146717. lajstromszámú szabadalom • Vevőkészülék távvezérlő berendezésekhez
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.717. SZÁM 74. c. OSZTÁLY — UI—26. ALAPSZÁM Vevőkészülék távvezérlő berendezésekhez Compagnie pour la Fabrication des Compteurs & Material d'Usines ä Gaz, Montrouge (Seine), Franciaország Feltalálók: Quenoulli Georges mérnök, Sévres, Franciaország és Urecht Walter, Malakoff, Franciaország Franciaországi elsőbbsége: 1957. január 17. A bejelentés napja: 1958. január 14. A találmány távvezérlő berendezésekhez való vevőkészülék, amelynél a vezérlő rendelkezést két hangfrekvenciás villamos impulzus közötti időköz jellemzi. Mint ismeretes, az ilyen rendszerű vevőkészülékeknek három lényeges részük van: 1. A távvezérlő frekvenciára kiváltó szerkezet. 2. Szinkronmotor, amely tengelyt hajt. Ezen a tengelyein egyrészt a vezérlendő áramkörök kapcsolóira ható karok (vagy bütykök) vannak elrendezve, másrészt oly bütyök van, amely a szikronmotor áramellátását a vezérlő tengely egy teljes fordulatának tartamára biztosítja. 3. Segédberendezés, amelyet a vezérlő frekvenciára kiváltó szerkezet működtet és amely egyrészt a szinkronimotort forgásnak indítja, másrészt a szikronmotor által mozgatott karokat (vagy bütyköket) átmenetileg a vezérlő kapcsolókkal köti össze. Az első impulzus (indító impulzus) a távvezérlő frekvenciára kiváltó szerkezet hatása, majd a segédberendezés ezt követő működtetése útján a szinkronmotor indulását váltja ki. A második impulzus (foganatosító impulzus) hasonló módon a rendelkezés (a kapcsoló zárásának vagy nyitásának) foganatosítását eszközli, mindenesetre azzal a feltétellel, hogy ez az impulzus olyan időpontban érkezik a vevőkészülékbe, amelyben a szinkronmotorral hajtott tengelyen elrendezett karok (illetőleg a bütykök) egyike szabatosan meghatározott helyzetben van. A találmány a fentiekben leírt rendszerű oly vevőkészülék, amelynél a megfelelő vezérlő frekvenciára kiváltó szerkezetet elektromechanikus rezonanciájú lengőnyelves relé alkotja. Az ilyen vevőkészülékeknél a lengőnyelves relét mind ez ideig elektromágnest (vagy ezzel egyenértékű szerkezetet) gerjesztő érintkező vezérléséhez használták, amely azután a vevőkészülék segédberendezésének működését váltotta ki. A találmány értelmében a segédberendezést a lengőnyelves relé mechanikusan működteti, a lengőnyelves relé pedig lengéseivel tengelyt hoz forgásba, amelyen kiegyenlítő hajtómű kiegyenlítő kereke van ékelve, a kiegyenlítő hajtómű egyik bolygókereke pedig reteszelő kilinccsel együttdolgozó kilincskerékkel van helytállóan összekötve, a másik bolygókerék viszont lemezes tengellyel van összekötve, amelynek lemeze egyrészt a szikronmotor áramkörét átmenetileg záró, másrészt vezérlő áramkör kapcsolójára ható emeltyű átmeneti elállítását vezérlő emeltyűt old ki. A találmány értelmében továbbá a lengőnyelves relé és a segédberendezés közötti összeköttetés megszakad, mihelyt villamos távvezérlő impulzus a szinkronmotor áramkörének átmeneti zárását és . a vezérlő áramkör kapcsolójára ható emeltyű átmeneti elállítását vezérlő kengyel szög alatti elfordulását kiváltja. A találmány értelmében célszerű továbbá, ha a vevőkészülék úgy van berendezve, hogy a vett első impulzus után érkező távvezérlő impulzusokra ne váltson ki, ha ez az első impulzus nem indító impulzus, hanem f oganatosítási impulzus volt. A találmány értelmében végül célszerű, ha a vevőkészülék érzéketlenné van téve oly zavaró feszültségekkel szemben, amelyeknek frekvenciája vagy egyenlő a lengőnyelves relé rezonanciás frekvenciájával, vagy ehhez igen közelesik, amelyek továbbá például a hálózathoz csatlakoztatott fogyasztók hirtelen állapotváltozásakor (kapcsoló nyitásakor vagy zárásakor, kondenzátorok bekapcsolásakor vagy kikapcsolásakor stb.) keletkezhetnek. A találmány példakénti kiviteli alakjait a rajzon tüntettük fel, ahol: