146740. lajstromszámú szabadalom • Gázüzemű infravörös hősugárzó készülék
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.740. SZÁM 24. c. OSZTÁLY — EI-86. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Gázüzemű infravörös hősugárzó készülék Építéstudományi Intézet, Budapest és Csepeli Erőmű, Csepel. Az Építéstudományi Intézet részéről megnevezett feltaláló: Völgyes István gépészmérnök, Budapest A Csepeli Erőmű részéről megnevezett feltaláló: Bán Ervin gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1958. október 1. A találmány főleg magas helyiségek és szabad terek fűtésére használható gázüzemű infravörös hősugárzó készülékre vonatkozik, melynél levegő és gáz keverékének láng nélküli, felületi elégetésével sugárzótesteken izzó sugárzó felület létesül. A találmány célja az ilyfajta ismert hősugárzó készülékek előállítási költségének csökkentése és üzembiztonságának növelése. Ezt a célt a fúvókák számának csökkentésével és azok elhelyezési módjával, valamint a találmánynak az alábbi leírásból kitűnő egyéb ismérveivel érjük el. A találmány szerinti hősugárzó készülék ismérvei : Az égésterméket elvezető nyílásokkal áttört sugárzóernyővel ellátott, az égéstermékeket hasznosító teret alkotó ház, ennek sugárvető ernyőjébe beépített, több hősugárzóegység, ezek számára közös, a készüléken kívül elhelyezett fúvóka és hozzátartozó keverőcső, ez utóbbihoz csatlakozó, a házon átvonuló gáz-levegő keveréket elosztó cső, melyből minden hősugárzó egységhez külön vezeték ágazik el. A találmány további ismérvei a több hősugárzó számára közös fúvókának és keverőcsőnek a készülék közvetlen hősugárzási körzetén kívül való elrendezése és a primer levegőnek a fúvókába áramlását szabályozó gyűrű, mely a fúvóka és a keverőcső központosítását is biztosítja és e szerkezeti részeket a kívánt helyzetben rögzíti. A fúvókának és a keverőcsőnek a hősugárzó készülék közvetlen sugárzó körzetén kívül való elhelyezésének előnye, hogy a fúvóka és a keverőcső nem melegszik fel, miért is ezek beállítása, illetve szabályozása üzem közben bármikor kézzel is elvégezhető, szemben az ismert hősugárzó berendezésekkel, melyeknél a fúvókának tengelyirányú eltolásával történő szabályozás már fél órai üzem után sem lehetséges, mert a fúvóka annyira felmelegszik, hogy kézzel való beállítása lehetetlen. Az ismert elrendezés további hátránya, hogy ha a fúvóka az injektortól távol van, a gázsugár az injektor kúpos falába ütközik, míg ha a fúvóka az injektorhoz közel van, káros örvénylések lépnek fel. A találmány szerinti elrendezésnek további előnye, hogy a gázsugár mindig tiszta levegőt szív be, míg az eddig ismert készülékeknél a beszívott levegőhöz, jelentős mennyiségű, a készülékből oldalt kiáramló' égéstermék is juthat, minek következménye a hatásfok csökkenésében nyilvánult meg. A találmány szerinti szabályozó gyűrű lehetővé teszi a primer levegő beáramlásának szabályozását és a fúvókának és a keverőcsőnek egymáshoz képest a legkedvezőbb helyzetben való rögzítését. A találmány szerinti megoldásnál tehát az injektorként kiképezett fúvókának és a keverőcsőnek hatásfoka kedvezőbb. Mivel a tetszés szerinti számú, a sugárzóernyőbe beépített, több hősugárzó egységhez csak egy, kellő méretű fúvóka és keverőcső tartozik, a fúvókákat és keverőcsöveket a hősugárzó egységek mindenkori számának megfelelően sorozatban lehet gyártani. A gáz-levegő-keverék elosztó csövének elágazó vezetékeknek a házban való elrendezése folytán az ernyő áttörésein a házba beáramló égéstermékek az elosztóosövet és annak elágazásait előmelegítik, ami a kedvezőbb kalorikus hatásfok egyik tényezője. A találmány további ismérvei az alábbi leíráeból tűnnek ki. A mellékelt rajz a találmány szerinti hősugárzó készüléknek és egy alkatrésznek példakepeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra négy hősugárzó egységet tartalmazó készülék keresztmetszete.