146817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás művészi színes gipszdíszítmények készítésére
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.817. SZÁM 80. b. 23. OSZTÁLY — MA-791. ALAPSZÁM Eljárás művészi színes gipszdíszítmények készítésére Makk József szobrászművész, Budapest A bejelentés napja: 1958. június 19. Régóta ismert az asztalosmunkában alkalmazott intarzia, amelynek az anyaga a fa. Intarziának lehet felfogni a műkőből készített padlómozaikot is, ugyanígy a csiszolt kőből készült mozaikot is. Épületdíszítő elemnek gyakran használják a gipszet, így készülnek gipszből fali- és mennyezetdíszek, az épület homlokzatán kialakított frízek, konzolok, párkányok stb. A gipszdíszítményeket színezve is alkalmaztak. Ez a színezés felületi volt, utólagos festéssel törtónt, rendesen csak egy színnel. A tapasztalat szerint azonban a felületén színezett gipszdíszítmény színhatása fakó, élettelén volt, A felület sérüléseivel a színezés; is folytonossági hiányt szenvedett. A gipszdíszítményeken kívül a falak díszítésére a sgraffito néven ismert eljárással több színű, egymásra ráhordott vakolattal készítettek magán a díszítendő felületen színes mintát oly módon, hogy a mintának megfelelően a kívánt szín érvényesüléséhez a fölötte levő vakolatrétegeket eltávolították. Ez a módszer tehát a színeket különböző síkokban tudta csak elénk adni, s a színek a vakolat természetének megfelelően fakók voltak. Ugyancsak a vakolat fakó színeivel kívántak volna díszítményeket előállítani a vakolatintarziára vonatkozó elképzelések, amiknek azonban a gyakorlati megvalósításáról nincs tudomásunk. Egyéb próbálkozások az épületek színes díszítésével kapcsolatban főleg egyes alapfelületek (fa, műkő, kő stb.) egyes kimélyített részeinek megkeményedő színes anyaggal való kitöltése útján történtek, amelyek azonban mind igen korlátolt művészi lehetőséget és gyakorlatilag csak nehézkesen megvalósítható eljárásokat szolgáltattak. A jelen találmány ezzel szemben egészen új művészi díszítő lehetőségeket nyújt, amennyiben megoldja a színes gipszintarzia készítését és ezzel lehetővé teszi olyan eddig ismeretlen művészi színes gipszdíszítmények készítését, amelyek kiválóan alkalmazhatók épületek külső és belső kiképzésében, termek reprezentatív és intim hatású berendezésében, kirakatok díszítésében faldíszítményekül, faliképekül, dekoratív elemekül stb. A találmány szerinti eljárással készült színes díszítménynek igen élénk, izzó hatású színei vannak, amelyek eredeti frisseségüket megtartják s a díszítmény sérülése esetén sem szakadnak meg folytonosságukban. A találmány szerinti eljárással egyaránt lehet egyedi művészi alkotásokat előállítani és minta szerint sorozat darabokat gyártani. A találmány szerinti eljárás továbbá egyaránt alkalmas miniatűrök és nagy faliképek, sík- és domborművek, továbbá szobrok és általában háromdimenziós színes díszítmények alkotására. A találmány művészi színes gipszdíszítmények készítésére különböző színű festékporral kevert gipszpépek felhasználásával olyan eljárásit szolgáltat, amelynek során a különböző színű gipszpépet gipszhez nem kötő1 felületre (pl. üveglapra) a minta tükörképének megfelelően hordjuk fel, hátrészüket egy közös, összefogó, célszerűen a réteg szilárdságát növelő anyaggal, pl, kenderkóccal vegyített gipszréteggel látjuk el, majd ennek kötése után a kész díszítményt a ne>m kötőfelületről leemeljük. Ezt a kész díszítményt azután a tervezet szerint felerősíthetjük falfelületekre, vagy egyéb épületelemekre stb. Az eljárás egyik foganatosítási módja szerint a gipszhez nem kötő felületre előbb agyagréteget helyezünk, az agyagrétegre rajzoljuk ki a minta tükörképét, majd az egyes mezőket sorra kivágva és eltávolítva, helyezzük sorra a megfelelő iszínű gipszpépet és vonjuk be hátrészüket a közös összefogó réteggel. Olyankor, ha sokszor ismétlődő mintát kívánunk előállítani, az eljárás egyik további foganatosítási módja szerint a gipszhez nem kötő felületre előbb a minta tükörképének megfelelően kivágott és intarziaszerűen összerakott, maradandó rugalmas anyagból, pl. gumiból, vagy műanyagból készült idomlapokat helyezünk el, majd az egyes idomdarabokat sorra eltávolítva helyezzük a helyükre sorra a megfelelő színű gipszpépet és vonjuk be hátrészüket a közös összefogó réteggel. A találmánynak további foganatosítási módja szerint a gipszhez nem. kötő felületet, pl. bevont agyagfelületet a minta tükörképének megfelelő mezőkre kiemelkedő falakkal osztjuk fel, az egyes mezőkbe a megfelelő színű gipszpépet hordjuk fel, és a hátrészüket a közös összefogó réteggel
