146848. lajstromszámú szabadalom • Kétszres ekevas és eljárás annak előállítására

2 148.848 hogy az ekevasak meglevő alakjai a nagyfrek­venciás felületi edzésre egyáltalán nem alkalma­sak, mert az ekevas különböző részeinek külön­böző anyagvastagságai és az ismert ekevasak igen bonyolult alakja folytán az önélesítéshez szükséges egyenletes, keménységet és egyenletes edzési mély­séget nem tudták elérni. A nagyfrekvenciás felületi edzésnek ezt a hát­rányát már régóta ismerték. Oly célból, hogy ön­élesítő mezőgazdasági eszközök előállítását nagy­frekvenciás felületi edzés felihasználásával egyál­talán lehetővé tegyék, különleges eljárást dolgoz­tak ki, melynél egy anyagszalag középső részét nagyfrekvenciás hevítéssel felületen edzették és e szalagból az egyes szerszámokat elősaj tolás után letörték. Ezt az eljárást azonban ekevasakra jiem lehetett átvinni, mert ezekhez legalább 8 mm vastag anya­got kell használni, eltekintve attól, hogy a szo­kásos alakú ekevasat ily módon az előedzett anyagszalagból egyáltalán nem lehet letörni. Még ha sikerülne is olyan eljárást találni, amellyel a gyártás ekként megvalósítható, túlnagy az anyag­hulladék. A találmány szerint, melynek célja mindezeknek a hátrányoknak kiküszöbölése, igen olcsó ekevasat valósítunk meg, mely a használata folyamán ön­magát élesíti, vagyis kovácsolásos élesítést, egyál­talán nem tesz szükségessé. Az új ekevas élettar­tama minden eddig ismert ekevasnál sokkal na­gyobb, munkamódja pedig nemcsak egyenértékű az ismert ekevasakéval, hanem azt több tekintet­ben felül is múlja. A találmány lényege az, hogy kétrészű ekevas alaprésze változatlan, sík, alul leélezett keresztmet­szetű anyagszalagból áll, melynek hatékony része felületileg edzve van, olyan rétegben, amelynek keresztmetszete az akó éltől felfelé ék alakban, az önélesítést eredményező mértékben kiszélese­dik, aholis az említett alaprészhez orr van erő­sítve, melynek hatékony oldala szintén olyan ré­tegben felületileg edzett, amelynek keresztmet­szete az alsó éltől felfelé ék alakban, az önéle­sítést eredményező arányban kiszélesedik és tor­zulás ellen ki van merevítve, míg az alaprész elöl, az ekenád irányával ellentétesen, addig a részig, ahol az alaprész alsó élének legnagyobb kopása kezdődik, ferde metszéssel le van rézselve és e helytől kezdve az orrot olyan domború görbe határolja, amely az ekevas egész hossza egyenletes kopásának elve szerint van kialakítva. A rajz a találmány iszerinti ekevas egyik ki­viteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra az ekevas nézete. A 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonalán. A 3. ábra az alaprész előállításához szükséges szalaganyag nézete. A 4. ábra az alaprész nagyobb léptékű metszete. Az ekevas két részből áll, mégpedig az —1— alaprészből és a —2— orrból. Az —1— alaprészt előhengerelt anyagszalagból készítjük, melynek profilját metszetben az 1. ábra mutatja. E profil az alsó szélén leélezett derékszögű négyszög. A leélezéssel szemben fekvő hatékony oldalán a sza­lag végig edzett. A találmány szerint az edzést nagyfrekvenciás felületi hevítéssel végezzük, mégpedig több ekevas anyagát egyszerre edzzük, amint ez a 3. ábrán látható. Az anyagszalagból már előre —3— ki­vágásokat csákózunk vagy vágunk ki. Az így elő­készített anyagot edzőigépben a felületén, a —4— sáv szélességében, nagyfrekvenciás hevítéssel meg­edzzük. Az edzett rész vastagsága feleljen meg az önélesítéssel szemben támasztott követelmények­nek. E követelmények adva vannak a lágy alap­réteg és az edzett •—5— réteg vastagságával és a 4. ábrán szemléltetett ß metszőszöggel. Tekin­tettel arra, hogy nemcsak a lágy, hanem a felü­letileg edzett rész is bizonyos — ámbár sokkal kisebb — kopásnak van kitéve, az edzési mély­séget ezek szerint kell megszabni, ami azt jelenti, hogy az edzett rész keresztmetszete az éltől felfelé a 7-tel jelölt legnagyobb szélességig ék alakban kiszélesedik. Előnyösnek mutatkozott az edzett réteg olyanféle kialakítása, hogy az alsó részben az edzés mély­sége mintegy 55—60 Rockwell keménység mellett legfeljebb 1,5 mm, a felső részben pedig az éltől mintegy 50 mm távolságban, 1,8—2 mm legyen. Az ekként edzett szalagot a 3. ábrán feltüntetett alakú darabokra osztjuk fel, vagyis olyan szaka­szokra, amelyek hátsó • oldala trapéz alakú, elülső oldala pedig tető alakú. A felosztás bármilyen alkalmas módon végezhető, pl. úgy, hogy a sza­lagba mindkét oldalán köszörűkoronggal —8— hornyokat vágunk, amelyeknél a csíkot darabokra törjük, úgyhogy tiszta törésfelületeket kapunk. A —2— orrot az —1— alaprészhez tetszőleges módon, pl. —9— csavarokkal hozzáerősített ékként alakítjuk ki. Az orr körvonala olyan alakú, hogy az az alaprész körvonalából ott lép ki, ahol az alaprészhez viszonyítva egyenlőtlen kopás megy végbe, vagyis a —10— helyen, megközelítően ott, ahol az alaprész lerézselése végződik. Ettől a hely­től kezdve a körvonal a domború —11— görbe, mely először lefelé halad, majd ívben felfelé haj­lik el és ún. „egyenletes kopású görbét" képvisel. E görbe alakja kísérletek eredménye és a talál­mány fontos jellemzője; e görbe mentén a kopás a munka folyamán mindenütt egyenlő. Az orr elülső (dolgozó) oldala a —12— mély­ségben felületileg edzett. Ezt a réteget ugyan­olyan elvek szerint hozzuk létre, mint az alaprész —5— rétegét, amivel az egész használati idő fo­lyamán állandó önélesítést érünk el. Az orr hátsó oldalát megvastagító —13— rész eltorzulás ellen merevít. Az ekevas helyes működéséhez szükséges az, hogy mind az alaprész, mind pedig az, orr elülső fala a függélyes síkkal a = 50—67°-ot, a —14— leélezés a homlokfelülettel ß = 20—30°-ot és a vízszintes síkkal y == 3—10°-ot zárjon be. Ez azért fontos, mert a normális e'kevasak alakja a kor­mánylemez görbületét követi. A találmány sze­rinti ekevasnál, mely gyártási okokból sík, hogy könnyen és gyorsan legyen előállítható és főként edzhető, az említett munkaszögek betartása azért fontos, hogy az ekevas helyesen működjék. Figye­lembe kell vennünk ugyanis azt, hogy amennyi­ben az; ekevas görbe, ez az edzésnél nagy nehéz­ségeket okoz, mert az edzés a görbe alakzatot előre nem látható módon eltorzítja és ennek az eltorzulásnak káros hatását még azzal sem lehetne elhárítani, hogy az ekevasat az eltorzulás kiegyen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom