146768. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozószorító elektromos akkumulátor telepekhez

2 146.768 A találmány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a csatlakozószorító teste egy könnyűfémötvözetből, például rézszilumimból áll, amely minden oldalról homogén, egyenletes vastagságú ólomréteggel van borítva. A szorító alaptestének előállítása itt forgácsolásmentes úton, például nyomás alatti Öntés módszerével történik. A szorító alaptestének elkészítésekor egyidejűleg az alumínium csatlakozóvezetéket is beöntjük és ezáltal a szorító alaptestével szilárd összeköttetést létesítünk. Ez ideig még nem volt ismeretes, hogy korrózióvédelem céljából egyenletes vastagságú homogén ólomköpennyel könnyűfém ötvözetből készült szorító alaptestet vegyenek körül, amelybe egyidejűleg alumínium csatlakozóvezetéket öntenek bele. A tapasztalat azt mutatta, hogy .a könnyűfém ötvözetből készült alaptestű csatiakozószorítók működésképessége nem korlátozott, bár az ólom és alumínium között a bevonat elkészítésénél szilárd kapcsolat — az előnyösen használt nyomás alatti öntőeljárásnál — nem következik be és az elektromos berendezés kifogástalan működése biztosítva van. A találmány különös előnye abban áll, hogy az alumínium korlátozott korrózióállósága a kénsavval szemben a homogén ólomköpeny által oly mértékben megnövekszik, hogy' ezáltal megbízható működésű, hosszú élettartamú szorítót nyerünk és most imár lehetségessé válik, hogy az önindító-vezetékekhez rézhuzalok helyett alumíniumkábeléket alkalmazzunk. Ezáltal tekintélyes rézmegtakarítás és az előállítási költségek nagymértékű csökkentése érhető el. Előnyös az ezzel kapcsolatos súlycsökkenés is. Az ólomköpeny vastagságának megválasztása úgy történt, hogy bár az előbbiekben ismertetett acélbetétes szorítókhoz képest lényeges vastagságcsökkenés következett be, valamely külső behatás által bekövetkezhető mechanikus sérülés veszélye a legmesszebbmenőén ki van küszöbölve. A tapasztalat szerint 0,4—1,2 mm rétegvastagság elegendő védelmet biztosít és teljesen megfelel a támasztott követelményeknek. Hogy az alumínium csatlakozókábel és a csatlakozószorító közötti kötési helynek savgőzökkel szemben való tökéletes tömítését elérjük, a kábelszigetelés és ólomköpeny között levő illesztési helyet szigetelőhüvellyel fedjük le, amelyet előnyösen az ösiszékötési helyre húzunk rá és saválló ragasztóval ráragasztunk. A találmány tárgyát — különösen réz csatlakozóvezetékek alkalmazása esetén — oldható szorítócsatlakozóval is el lehet látni. Erre a célra a gyártásnál a könnyűfém, ötvözetből készült szorító alaptestbe egyidejűleg két menetes csapot öntünk be, amelyek ilyen módon a szorítókengyel alsó részével mereven össze vannak kötve. A szorító alaptestnek homogén, egyenletes vastagságú ólomréteggel való bevonása után a csatlakozókábel szilárd felerősítésére a szorítókengyelfelsőrész; és két csavaranya szolgál. A rajzok alapján a találmány két példakénti kivitelét ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra nézetben és részben metszetben ábrázolja a csatlakozószorítót, a szilárdan beöntött csatlakozókábellal együtt. A 2. ábra az 1. ábrán levő kötési hely A—B vonal mentén való metszete. A 3. ábra oldható kábelcsatlakozással ellátott csatlakozószorító nézetét mutatja. A 4. ábra a 3. ábra szorítójának C—D vonal menti metszetét mutatja, a szorító alaptestbe beöntött menetes* csappal és a felső szorítókengyel segítségével felerősített csatlakozókábellal. A csatlakozószorító lényegében 1 szorító alaptestből áll, amely kengyelszerűen van kiképezve és az ólomakkumulátor csatlakozócsapjait szorosan körülfogja. A szorító alaptest könnyűfém ötvözetből, például rézszilummból, előnyösen nyomás alatti öntési eljárással készült. A szorító alaptest készítésekor az alumíniumból levő 2 csatlakozókábelt, amelyet szigetelésétől megfelelően' megtisztítottunk, a 2. ábra szerint szilárdan beleöntjük a szorító alaptestbe. A találmány értelmében mos a csatlakozószorító egész; • szorító alaptestét — amely mint nyers alkatrész, az ólomköpeny vastagságának megfelelően kisebb méretű — és a kötési helyet, egészen a 3 kábelszigetelésig homogén és egyenletes vastagságú 4 ólomréteggel vonjuk be. A bevonás célszerűen nyomás alatti öntési eljárással történik és a rétegvastagságnak a tapasztalat szerint legalább 0,4 mm-nek kell lennie. Hogy biztonsággal megakadályozzuk a kénsavgőzöknek a 3 kábelszigetelés és 4 ólomköpeny illesztési helyére való jutását és ezzel az illesztési hely korrózióját, 5 szigetelőhüvelyt húzunk az illesztési hely fölé. A szigetelőhüvely felerősítése előnyösen saválló ragasztóval való felragasztás útján történik. Egy másik kiviteli példát a 3. és 4. ábra mutat. Az 1 szorító alaptesthez csatlakozik a kábelcsatlakozó-kengyel 6 alsó része, amelyen két 7 menetes csap van. A szorító alaptestet a bilincsralsó résszel egy darabból készítjük és a találmány értelmében könnyűfém ötvözetből, előnyösen rézszilummból van és előállítása célszerűen nyomás alatti öntési eljárással történik. A két 7 menetes csapot az alaptest előállításakor egyidejűleg beöntjük és ilyen módon ezek a 6 kengyel-alsórésszel szilárdan össze vannak kötve. A találmány szerint a csatlakozószorító egész testét — előnyösen nyomás alatti öntési eljárással — homogén, egyenletes vastagságú 4 ólomréteggel vonjuk be. A 2 csatlakozókábelt — amely ezen oldható szorítóskötésnél rézből van -— 8 kengyel-felsőrész 9 anyák segítségével szorítja szilárdan, oldható kapcsolattal a találmány értelmében vastag ólomréteggel bevont 6 kengyel-alsórészhez. 10 szorítócsavar meghúzása által a szorító szilárdan ül az ólomakkumulátor csatlakozócsapján. Természetesen, a találmány nem korlátozódik kizárólag a bemutatott kiviteli példákra, hanem alkalmazható más korróziónak kitett szorítóberendezéseknél is. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyűrű alakú hasított osatlakozószorító akkumulátortelepek részére, azzal jellemezve, hogy egy forgácsolásmentesen előállított szorító alaptestet (1), amelynek anyaga könnyűfém ötvözet — például rézszilumin — minden oldalról homogén, egyenletes vastagságú ólomréteg (4) vesz körül.