146733. lajstromszámú szabadalom • Aplanatikus légközmentes tükrös vetítőobjektív
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.733. SZÁM 42. h. 1—6. OSZTÁLY — BA-1210. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Aplanatikus légközmentes tükrös vetítőobjektív Gamma Optikai Művek, Budapest. Feltalálók: Barabás János és Majoros Sándor budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1957. szeptember 30. A megfelelően felépített rövid gyújtótávolságú aplanatikus légközegmentes tükör objektívek et az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak mint mikroszkóp objektíveket lőhet használni, hanem nagytávolságú vetítésekre vagyis nagy nagyítások elérésére is alkalmassá lehet tenni. Az igen nagy nagyításban (pl. 500—2500 x) megjelenő képek vetítésénél az eddig ismert eljárások szerint a mikroszkóp objektívvel először a kivetítendő tárgy képét a szokványos kb. 160—170 mm távolságba állítják elő. Az ily módon kb. 10— 120 X nagyításban jelentkező reális kép síkjában képhatároló rekesz van elhelyezve, mely rekeszt a síkjában levő képpel együtt az okulárlencse vetíti tovább a szükséges távolságba, hogy a végső kép az előírt nagyságban mutatkozzék. A találmányunk szerinti tükrös vetítő objektív kiküszöböli azt, hogy a nagy távolságú vetítéseknél külön okulár lencsét kelljen beiktatnunk és ennek ellenére a kivetített képmező határolását is gyakorlatilag elfogadható hatásfokban oldja meg. Okulárlencse alkalmazása nélkül a képmező határolásnak magától értetődő módja lenne az, hogy a tárgy síkjába helyezzünk el egy rekeszt. Ebben a megoldásban a rekeszt teljesen a tárgy síkjára kellene fektetni, ami ^üveggel védett preparátumoknál nem is lehetséges. Az; ily módon alkalmazott képmező határoló rekesznél a preparátum mozgatása is igen nehézkessé válna, ami pedig szükséges akkor, amikor a kivetítendő tárgymező nagyobb terjedelmű és annak minden részletét szemléltetni akarjuk. Ehhez a hibához hozzájárul még az is, hogy az igen rövid gyújtótávolságú objektívnek rendkívüli kis ,mélységélessége folytán vetítésnél a rekesz; és a tárgy mélységben való elhelyezkedésének már kis különbsége miatt a rekesz körvonala rendkívüli nagy mértékben elmosódott lesz, ami a kivetített kép határolását nem oldja meg. A találmányunk szerinti és az 1. ábrán látható megoldás mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. A 2 aplanatikus légközmentes nagy távolságú vetítésekre korrigált tükrös objektív aequivalens (egyenértékű) lencséje az 1 helyen, vagyis az objektív előtt foglal helyet. Ez lehetővé teszi, hogy az egyenértékű lencsétől célszerűen megválasztott e távolságra olyan rekeszt helyezzünk el, ami már nem mint apertúra (nyílás) rekesz, miként ez az ismert mikroszkóp objektíveknél megtalálható, hanem mint látómzeő határoló rekesz fogja szerepét betölteni. A 3 kör, vagy sokszög alakú rekesz tehát az objektívrendszer kilépő ablakának felel meg. A 2 vetítőlencse a 3 rekeszről a kivetítendő P tárgypont közelében képezi le a R nyílás R' kicsinyített reális képét, ami viszont az egész rendszer belépő ablakát fogja adni. Az R' belépő majd a R kilépő ablakok tehát nem apertúra, hanem mint képmező határoló rekeszek fognak itt működni természetesen mindaddig, míg az R kilépő ablak nyílása arányosan nagyobb, mint a 2 vetítőlencse ihátsó tükörfelületének d szabad nyílása. A 3 rekesz R nyílásának meghatározásával ily módon a 2 lencse által kivetített képimezőt tudjuk gyakorlatilag elfogadható kontúrokkal határolni, ezért egy külön okulárlencse alkalmazása feleslegessé válik. A találmány szerinti képmező határolás mellett , seimmi akadálya sem lesz annak, hogy az egész tárgymező áttekintése céljából a P tárgypont síkját önmagában akár függőleges, vagy vízszintes irányban eltolhassuk. Miután változó nagyítások mellett a kivetített képniező is különböző nagyságban jelentkezik, a 3 rekeszt úgy is kiképezhetjük, hogy az változtatható nyílással rendelkezik, mely esetben tetszőleges méretű képmezőt lehet előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Aplanatikus, légközmentes, nagy távolságú vetítésekre, korrigált tükrös vetítőobjektív azáltal
