146756. lajstromszámú szabadalom • Forgóhengeres triőr, magvak alak-szerinti szétválasztására

11 Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.756. SZÁM 45. e. 12-19. OSZTÁLY — ME—363. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Forgóhengeres triőr, magvak alak szerinti szétválasztására KGM Mezőgépfejlesztési Intézet Feltalálók: Uzsák Vilmos tervezőmérnök, Dunaharaszti, Moharos Dániel tervezőmérnök és Holl Sándor tervezőmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. február 2. A találmány olyan triőr létesítésére vonatkozik, amely terelőlemez kombinációjával és ezzel összefüggő szerveivel alkalmas a triőrök teljesítménye mennyiségi és minőségi jellemzőinek jelentős növelésére. Ismeretes, hogy a triőrbe vezetett tisztítandó magvak a triőr sejtlemezköpenyének belső felületén végig-hömpölyögve, a triőr keresztmetszetében vizsgálva, forgásirányban kissé eltoltan elhelyezkedő, vese alakú halmazt mutatnak. E magvesének triőrözés közben az a kedvezőtlen következménye, hogy a magok vastag rétegben áramolva, a sejtlemez-köpenynek viszonylag kis felületével tudnak érintkezni. így a triőr hatásos sejtfelülete viszonylag kicsi. Továbbá a magvese belsejében elhelyezkedő magok nehezen jutnak a sejtfelület közelébe, illetve azzal érintkezésbe. A magvesének inkább csak a külső felületével határos rétege van mozgásban, alul a triőr forgásirányában, felül ellenkező irányban. Ismeretesek olyan megoldások, melyek a magvese szétoszlatását vagy a középső magréteg meggyorsítását célozták. Ezek egyik csoportjánál a csiga vályúra mereven vagy lengően függesztett bordás vagy sima terelőlemezek vannak, melyek egy vagy több sorban, a magvesében helyezkedtek el és a sejtlemez-köpeny felületét követik, azzal párhuzamosan, a triőr keresztmetszetében nézve ívesen, vagy egyenes vonalban. Ezen ismert szerkezeti megoldások közös jellemzője, hogy a csiga vályúra vagy annak tengelyére vannak erősítve, így a csigavályú állításakor az azzal együtt mozgó vesebontó szerkezet helyzetét változtatja, ami a szerkezet működésének hatását lerontja. E terelőlemezeken kívül ismeretesek és a megoldások másik csoportját képezik a csigavályún vagy a triőrhengeren kívül csapágyazott egyenes vagy spirális kiképzésű lapátokkal ellátott forgó lapátkerekek. A forgó lapátok a magvese felső részében elhelyezkedő magokat.a triőrhenger forgásirányával ellenkező irányban, a sejtlemezköpeny szabad felületére' röpítik. E megoldások hátránya, hogy forgó, csapágyazást és hajtást igénylő szerkezetek és olyan magrétegeket is újra a sejtlemezre dobnak, amelyek közvetlenül előtte a sejtekkel érintkeztek. A visszarepített magok az örvénylés és rugalmas ütközés következtében a sejtekbe nehezebben ülnek bele és a nagyobb sejtfelületet nem használják ki gazdaságosan. Mindezeken felül az ismertek — a találmány szerinti szerkezethez képest •— bonyolultak, előállításuk és üzemeltetésük költséges, méreteikhez viszonyítva kisebb teljesítményűek. A találmány szerinti triőr olyan terelőlemezkombinációból és ezzel összefüggő szervekből áll, mely a magvese kialakulásának megakadályozására, a magoknak a sejtlemez-köpennyel érintkező hatásos felületének növelésére, valamint vékony rétegben történő nyugadt áramoltatására és ezek alapján a teljesítmény emelésére és a magvak axiális irányú továbbítására alkalmas. E szerkezet a csigavályútól teljesen független, beállíthatóan rögzítve a küllő nélküli be- és kifolyókeréken keresztül, a triőrhengeren kívül van. A triőrhenger palástjának külső felületén van alátámasztva és hajtva. A találmány szerinti gép egyszerű felépítésű, méreteihez képest az eddig alkalmazott triőröknél nagyobb teljesítményű és triőr-blokkok kialakítására az ismertekhez képest alkalmasabb kivitelű. • Az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölését célzó találmány szerinti gép lényege az, hogy a triőrhengeren kívül, álló alkatrészekhez erősített és a triőrhenger keresztmetszetének vízszintes szimmetria-vonala alá nyúló, a csigavályútól függetlenül állítható, lejtős terelőlemezzel, valamint a terelőlemezen elrendezett bordákkal, vagy vályú cskákkal, továbbá a triőrhenger végeihez rögzített, palástjának belső kerületén egy- vagy többbekezdésű terelőmenettel rendelkező be- és kifolyókerékkel van ellátva.