146814. lajstromszámú szabadalom • Szemüveg
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.814. SZÁM 42. h. 26—37. OSZTÁLY — LE—306. ALAPSZÁM Szemüveg Lee Jacks István oki. gépészmérnök és Ligeti László üvegtechnikus, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. november 14. A találmány olyan szemüveg, amelynek optikai lencséje mechanikai sérülések és párásodás ellen védett, és amely a szemet is védi a lencse esetleges összetörésénél keletkező üvegszilánkok okozta sérülések ellen. A találmány szerint evégből az üveglencsét mindkét oldala felől valamely üvegátlátszóságú, töréskor szilánkmentes műanyaggal tokozzuk, mely kívánság esetén színezett is lehet. A lencsetok hátsó falát magából a szemüvegkeretből is kialakíthatjuk. A rajz a találmány szerinti tokozás két kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra két műanyagréteg közé ragasztott lenese metszete. A 2. ábra olyan lencse metszete, amelyet a belső oldalán a találmány szerint kialakított szemüvegkeret borít. Az 1. ábrát tekintve, az 1 optikai lencse két oldalára valamely üvegátlátszóságú ragasztószerrel egy-egy 2 ill. 3 műanyaglapot ragasztunk, melyek maguk is üvegátlátszóságúak. Anyaguk valamely e feltételnek megfelelő — esetleg színezett — műanyag. Az így kapott védett lencse a műanyaglapok széleinek leköszörülésével bármely alakú meglevő szemüvegkeret méretére hozható és a szokott módon a keretbe illeszthető. A 2. ábra szerinti megoldásnál a szemüvegkeret 4 foglalatát tömörnek készítjük olyképpen, hogy a 4' peremet a 4" hátfal tölti ki. A teljes foglalat üvegátlátszóságú műanyagból készül. A 4 foglalatban üvegátlátszóságú ragasztószerrel rögzítjük az 1 üveglencsét, melyet kívülről az üvegátlátszóságú 5 műanyag fedőlappal burkolunk. Utóbbinak körülfutó 5' peremét a 4 foglalat 4' pereméhez ragasztjuk. A fentiekből világos, hogy az 1 optikai üveglencse, mely tetszés szerinti alakú és anyagú lehet, mechanikai sérülések és párásodás ellen minden oldalról. kellően védett és annak esetleges összetörése esetén az üvegszilánkok a tokon belül maradva a szemet nem sérthetik meg. A találmány keretén belül az üvegátlátszóságú „műanyagok" közé soroljuk a törhetetlen vagy szilánkmentes üvegfajtákat is. Alkalmas műanyag pl. a polisztirol és polivinilacetát műgyanta, valamint ezek származékai. Ragasztószerként alkalmasak a szilikonlakkok és az „araidit" néven ismert üvegragasztó lakk. Az 1. ábra szerinti 2, 3 borító rétegek a 2. ábra 4, 5 tokjához hasonlóan is kialakíthatók, amikor is az 1 üveglencse már a fazettáló csiszolás előtt is teljesen zárt. Másrészt a 2. ábra szerinti 1 üveglencsét a védőrétegek az 1. ábrához hasonlóan minden hézag nélkül közvetlenül is boríthatják. Az üveglencse vagy a műanyag-tborítás káros sugárzások ellen védő fémfóliával borítható, amint ez más tárgyakkal kapcsolatban más helyen ismertetve van. Szabadalmi igénypontok: 1. Szemüveg, azzal jellemezve, hogy optikai üveglencséit mindkét oldaluk felől valamely üveg'átlátszóságú, töréskor szilánkmentes műanyaglap fedi és a lapokat a szemüvegkeret rögzíti. '2. Az 1. igénypont szerinti szemüveg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy optikai üveglencséinek mindkét oldalára, üvegátlátszóságú ragasztószer segítségével, egy-egy üvegátlátszóságú mű=anyaglap (2, 3) van ragasztva, melyeknek az üveglencse szélén körös-körül túlnyúló szélei a szemüvegkeretbe illeszkedően vannak leköszörülve. 3. A 2. igénypont szerinti szemüveg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a műanyaglapok túlnyúló szélei egymáshoz vannak ragasztva. 4. Az 1. igénypont szerinti szemüveg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemüveg foglalatai (4) üvegátlátszóságú műanyagból vannak és tömör kivitelűek, az üveglencsék pedig a foglalatok hátlapjához (4") üvegátlátszóságú ragasztószerrel vannak rögzítve és azok szélét a foglalatok körülfutó pereme (4') veszi körül, melyhez az üveglencsék mellső oldala felől egy-egy üvegátlátszóságú műanyag fedőlap 5 pereme (5') van ragasztva (2. ábra).
