146780. lajstromszámú szabadalom • Fény-elektromos távolságmérő
146.780 zetjük, ahol azok összegeződnek, s megfelelő erősítés után a 9 műszeren, pl. galvanométeren indikálhatok. Ha a fenti módon előállított mesterséges koincidenciát mint null-módszert alkalmazzuk, akkor a változtatható késleltető vonal, mint mérőegység alkalmazható és közvetlenül távolság-egységekre kalibrálható be. A fény-elektromos távolságmérő készülék kiviteli formáját a 2. ábra mutatja. Egy nagyintenzitású fényforrásból sugárnyalábot vetítünk egy húros oszcillográf mozgó tükrére, amely a nyalábot széthúzza pl. 50 om-re. Rezgessük a tükröt 50 KHz-cel, a széthúzott fénypont, ha egy ' 0,01—0,02 cm szélességű rés előtt elmozog, azt 0,5 -10~8 sec ideig fogja megvilágítani. A résen kilépő fényimpulzusokat egy nagy fényerejű optikával kivetítjük a mérendő pontba elhelyezett síktükörre. Ugyanilyen optikai rendszer gyűjti össze a visszafutó fényimpulzusokat, s vezeti a fotómultiplier katódjára. Az ábrán feltüntetett kettős tükör két részre osztja a fényimpulzusokat, melyek közül az egyik rész a már leírt utat futja be, míg a másik rész egy síktükör segítségével közvetlenül egy másik multiplier katódjára vetítődik. A két fotomultiplier a fényimpulzusokat elektromos imnpulzusokká alakítja át. Mivel a két fényút különböző hosszú, az elektromos impulzusok közt időkülönbség áll elő. Ezen időkülönbséget egy késleltető művonallal korrelációba hoz^ zuk, mely művonal folyamatosan változtatható értékű késleltető kábelből áll. (10~8—10~ 10 sec időkésést állít elő L és C komponensek változtatásával.) Az egyidejűségre hozott elektromos impulzusokat egy kettős koincidencia-erősítőbe vezetjük, melynek felbontóképessége 5-10~10 sec. A koincidencia-erősítő kimenő kapcsán egy integráló műszer jelzi a koincidenciát, melyet, mint fent leírtuk, nullműszerként alkalmazunk. A nullműszer állását és a késleltető művonal állását beépített fényképező berendezéssel egymás fölé egy filmszalagra fotografikusan rögzítjük. A 2. ábra a fenti berendezés kiviteli alakját ábrázolja, melyen az 1 a mérőberendezés elektromos tápegysége, 2 nagyintenzitású fényforrás, 3 húros oszcillográf, 4 rés, 5 kettős tükör, 6 és 7 síktükrök, 8 és 9 nagyfényerejű optika, 10 visszaverő síktükör, 11 és 12 fotomultiplierek, 13 koincidencia-erősítő, 14 változtatható művonal, 15 galvanométer, 16 automatikus fényképező berendezés, 17 a fényképező berendezés fényforrása, 18 impulzusgenerátor. A leírt műszer azonban nem zárja ki, hogy a fényimpulzusok időkülönbségét mielőtt elektromos impulzusokká alakítanánk, optikai úton hozzuk korrelációba. Ebben az esetben az optikai késleltető tagot fogjuk távolság-egységekre osztani. Az optikai és elektromos késleltető egyidejű alkalmazása a mérés pontosságának növelésénél előnyösen kombinálható. A fényimpulzusokat a találmány szerint elektromos impulzusokká alakítva továbbra is elektromos koincidencia formájában indikáljuk. A mérési jpontosság a koincidencia kör felbontóképességétől függ, s mint ilyen, az ismert geodéziai pontosság nagyságrendjét meghaladja, mert mint ismeretes, az 5-10-10 sec felbontóképesség elérhető. A fent leírt módszer lehetővé teszi a mérés automatizálását azáltal, hogy a késleltető vonal skáláját és a nulknűszer állását fotografikus úton rögzíti. Továbbá magasságmérésre is felhasználható a berendezés, ha a belőle kibocsátott sugár irányszögét a szokásos optikai úton meghatározzuk. A mérési pontosságot azáltal is növelhetjük, hogy a kettős koincidenciát nem nullműszerre visszük, hanem pl. katódsugárcső ernyőjére. A közvetlen jel is két részre osztva: egyrészt késleltetés nélkül, másrészt késleltetéssel megy a katódsugárcső ernyőjére; a távolságot mérő jel a késleltetett jellel akkor lesz koincidenciában, ha a távolság-jel amplitúdója az ernyőn megnövekszik. Egyidejűleg, ha a katódsugárcső ernyőjére még ismert időjeleket is felviszünk, a koincidencia helyét a marker jelek skáláján közvetlenül leolvashatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Fény-elektromos távmérő, mely távolságot olyan berendezéssel mér, ami fényimpulzusokat állít elő, azokat kettős tükörrel két részre osztja, az egyik sugárral befuttatja a mérendő távolságot, miáltal a másikhoz képest időkülönbség áll elő, azzal jellemezve, hogy ezt az időkülönbséget részben optikai (többszörös visszaverődés vagy fénytörés), résziben elektromos (LC tagokból álló késleltető művonal) késleltető művonallal koincidenciába hoz. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy fényimpulzusokat többtagú forgó tükörrel állít elő. 3. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy katódsugárcsőnek egy rés mögött mozgó fénypontját alkalmazza fényimpulzus-forrásként. 4. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy fényimpulzus-forrásként húros oszcillográfot alkalmaz. 5. Az 1. igénypontiban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két fénysugár nyalábja közötti időkülönbséget koincidenciába hozó optikai és elektromos késleltető tagja folyamatosan változtatható és távolságegységekre van osztva. 6. Az 5. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető tag a mérendő távolság helyes értékét akkor mutatja, midőn a koincidencia-erősítő után működő nullindikátoron —- mely lehet galvanométer vagy katódsugárcső — koincidenciát jelez. 7. Az előző igénypontok [bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti késleltető tagjának és nullműszerének állását beépített fotografáló rendszerrel rögzíti. 8. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés változata, azzal jellemezve, hogy a készülék fénynyalábját több részre bontja, ezek a fépynyalábok a készülékből nemcsak párhuzamosan, hanem különböző szögek alatt is haladhatnak és megfelelő késleltető tagokkal többszörös koincidenciát is létesíthetnek. 9. Mérési eljárás a 8. igénypontban meghatározott berendezéssel, azzal jellemezve, hagy a fény-
