146700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lapok például cellulózlapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak számlálására

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.700 SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — PA—569. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés lapok, például cellulózlapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak számlálására Papíripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Pásztor Jenő oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 18. A találmány berendezés lapok, például cellulózlapok szennyeződéseinek, illetőleg hibáinak számlálására, amely egy — a vizsgálandó cellulózlap felfektetésére szolgáló •— átlátszó lappal, például üveglappal, elektronikus erősítővel és számlálóművel van ellátva. Mint ismeretes, különösen cellulózlapok szenynyeziődéseit, illetőleg hibapontjait jelenleg úgy számlálják, hogy a lapot átlátszó üveglapra helyezik és tintaceruzával jelölik meg a rajta található szennyeződési, illetőleg hibapontokat. Ez a gyakorlat például a cellulózt gyártó gépnél a személyzetet megterheli, figyelmét elvonja a gyártásról és ezenfelül folyamatos számlálás esetén a tévedés lehetősége 10-es, illetőleg 100-as nagyságrendű. A készülék segtíségével a számolási művelet elmarad, mert a készülék egy ugrószámos számlálón a szennyeződésnek, illetőleg hibáknak minősített pontok számát már a bejelöléskor azonnal és pontosan regisztrálja. A találmány értelmében a fárasztó és gyakran súlyos hibákra vezető számlálási művelet teljesen elmarad, mert a vizsgálatot végző személy az átvilágított felületen ä szennyeződéseket, illetőleg hibás helyeket az erősítőkörbe kapcsolt fémelektród segítségével a lapon jelzi. A találmány értelmében az elektródot írószerkezettel egyesítjük, ugyanakkor az erősítőkört a vizsgálandó lap körül elhelyezett fémkerethez kapcsoljuk. A találmány tárgyát annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán a csatolt rajz tünteti fel, melynek 1. ábrája a berendezés ,elölnézetét, 2. ábrája a berendezés oldalnézetét, 3. ábrája pedig kapcsolását tünteti fel. Az egyes ábrákban az azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. A 3. ábra szerinti kapcsolási vázlatból látható módon az 1 hálózati transzformátor feszültségét a hálózatról kapja. A transzformátornak három szekundertekercse van, amelyek közül a 2 szekundertekercs az E egyenirányító cső, a 3 szekundertekercs pedig a V végerősítő cső fűtésére szolgál, míg a harmadik (4) az; egyenfeszültség részére alkalmas feszültséget állítja elő. E feszültség az E egyenirányító csőre kerül, mely azt egyenirányítja. A szűrőkörben a Ci ós C2 kondenzátorok, valamint az Rí ellenállás mint szűrőlánc az előállított egyenfeszültséget simítja. A feszültség az 5 kilincskerekes számlálón keresztül jut a V végerősítő csőire. A V végerősítő cső katódkörében elhelyezett R2 és R3 ellenállások olyan negatív rácselőfeszültséget biztosítanak, amelynek következtében a V csövön olyan áramerősség halad át, hogy a számláló nem tud meghúzni. A 6 vizsgálóelektród a példaképpeni kiviteli alakban fémburkolatú ismert nyomógombos irón, amely a végerősítő cső rácskörére, míg a 7 fémkeret a benedvesített vizsgálandó lappal áll összeköttetésben és a végerősítő cső katódkörébe van kapcsolva. E vizsgáló irón szigetelőiházzal bír. Ha a 6 ceruzával a vizsgálandó lemezen a hibapontot bejelöljük, a V cső negatív előfeszültsége csökken, a végerősítő csövön keresztülfolyó áraim megnő, tehát a számláló egyet lép. Ha az irónt a vizsgálandó lapról felemeljük, az áram újból lecsökken, tehát a számláló alaphelyzetébe tér vissza. 8 a vizsgálandó lap alátétjéül szolgáló üveglap megvilágítására alkalmas izzólámpákat jelzi. Az 1. és 2. ábrák a fenti kapcsolási vázlat alapján működő berendezést ábrázolják, amely ábrákon a 9 ház az elektronikus berendezések és áramköreik befogadására szolgál, az egész berendezés a 10 szekrénybe van beépítve. Az ábrázolt kiviteli alakok pusztán példaképpeniek, számos egyéb megoldás esik az igénypontok védelmi körébe.