatunk be. Hajszálcsöves 1 üvegcső, amely a vizsgálandó anyagot tartalmazza, 3 nagyfeszültségű vezetékkel van összekötve. A hajszáicsővel szemben megfelelő távolságban egy 4 szén- vagy fémelektróda van. Ez egy 5 tartóba van befogva és egy 6 szikragerjesztővel van összekötve. A teiígelytől kissé oldalt (hajszálcső: elektróda) a 7 ellenelektróda van elhelyezve, amely a 9 kar segítségével az 5 tartó körül forgó 8 hengertokra van erősítve. A hengertok 10 csúszóérintkezőn keresztül a nagyfeszültségű szikragerjesztő második pólusához van kapcsolva. A hengertok és vele együtt az ellenelektróda megfelelő hajtóművel, motor, levegőáram vagy ehhez hasonlók segítségével forgásba hozható. Az ellenelektróda egyoldalú elhelyezése által az egyébként megkövetelt, hasonlóképpen egyoldalú szikrakisülés ezen elektróda forgása által teljesen kiegyenlítetté válik. Az elrendezés mind függőleges, mind pedig vízszintes irányban működhet.' Szabadalmi igénypont: Fényforrás oldat, spéktrálanalízis számára spektrál-fotometrikus analízisek keresztülvitelére, amelyéknél folyadékoknak közvetlenül az elektromos kisülésben való legfinomabb porlasztása történik,
