146820. lajstromszámú szabadalom • Vizes diszperziójú nyomó- és nyomdafesték, valamint eljárás műanyaggal színelt tárgyak, sík mintázatának mély- vagy magasnyomással való előállítására és a kapott nyomatok kezelésére

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.820. SZÁM 15. 1. OSZTÁLY — NE—210. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Vizes diszperziójú nyomó- és nyomdafesték, valamint eljárás műanyaggal színeit tárgyak, sík mintázatának mély- vagy magasnyomással való előállítására és a kapott nyomatok kezelésére Papíripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Nemes Andor vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 30. A mélynyomófestékek diszpergálószere évtize­dek óta a toluol ós bizonyos egyéb gyűrűs szén­hidrogének. Minthogy e szerek gőze erősen mér­gező, a vele dolgozó személyek a költséges elnyelő berendezések ellenére állandóan veszélynek vannak kitéve. A 'gyűrűs szénhidrogének kiküszöbölésére eddig folytatott próbálkozások nem vezettek ki­elégítő eredményre. A mélynyomófestékek minden egyéb festékhez hasonlóan három összetevőből állnak, nevezetesen a színezékből, a kötőanyagból és a diszpergáló­szerből. A színezék szerves vagy szervetlen pig­mens, mely a kötőanyaggal meghatározott viszony­ban (korrelációban) van. A kötőanyag feladata a színezék rögzítése a nyomtatott felülethez, általá­ban papírhoz és az még szorosabban meghatá­rozott viszonyban van a diszpergáló (hígító) szer­rel. A mélynyomófesték megkívánt hígfolyós állaga miatt a diszpergálószer mennyiségileg a festék je­lentős részét alkotja. Ha a hígításhoz a gyűrűs szénhidrogén helyett vizet vagy vizes oldatot aka­runk használni, a kötőanyagot ennek megfelelően kell megválasztani. A fentiek ismeretében a találmány szerinti el­járásnál vizes diszperziójú mélynyoimófestókek kötő­anyagául hidrofil, nagy kötőképességű, nagymole­kulájú természetes anyagokat és/vagy kondenzál­ható szintetikus anyagokat (műgyantákat) alkal­mazunk, melyek vízben vagy vizes oldatban oldód­nak, ill. diszpergálnak. A körülírt természetes anyag előnyösen pektin vagy kazein, a műgyanta pedig előnyösen valamely vízben oldható vagy ilyenné tett karbamid-, meiaimin- vagy egyéb aminogyanta lehet. A pigmens állandó szuszpen­zióban tartását magában véve ismert módon, stabi­lize torokkal, pl. etilénglikollal és/vagy ennék szár­nui.v.;'.-7.aJval biztosítjuk. Ugyancsak ismert módon javítjuk a papíron a festék rögzodésóí, ill. dörzs­nllósá'gdt formaldehides vagy termikus kezeléssel, mely egyúttal a festéket víz további behatásával szemben érzéketleníti. A találmány szerinti mélynyomófesték előnye elsősorban a-mérgező anyagok kiküszöbölése, to­vábbá a víz vagy vizes oldat (pl. alkoholos oldat) alkalmazása folytán az eljárás olcsóbbodása, vala­mint a festékkel képzett nyomatok javított száraz és nedves dörzsállósága. Üj mélynyornÓHberende­zések létesítésekor igen előnyös továbbá a költsé­ges oldószer-visszanyerő berendezés megtakarítása. A találmány egy másik nyomdaipari probléma megoldására is módot ad. Ugyanis műanyaggal végzett színelésnél az egyébként barna, nem tet­szetős külsejű farost-, forgács- és papírlemezeket festett, festetlen vagy előnyomott, műanyaggal itatott, fehér papírral borítják és ezt melegen rá­sajtolják. Műanyag-színelésű síkmintás tárgyak ilyen készítése már ismeretes. Itt azonban nagy nehézséget okoz az, hogy mint fentebb mondottuk, a használatos magas- és mélynyomófestékek hidro­fobok (víztaszítók) és így a vizes diszperziójú mű­gyantákkal — melyekkel a színelést világos szí­nek elérése végett foganatosítani akarjuk — nem férnek össze. Megoldandó feladatok még: a vizes kötőanyagú festék kellő rögződése a papírhoz a nyomatást követő meleg telítés alatt, továbbá a festék hőállósága, kivérzésimentessége a kb. 150 C0 -on végzett sajtolás folyamán, végül a fényálló­ság biztosítása a felhasználáskor. A találmány szerinti vizes diszperziójú festék, melynek kötőanyaga hidrofil, előnyösen konden­zálható nagymolekulájú anyag, a fent ismertetett követelményeket is kielégíti. Ez a kötőanyag ugyanis az itatáshoz alkalmazott műanyag, rend­szerint aminogyanta vizes diszperziójával összefér és a melegsajtoláskor azzal célszerűen összekon­denzál. Színezékként az ismert hő- és fényálló színezékeket alkalmazzuk, ha pedig hígítószerre

Next

/
Oldalképek
Tartalom