146824. lajstromszámú szabadalom • Építő játék

2 i. 146.824 A —2— könyökcsőnek mindkét —2a— és —2b— furata vállal van kialakítva és ugyanez vonatkozik a —3— keresztdarab —3a—, —3b—, —3c— és —3d— furataira. A használat szempontjából lényegtelen, hogy a —3a— furat más alakú mint a többi, ez csak a gyártás technológiája folytán van így, de a furatok másként is kialakíthatók. A 4. és 5. ábrán a furatokat szintén betűs számokkái jelöltük és ezek is vállal vannak kialakítva vagy zsákfuratok. A méretezés olyan, hogy a furatok mélysége, illetve a furat külső széle és a vállközötti távolság valamivel kisebb, mint a 6. ábrán látható kötőelem hosszúságának fele. Ezzel azt érjük el, hogy amikor ezt a cső alakú kötőelemet valamelyik idom furatába tesszük és annak fenekéig (válláig) letoljuk, a másik idom felhelyezése akadálytalanul történhetik, mert a kötőelem nem ér a második idom furatának fenekéig vagy válláig. A fentiekben ismertetett csőidomok sima, fényes felületű, merev műanyagból, pl. polisztirolból, ismert műveletekkel (formába sajtolással) készülnek, és lehet egy építőszekrényben levő valamennyi idomot egyszínűre készíteni, de lehet tetszés szerinti színeket is alkalmazni. A 6. ábrán látható kötőelem viszont hajlítható és rugalmas műanyagból, pl. polietilénből készül, szintén cső alakú és külső palástján bordák vannak, melyek száma leghelyesebb három, de ennél több vagy kevesebb bordát is alkalmazhatunk. Ha a kötőelemen ilyen bordák nem lennének, a behelyezés csak az anyag tömörítésével lenne lehetséges, ami csak igen kismértékű lehet, tehát ha azt akarjuk, hogy egy sima csövet erőltetés nélkül, könnyen lehessen egy másik csőbe helyezni, de mégis úgy, hogy az súrlódás révén rögzítve legyen, akkor a csöveket igen nagy pontossággal kell előállítani. Ilyen pontos méretű csövecskék készítése műanyagból nagyon költséges lenne, ezért a találmány értelmében a rajzon látható —6a—, —6b—, —6c— bordákat alkalmazzuk, amelyek azt eredményezik, hogy behelyezéskor nem az anyag tömörül, hanem a 7. ábra szerinti rugalmas alakváltozás keletkezik. Ennél az alakváltozásnál természetesen nemcsak századmilliméteres méretváltozások vannak, úgy mint két sima cső egymásba dugásánál, hanem több tizedmilliméterre terjedő alakváltozások, a bordás kötőelemek és csőidomok készítésénél tehát jóval nagyobb tűrések engedhetők meg és így a tömeggyártás olcsó. Az 1—5. ábra szerinti és más bárminő alakú csőidomok egymásba helyezésénél keretszerű részek keletkeznek, amelyek belső terét sok esetben ki kell tölteni és erre a célra szolgál a 8: ábra szerinti tégla, amely lényegileg két rugalmas anyagú —7a— és —7c— lemezből és ezekét összekötő —7b— kapcsolórészekből áll. Azáltal, hogy ezek a kapcsolórészek rövidebbek, mint a —7a— és —7c— rugalmas lemezek, könnyen lehet ezt a téglát az —1— csövekből álló keret belsejébe helyezni és onnan eltávolítani, mégis a tégla játék közben jól tart és magától sohasem esik ki. Hasonlóképpen a —6— kötőelemekkel összeerősített csövek és csőidomok is oly erősen tartanak, hogy játék közben még akkor sem esnek szét, ha a tárgyat a gyermek dobálja vagy másként durván bánik vele, mégis az össze- és szétszerelés rendkívül egyszerű és gyors. A 9. és 10. ábra példaképpen széket és asztalt mutat, amelyek könnyen és gyorsan készíthetők a találmány szerinti csőidomokból, kötőelemekből és téglákból. A kész tárgyak rendkívül élethűek, azokon a szétszedne tőség úgyszólván láthatatlan, ami főleg annak köszönhető, hogy az idomok kör alakú végei tökéletesen illeszkednek egymáshoz. A szétszedést és összeállítást nagymértékben megkönnyíti az a körülmény, hogy az idomok belsejében levő kötőelemek egyrészt rugalmasak, tehát kismértékű alakváltoztatás esetén az igénybevétel megszűnte után eredeti alakjukat megint felveszik, emellett pedig hajlíthatok is, tehát maradandó alakváltozást is könnyen elbírnak. A 9. ábra szerinti szék szétszedésénél pl. a támlát alkotó két darab —2— könyökidomot szét kell. hajlítani, ill. egymástól eltávolítani, ami csak a bennük levő —6— kötőelemek hajlítása révén lehetséges. A részek visszahajlítása, ill. kiegyenesítése pillanatok alatt könnyen lehetséges. A 11. és 12. ábra szerinti kocsi készítéséhez szükség van kerekekre, ezek kiesését meggátló dugószerű részekre stb., amelyek az építőszekrényben szintén megvannak a csőidomok és kötőelemek mellett. A kocsi hátsó tengelyét középen sima csődarabból, mellső tengelyét pedig középen. Tudómmal készítjük és a T-idom szabad végéhez csatlakozik a kocsirúd. Ezt annak szemléltetésére említjük meg, hogy a csőidomok mennyi változat összeállítására adnak lehetőséget. A felrajzolt és leírt elemekből könnyűszerrel lehet pl. kockaszerű vázat is készíteni, amely a 'kitöltő téglákkal (vagy pl. ajtót, ablakot stb. utánzó téglákkal) lapos tetejű ház készítését teszi lehetővé, ha pedig a derékszögű csőidomok mellett még ferde, előnyösen 45 fokú csőidomokat is alkalmazunk, akkor ferde háztetők és más efféle részek is készíthetők. A találmány keretén belül eszközölhető módosítások közül megemlítendő, hogy a kitöltő tégla két lemezét pálcikaszerű összekötők is kapcsolhatják egymáshoz, a csőszerű kötőelem közepén pedig gallért vagy vállat lehet alkalmazni, mely esetben a furatokban nincs szükség vállra. Szabadalmi igénypontok: 1. Építő játék, azzal jellemezve, hogy merev műanyagból, pl. polisztirolból készült csöveket és csőidomokat, továbbá rugalmas és hajlítható műanyagból, pl. polietilénből készült, ugyancsak csőszerű kötőelemeket tartalmaz, amelyek külső palástja bordázott és az említett csövekbe, valamint csőidomokba helyezhető, amelyekben súrlódás révén rögzítődik. 2. Az 1. igénypont szerinti építő játék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a csövekből és csőidomokból készült keretszerű részek kitöltésére alkalmas oly tégláikat tartalmaz, amelyek két egymással párhuzamos, rugalmas (7a és 7c) lemezét e lemezeknél rövidebb (7b) kapcsolódarabok kötik össze. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építő játék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a csövek és csőidomok belső ürege vállal vagy fenékkel