146754. lajstromszámú szabadalom • Készülék cotton-, síkhurkoló- és síkkötőgépekbe bevezetett fonál feszültségmentesítésére

1 146.754 bancolj a vagy el ne csavarja, a. tárolósíktól cse­kély távolságban másik felületet helyezünk el. A két síkfelület között keletkező résben történik a fonál lerakása. A felületek tetszés szerinti anyag­ból, például fémlemezekből, műanyagból, üvegből stb. készülhetnek, de egyes elemeikből is össze­állíthatók, például egymás mellé fektetett huzalok­ból (drótokból), fonalakból, pálcákból' vagy rudak­ból stb., mely utóbbiak lehetnek körkeresztmet­szetűek vagy profilosak, egymás mellett kis távol­ságban elhelyezve. A két felület a fonálnak a munkafolyamat meg­kezdése előtti befűzése céljából felhajtható (fel­billenthető) lehet, hogy a fonal nehézség nélkül elhelyezhető legyen közöttük. Ugyanebből a célból azonban a felső felület egy befűzőréssel (hasitok­kal) is el lehet látva. A széthúzó berendezések fel­vételére a felületek résekkel vannak ellátva, ame­lyekben a széthúzóberendezések váltakozó irányú mozgásukat végezhetik. A felületeket egymás mellé fektetett huzalokból, szálakból, pálcákból vagy hasonlókból készítve, a széthúzó berendezé­sek számára a rések úgy alakíthatók ki, hogy az említett huzalok, szálak, pálcák vagy hasonlók kö­zött megfelelő nagyságú hézagot vagy közt ha­gyunk. Különösen alkalmas az ilyen felületek létesíté­sére két átlátszó síklap, amelyek egymás felett párhuzamosan fekve szűk rést alkotnak és amely lapok mindegyike résekkel van ellátva a széthúzó berendezések vezetésére és a felső lap ezenkívül még a résekre keresztirányú befűzőréssel is el van látva. A széthúzó berendezések lovasokból állanak, amelyek váltakozó irányú mozgást végző szer­vekre, például vonórudakra vagy húzó kötelekre vannak erősítve. A lovasok úgy vannak elren­dezve, hogy egyik irányú mozgásuk közben a fo­nalat magukkal viszik és ezáltal a ifonalhordozó­ról lehúzzák. A lovasak visszafelé mozgásakor a fonal feszültségmentes állapotban és nyugalomban fekve marad a tároló felületen. Célszerű a lovaso­kat párosával egymással ellentétes irányban moz­gatni. Nyugalmi állapotban a fonál lényegében egyenes vonalban fekszik az egymáshoz képest megfelelően eltoltan elhelyezett lovasok között, úgy, hogy egy lovas a fonal egyik oldalán, a kö­vetkező pedig a fonál ellenkező oldalán helyezke­dik el. A lovasokat egymással ellentétes irányban mozgatva, azok a fonalat hullámvonalban, körül­belül egy színuszgörbéhez hasonlóan rakják le a síklapok között. Miközben a lovasak a fonalat a fonálhordozóról lehúzzák, azonos irányban, tehát nem párosával egymással ellentétes irányban is, mozgathatók. Ebben az esetben azonban a lovasak között gyű­rűket, szálvezető szemeket vagy csapokat kell el­helyezni, amelyeknek tartani kell a fonalat a lo­vasok mozgása közben, hogy a hullámvonalú le­rakás bekövetkezhessek. A lovasok más lehúzószervekkel is helyettesít­hetők, például huzalokkal (drótokkal), megfeszí­tett szálakkal, horgokkal stb. Minthogy a fona­laknak a fonalhordozóról való lehúzására és hul­lámvonalban való lerakására csak tkis erőre van szükség, ezt az intézkedést irányított gázsugárral, például sűrített levegővel vagy villamos töltéssel, megfelelően elrendezett villamos erőterekkel is meg lehet valósítani. A lovasak mozgatása mechanikai úton merev és rugalmas szervek kombinációjával, például vo­nórudakkal és húzókötelekkel történik. Ugyan­ilyen eredménnyel azonban olyan mozgató szer­vek is használhatók, amelyek kizárólag merevek (pl. rudak) vagy hajlékonyak (pl. huzalok, lán­cok). A lovasok mozgatása a lehúzáshoz azonban pneumatikus, hidraulikus, elektromechanikus, elektromos vagy elektromágneses úton is történ­het. A lovasok mechanikus mozgatásakor kényszer­vezérlésről is gondoskodhatunk, amely a lovasok Váltakozó irányú mozgatását végzi. A mozgatás azonban úgy is történhet, hogy a lovas egyik irá­nyú mozgásakor egy rugót vagy egyéb rugalmas szervet feszít meg, amely a lovast az első mozgási fázis befejezte után visszaviszi kezdeti állásába. A lovas mozgásának vezérlésére mechanikus moz­gatáskor az ismert műszaki eszközök, például büty­kös tárcsák, excenterek, támolygó tárcsák vagy hasonlók is használhatók. Elektromágneses moz­gatáskor a vezérlés különösen egyszerűen és biz­tosan úgy történhet, hogy például a rudakon ülő lovasokat elektromágnesesen mozgatjuk és ugyan­akkor a mágnesek vezérlését egy a géppel hajtott áramelosztó a kívánt mozgás ütemének megfe­lelően végzi. Az ábrákon a találmány egyik kiviteli példáját mutatjuk be, két párhuzamos, átlátszó, bemetszett lemezzel, befűzőréssel és mechanikus úton, excen­terrel, húzókötéllel és vonórudakkal mozgatott, visszahúzó rugók hatása alatt álló lovasokkal. Az 1. ábra a széthúzó berendezés és a hozzátar­tozó mozgatószervek vázlatos rajza, a 2. és 3. ábra a fonalnak hullámvonalvan való lerakására és így a fonálkészlet létesítésére szol­gáló kettős lap felülnézete, illetve alulnézete, a 4. és 5. ábra a széthúzó berendezések mozga­tását vezérlő excenter, végül a 6. ábra a fonálkészlet kialakulásának ütemét (ritmusát) bemutató vázlatos rajz, több csoport széthúzó berendezés alkalmazásának esetében. A nem ábrázolt foinálhordozóról (kúpos cséve, orsó stb.) érkező F fonalat belefektetjük a Pi felső lap SF hosszirányú résébe és a lap másik végén levő, egyébként ugyancsak nem ábrázolt fonál­vezetőhöz és a gép szemképzői (hurkoló) szervei­hez vezetjük. A fonál a széthúzó berendezés csap­jai vagy R lovasai között fekszik. A lovasok a Z vonórudakon vannak elhelyezve, mely utóbbiakat az L húzókötelek mozgatják ide-oda. A vonórudak egyik végükön rugalmasan vannak ágyazva, még­pedig a bemutatott kiviteli példában húzott rugók­kal vannak összekötve. A rugalmas ágyazás helyett egy megfelelő mozgatószervet is lehet alkalmazni, mely a kényszermozgatást végzi. Az R lovasok a Pi és P2 lapokban kialakított keresztirányú S ré­sekben (hasítókokban) mozognak. A lapok egymás­tól csekély „a" távolságban vannak és így egy rést alkotnak, a rés szélességét megfelelő távol­ságtartó darabok vagy távolságtartó csapok bizto­sítják. A lovasok az 1. ábrán alapállásukban van­nak és ekkor a fonál az alsó P2 lapon az SF be­fűzőrósben lényegében egyenes vonalban fekszik közöttük, és a berendezésnek alább ismertetendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom