146824. lajstromszámú szabadalom • Építő játék

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.824. SZÁM 77. f. 22—31. OSZTÁLY — PA-566. ALAPSZÁM Építő játék Paksy Jenő műszerész, Budapest A bejelentés napja: ,1958. március 6. Építő játékok régóta, több különböző változatban ismeretesek. A legelterjedtebb ilyen játékok közé tartozik a „Märklin" néven ismert és rudakat, léceket, csavarokat, csavaranyákat és egyéb műszaki alkatrészeket tartalmazó építőszekrény; előnye ennek a játéknak, hogy sok különböző játékgépet, járművet stb. lehet vele összeállítani, de igen nagy hátránya, hogy az egyes részek helyzete és a megerősítő alkatrészek igen feltűnően mutatják a darabokból történt összeállítást, a készített gép, jármű stb. tehát nem élethű. Ugyanez vonatkozik más, ismert építő játékokra is, pl. a „Matador" néven igen régóta használt, fakockákból és hasábokból álló játékra, amellyel készített tárgyak szintén valószínűtlen alakúak és messziről látszik rajtuk, hogy szétszedhetők. A „műépítő" néven forgalomba hozott, mélyedésekkel és ezekbe csappanó kiemelkedésekkel működő építő játékkal valamivel élethűbb tárgyak készíthetők, de ez a rendszer egyrészt nagyon gyengén tart, tehát a részek könnyen szétesnek, másrészt a játék tömbök, főleg házak készítésére alkalmas, nem pedig kocsik, bútorok, vagy egyéb effélék összeállítására. További hátránya az ismert építő játékoknak, hogy a kapcsolóelemek könnyen megszorulnak és törnek, vagy ellenkezőleg, oly lazák, hogy nem tartanak. A találmány oly építő játék, amely nemcsak gyermekek, hanem felnőttek szórakoztatására is alkalmas, főleg azért, mert vele rendkívül élethű, meglepő hatású és igen erős tartású tárgyak készíthetők, amelyek emellett könnyen és gyorsan szétszedhetők és igen sok változatban megint összerakhatok; emellett a találmány szerinti játék nemcsak vaskos tömbök, hanem rudakból álló tárgyak, pl. bútordarabok, kézikocsik stb. készítésére is alkalmas. A találmány lényege, hogy az építőszekrény merev anyagú csődarabokat, könyökcsöveket és más csőidomokat, továbbá rugalmas és hajlítható anyagú, ugyancsak cső alakú és kívül bordázott kötőelemeket tartalmaz, amelyek a csőidomokba helyezve rendkívül élethű tárgyak készítését teszik lehetővé. A rajz a találmányt példaképpen megadott elemek és tárgyak kapcsán szemlélteti. Az 1. ábra egyenes csőidom nézete, a 2. ábra könyökcső, és a 3. ábra kereszt alakú csőidom nézete. A 4. ábra T-darabot mutat, ugyancsak nézetben és az 5. ábra háromágú könyökcső oldalnézete. A 6. ábra az összekötő kapcsolóelemet két nézetben mutatja, és a 7. ábra nagyított, torzított nézet annak szemléltetésére, hogy ez a kötőelem miként helyezkedik el a csőidomokban. A 8. ábra a csőidomok közötti terek kitöltésére alkalmas téglát szemlélteti oldalnézetben. A 9. és 10, ábra ezekből a csőidomokból és kötőelemekből készített széket, ill. asztalt szemléltet, amelyek a valóságban teljesen élethűek, az egyes csőidomok érintkezési helye tehát az illesztés majdnem láthatatlan, de a műszaki rajzolás szabályainak megfelelően az ábrák mégis mutatják ezeket az illesztéseket. Végül a 11. és 12. ábra a találmány szerint készített játék-kézikocsit mutat oldalnézetben, ill. felülnézetben. Erre a darabra is vonatkozik az, amit a fentiekben mondottunk, a sima,- fényes és kemény anyagból készített csőidomok érintkezési helyénél már 20—25 cm távolságból nem lehet észrevenni, hogy ott az alkatrész több darabból áll, az ábrák csak a rajzolás szabályainak megfelelően mutatják az illesztést. Az 1—5. ábrák természetesen mind csak példák, mert a találmány szerinti építőszekrény bárminő alakú egyenes és ívelt, egy- vagy többágú csőidomot tartalmazhat és ezek bárminő kívánt menynyiségben használhatók. A csőidomok alakja megfelel a gyakorlatban pl. vízvezetékek csővezetékeinél használt idomoknak, e csődarabok alakja tehát ismeretes. A találmány szerinti csőidomoknál azonban fontos, hogy azok belső ürege vagy furata oly vállat tartalmazzon, amely a furatba tolt kötőelem ütköztetésére alkalmas. A rajz szerint az egyenes —1— csődarabnak '-—la— ürege vagy furata középen keskenyebb, mint a darab végénél és így keletkezik a váll, az —1b— furat pedig úgynevezett zsákfurat, tehát feneke van és ez alkothatja a vállakat.