146829. lajstromszámú szabadalom • Nagyhőfokú iparivíz (kondenzvíz) átemelő berendezés
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.829 SZÁM 59. a. OSZTÁLY — SE—563. ALAPSZÁM Nagyhőfokú iparivíz (kondenzvíz) átemelő berendezés Sebők Andor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1955 március 4. A nagyhőfokú ipari vizek (kondenzvizek) kiemelése általában eddig a víz hőfokától függő ráfolyási magasság biztosításával, vagy pedig függőleges tengelyű szivattyú alkalmazásával történt. A találmány szerinti berendezés módot ad arra, hogy vízszintes tengelyű szivattyúval is — ráfolyás nélkül — a kondenzvízgyűjtő medence felett elhelyezett szivattyú gépcsoport útján is kiemelhető legyen a folyadék. Az eddigi berendezéseknél — például 80 C° hőfokú víz kiemelésénél — a szivattyú gépcsoportot már a kondenzvízgyűjtő medence alatt, vagy legalábbis annak fenekével egy magasságban kellett elhelyezni. Ez a körülmény térszín alatti szivattyúakna építését tette szükségessé, ami — különösen agresszív talajvizeknél — tetemes költséget okozott. A függőleges tengelyű szivattyú alkalmazását az hátráltatja, hogy gyártása és üzeme a hosszú tengely miatt körülményesebb, üzemzavarok könnyebben felléphetnek, mint a vízszintes tengelyű szivattyúknál, ugyanis a hosszú tengely üzeme mindig kényesebb és nagyobb felügyeletet igényel (pl. a .megfelelő1 olajozás miatt); — mindezekért alkalmazása inkább nagy teljesítményeknél lép előtérbe. A függőleges tengelyű szivattyú ezenkívül drágább is. Ismeretes olyan vízszintes tengelyű szivattyúval ellátott berendezés is, amelynél a szivattyú szívóoldala folyadékot tartalmazó zárt edénnyel közlekedik és az üzemi idő, vagy annak egy részé alatt a folyadék elszívásával légritkított teret létesít, amely a folyadékot a kútból, vagy medencéből felemeli. Mindazáltal ez a berendezés sem képes a nagyhőfokú folyadékot a medence felett elhelyezett szivattyú útján — egy bizonyos hőfokon túl •— felszívni, mert a keletkezett párák és gőzök nyomása a légritkított teret, illetőleg annak nyomását úgy megnöveli, hogy végül is szívóhatás nem alakul ki, mert a megnövelt nyomás egyenlővé válik a külső atmoszférikus légnyomással, illetőleg azt meg is haladhatja. A párák és gőzök természetesen a zárt edény — a továbbiakban szívótartány — felső részén gyűlnek össze. A találmány szerinti berendezésnél — egyik megoldás szerint — a szívótartány felső' részén egy vagy több kis vízfogyasztású centrifugális, vagy más rendszerű permetező van felszerelve. Ezek által a szívótartány belsejében levő térben a párákat és gőzöket lecsapatjuk azáltal, hogy a permetezők a felemelendő folyadék hőfokánál a szükséges mértékben alacsonyabb hőfokú folyadékot szállítanak a tartányba. A szívótartány fedele karimával csatlakozik a tartányhoz, jól záró szigeteléssel, Cisavarzatokkal leerősítve. Az egész permetező rendszer a fedél belső részén is szerelhető, vagy pedig magán a tartányon annak legfelső részén. A permetezővíz a következő1 helyekről vehető: 1. Származhat az alacsonyabb hőfokú kazántápvízből. Ha a kazántápvíz tartányában nincsen nyomás, úgy a tápvíz továbbítása a permetezőkhöz — egy megoldás szerint — a szivattyú által működtetett kisteljesítményű vízsugárszivattyúval történhet. Ebben az esetben egyúttal a kazánoknak tápvízzel való ellátása is megoldást nyerhet, 2. A permetezők részére alacsonyabb hőfokú külső vízforrást veszünk igénybe — esetleg a nyomás alatti vízvezetéki hálózatból. Ebben az esetben automatikus kapcsolóval gondoskodni kell arról, hogy a permetezők üzeme a szivattyú üzemiével egyidejűen induljon. Legcélszerűbben — egy megoldás szerint — a permetezők bekapcsolása egy úszó segélyével történhet, úszógolyós pisztolyszelep, vagy ehhez hasonló megoldás útján. Amikor a szivattyú megindul, először a szívótartányban tároló vizet kezdi szállítani, miáltal abban a vízszint leszáll és az ott felszerelt úszó azzal együtt lesüllyed, ezáltal nyit egy szelepet és a permetezők működésbe lépnek. Ha a szivattyú leáll, a szivattyú nyomóvezetékébe szerelt folyadéktároló tartány — a következőkben visszatöltőtartány — a szivattyún keresztül a benne levő vizet visszatölti a szívótartányba, amelynek vízszintje visszaáll a régi helyére, az úszó ismét felemelkedik és elzárja a permetező vezeték csapját. 3. A bepermetezendő folyadék magából a szivattyú által szállított folyadékból származik. Ekkor a szivattyú nyomócsonkja felett, de még a visszatöltő tartány előtt elágazást kell létesíteni és ezt valamilyen hőhasznosító berendezésbe kell vevetni — amely lehet hűtőtest, ellenáramú készülék, boiler, vagy más hasonló készülék —, ahol a permetezővíz a szükséges mértékben lehűl és
