146777. lajstromszámú szabadalom • Spektrokémiai elemzés időben felbontott színképek segítségével és berendezés hozzá

2 146.777 sül ki és szolgáltatja a gerjesztő energiát. A kisülést a V2 thyratroncső indítja be, melynek rácsát az I fotocellától a K erősítőn át jövő jel vezérli, R2, R3, R4 és R5 ohmos ellenállások. A szikragerjesztő működésének ismertetése az említett dolgozatokban található meg. A szikragerjesztői legnagyobb pontossággal fotocellás vezérlés mellett dolgozik. Természetesen az időfelbontás kárára használhatók kisebb pontossággal dolgozó szikragerjesztők is. Az.l. ábra felső része az optikai rendszer vázlatos elrendezését adja. Az A szikraközből jövő fény a B résen áthaladva az L forgó, konkáv tükörre jut. Az A elektródok a rajz síkjára merőlegesek, a B rés pedig a rajz síkjával párhuzamos. Az L tükör a D szinkron motor tengelyére van erősítve. Az 1. ábra szerinti szikragerjesztő kapcsolás mellett a tükör egyik oldala fekete papírral be van borítva. Az L tükör a B rést a spektrográf E résére lekicsinyítve képezi le. A B ernyőnek a spektrográf E résén jelentkező széthúzott képébői a nem kívánt rész kiárnyékolható. Az E rés a rajz síkjára merőleges. F a spektrográf prizmája, G a fényképező lemez. A szikrakisülést beindító V2 cső vezérlése úgy történik, hogy a H autólámpa izzószálát az L tükör segítségével felnagyítva az I fotocellának a rajz síkjába eső résére képezzük. A motor minden fordulatánál kiváltott fotóáram a K erősítőn áthaladva, feszültségjel alakjában a V2 thyratroncső rácsához jut. A V2' cső á negatív előfeszültséget is a K erősítőből kapja. Ha kisfeszültségű kondenzált szikrát használunk fényforrásul, az 1. ábra szerinti szikragerjesztő a gyújtószikra áramkört jelenti. Ha az 1. ábra szerinti berendezéssel a B rés időben széthúzott képéből az E rés síkjában a megfelelő részt kiárnyékoljük, a háttér leválasztható és mind minőségi, .mind pedig mennyiségi elemzés végezhető. Mivel azonban az a célszerű, hogy a színképvonalak intenzitása a G lemezen teljes hosszukban azonos legyen, célszerű közbenső leképezést alkalmazni. Ez különösen mennyiségi meghatározásoknál fontos. A több közbenső leképezési lehetőség közül a 2. ábrán bemutatunk egyet. A 2. ábra szerinti optikai elrendezés mindössze annyiban különbözik az 1. ábra szerinti elrendezéstől, hogy az A fényforrás előtt levő B rést nem közvetlenül a spektrográf El résére képezzük, hanem az E2 ernyőre, amelyen a rajz síkjával párhuzamos, változtatható szélességű rés van. Most a B rés időben széthúzott képéből az E2 ernyő segítségével árnyékoljuk ki a kívánt részt. Az E2 ernyőt a közvetlenül a spektrográf rése (El) előtt levő N lencsével a szokásos módon a spektrográf kollimátor lencséjére képezzük. Meg kívánjuk említeni, hogy mind az 1., mind pedig a 2. ábrák szerinti elrendezésiből a B rés el is hagyható. Ekkor viszont a nagyobb fényforrás-méret imiatt kisebb időbeli felbontóképességgel kell számolni. Ahhoz, hogy a spektrográf E résén (1. ábra), illetve az E2 közbenső résen (2. ábra), a B ernyő, illetőleg az A fényforrás időben széthúzott képéből csak a megkívánt rész jusson tovább, e kép függőleges (vagy vízszintes) irányiban eltolható, kell legyen. Ezt az eltolást vagy a H autólámpának,, illetőleg az I fotocellának a rajz síkjára merőleges állításával, vagy pedig elektronikus időeltolással lehet végrehajtani. Nem elektronikus vezérlésű szikragerjesztő alkalmazásánál hasonló természetű beállítás az L tükörnek a D motor forgórészéhez viszonyított megfelelő beállításával érhető el. A találmány természetesen nem korlátozódik csak a példaképpen leírt berendezésekre, hanem magában foglal minden olyan eszközt, amelyek segítségével villamos szikrakisülés fénye időben szétbontható és abból csak a kívánt rész kerül a spektrográfba. Így felhasználható az eljárás gyakorlására olyan forgó vagy rezgő eszköz is, amely a szikrakisüléssel szinkron dolgozva annak fényét a. kívánt időtartamig leárnyékolja. Ezért a leírásban és az igénypontokban említett optikai elem vagy optikai eljárás utóbb említett lehetőségeket is magában foglalja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos kisüléssel való' minőségi és mennyiségi spektrokémiai elemzéshez, azáltal jellemezve, hogy a villamos kisülésnek optikai úton felbontott sugárzásából az elemzéshez csak a kívánt részt használjuk fel, míg a felhasználni nem kívánt részt kiárnyékoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szikrafényforrás képét optikai rendszer segítségével a nem kívánt képrészek kiárnyékolása végett időben széthúzva a spektrográf résére képezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy'a szikrafényforrás képét optikai rendszer segítségével, a nem kívánt képrészek kiárnyékolása végett időben széthúzva közbenső résre képezi. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely a fényforrás és spektrográfból álló rendszer megfelelő helyén elhelyezett, a villamos kisüléssel szinkron dolgozó kiárnyékoló berendezéssel bír. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy olyan elektronikus vezérlésű gerjesztő berendezéssel bír, amelynek vezérlése időszakosan megvilágított fotocella által létrehozott feszültséglökések segítségével történik. 6. A 4—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az időben felbontott színképeket fényképező lemezzel érzékeli. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az időben felbontott színképeket közvetlen fénymérő eljárással érzékeli. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60365. Terv Nyomda, Budapest V„ Balassi Bálint utca 21-23.