146844. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelző vagy ellenőrző szerv működtetésére

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.844. SZÁM 74. c. 1—13. OSZTÁLY — ZE-142. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés jelző- vagy ellenőrző szerv működtetésére VEB Carl Zeiss Jena cég, Jena (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1958. július 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. szeptember 11. A találmány kapcsolási elrendezés jelző- vagy ellenőrző szervek működtetésére ujjakkal kezelt számlálógépekben, önműködő vezérlésekben, számlálókapcsolásokban és egyéb berendezésekben, ahol jelek továbbítását és logikus társítását megközelítően derékszögű hiszterézisgörbéjű anyagokból készült elemekből végzik. Ilyen berendezésekbein a jelző- vagy ellenőrző szervet elektroncsövekkel dolgozó erősítőkkel lehet működtetni, melyek kimenőkörében van az illető jelző- vagy ellenőrző szerv. A találmány szerint ezeket a kapcsolási elrendezéseket lényegesen egyszerűsíthetjük azzal, hogy a jelző- vagy ellenőrző szerv működtetéséhez szükséges energiát ugyancsak megközelítően derékszögű hiszterézisgörbéjű anyagiból készült elemmel végzett, időben korlátozott transzformálással visszük át. Ilyen kapcsolási elrendezés esetén a jelző szervet egyetlen impulzussal is működtethetjük, melyet ebben az esetben ismert módon impulzussorozattá kell átalakítani. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés azért igen előnyös, mert az egész rendszer számára egyforma kapcsolóelemeket lehet használni és nincs szükség adalókos csöves erősítőkre vagy hasonló szervekre. A szükséges energiát az említett elemek közül kettőből vagy többől együttesen is vételezhetjük. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazása mellett a transzformálandó energiát két vagy több változó nagyságú és tetszőleges alakú áramból lehet levezetni, melyek egyike vagy többje egyenáram is lehet, míg a megmaradt áram vagy áramok változó nagyságúak és tetszőleges alakúak. Az energiabevitel további lehetősége abból áll, hogy a transzformálandó energiát egyenáramból vagy tetszőleges alakú áramból vesszük, melyre változó nagyságú és tetszőleges alakú megfelelő áramot szuperponálunk. A szuperponálás következtében az elsőnek említett áram megnő, csökken, megszűnik vagy irányt vált. A rajz a találmány szerinti kapcsolási elrendezés két kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a megközelítően derékszögű hiszterézisgörbéjű anyagból, pl. ferritből készült —1— mag három •—2, 3, 4— tekercset hord. Példaképpen a hájtófeszültség a —2— tekercsre, a jelzőfeszültség pedig a —3— tekercsre hat, míg a —4— tekercs a működtetendő jelzőszervvel, nevezetesen az —5— izzóval- kapcsolatos. Avégből, hogy az —5— lámpa jelezzen, az •—1— magnál irányukat az időben változtató mágnesterek vagy mágnestér-^különbségek szükségesek, melyek hatására az —1— mag tartósan átmágneseződik. Ebben az esetben az —1— mag átmágnese^ zésével időbelileg elhatárolt, ismétlődő energiaátvitel megy végbe a magon át, úgyhogy az •—5—• lámpát a —4— tekercsen át kapott áram meggyújtja. Emellett nincs jelentősége annak, hogy az irányukat változtató mágnesteréket vagy mágnestér-különbségeket miként állítjuk elő. A 2. ábra hasonló 'kapcsolási elrendezést szemléltet két —6, 7— maggal, melyek közül a •—6— mag —8— haj tó tekercset, a —7— mag pedig •—9— jelfeszültség-teker eset hord. Ennél' az elrendezésnél az energia átvitele a —10— lámpa működtetésére az 1. ábra példájával egyezően a —6, 7— magok útján együttesen, az egymás mögé iktatott —11, 12— tekercsek révén történik, melyek a magok átmágneseziése alatt a •—10— lámpa meggyújtásához szükséges feszültséget adják. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés jelző- vagy ellenőrző szervnek, pl. izzólámpának vagy relének működtetésére olyan berendezésekben, amelyekben jelek továbbítása és logikus társítása megközelítően derékszögű hiszterézisgörbéjű anyagokból készült elemek segítségével történik, azzal jellemezve, hogy a jelző- vagy ellenőrző szerv működtetéséhez szükséges energiát időben elhatárolt transzformálás Útján olyan elem viszi át, amely ugyancsak gyakorlatilag derékszögű hiszterézisgörbéjű anyagból van.