146688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és prés rostlemezek előállítására

2 146.683 önmagában ismert emeletes sajtó elvét alkalmaztuk. A prés függőlegesen elhelyezett lemezei formázott vagy mintázott kivitelben is készülhetnek. A találmány egyik kiviteli alakja szerint a két együttműködő préslemez közül az egyiket a felső végén elhajló (nem működő) alakban készítjük oly módon, hogy az a rostanyag itt található részét egyáltalán nem, vagy csak kicsit préseli. Ez lehetővé teszi a következő préselési menetben készítendő rostlemezrésznek az előzőleg készített rostlemezrészhez való csatlakozását. Azoknál a rostlemezpréseknél, melyekhez vízszintesen mozgó rostbundákat szállítanak, ismeretes, hogy a bevezető oldalon a felső préslemezt leferdítik, azért, hogy a préseletlen bunda és a rostlemez között átmenet keletkezzen. Ezzel szemben a találmány a függőlegesen elhelyezett préslemezekre vonatkozik, amelyeknél a kívánt elhajlás által elérjük, hogy az új présdarabon egy ék alakú rész képződjék, mely a legközelebbi munkamenetnél a töltő- és nyomótér lezárását eredményezi. Az új eljárás megvalósítására alkalmas prés ismertetése végett a rajz egy kiviteli példát vázlatosan szemléltet. Az 1. ábra két együttműködő préslemez függőleges keresztmetszete. A 2. ábra három töltő- és nyoimókamrából álló prést mutat, mely összesen négy lemezből készült. A 3. és 4. ábra a rostlemezek kiviteli alakjait keresztmetszetben szemlélteti. Az 5. ábra az 1. ábra V—V vonal mentén vett keresztmetszete a préslemezek különlegesen kialakított keresztmetszeti alakja szerint. Az 1. ábra szerinti 6 és 7 préslemezek függőlegesen vannak elhelyezve és vízszintes irányban viszonylagosan egymáshoz tolhatók, mégpedig olyan mértékben, hogy az a közéjük bevitt rostlemezanyag összenyomását eredményezi. A rostlemezanyag bevitelénél a két 6 és 7 lemezt egymástól a legnagyobb távolságra tartjuk, amely az 1. ábrában teljes vonallal van feltüntetve. A lemezek az anyag bevitelénél elhatároló felületet képeznek. Az anyag bevitelének befejezése után a 6 és 7 lemezeket vízszintesen egymáshoz toljuk, amíg a 6 lemez mintegy a 6' helyzetbe jut, amelyet az 1. ábrában pont-vonallal jelöltünk. A 6 lemez felső végénél, a 6a-nál olyképpen van kiüregelve, hogy a préselésnél egy ék alakú 8 rostleimezrész képződik. Ezt a 8 részt a préselésnél nem vetjük alá hőhatásnak. Ezáltal ezen rostok kötőanyaga még nem köt meg. Most a prést kinyitjuk és az összenyomott lemezt lefelé kivezetjük, úgyhogy a 8 rész a 8a helyzetbe kerül az 1. ábra szerint. Itt a 8a ék alakú rész az új anyag bevitelénél a töltő- és nyomótér lezárását eredményezi. Ekkor a 8a rész még nern kötődött le, hanem az újonnan bevitt anyaggal jól egyesül. A 8a részt a következő préselési műveletnél összenyomjuk, úgyhogy az ezután a 6' felülettel egyvonalba kerül. A 3. ábra a vájatokkal ellátott rostlemezt mutat, amelyeket megfelelő bordákkal ellátott préslemezek segítségével készítünk. A vájatok különböző alakúak lehetnek és mint a 4. ábra mutatja, a lemezek mindkét oldalán kialakíthatók. Ha az 5. ábra szerint a préslemezeknek u-alakot, illetve tüske-alakot adunk, olyan r.ostlemezeket is előállíthatunk, melyek félgyűrű alakú keresztmetszetűek. Még sok más keresztmetszeti forma is lehetséges. A kipréselt rostlemezeknek a présből való kivétele 10 szállítógörgőkkel történik, amelyeket célszerűen párosával helyezünk el. Az előállítandó rostlemezek vastagságát egyszerű módon a 6 és 7 lemezek egymástól való távolságának megfelelő beállításával változtathatjuk meg. A kipréselt rostlernezek kivétele nemcsak alul következhet be, de oldalról is történhet Ha azt a körülményt is számításba akarjuk venni, hogy már a rostanyag betöltésénél az egymás után alulra kerülő anyagot az erre ráadagolt rostanyag súlya előre összenyomja és végeredményben erősebben összepréselődik, ezért az együttműködő . préslemezeket csak egy hegyes szög alatt tudjuk egymáshoz igazítani és az egyik lemeznek a beállítását a másik lemezhez képest párhuzamos helyzetbe egy rugóerő ellenében érhetjük el. Ezért tehát a préslapokat megközelítően mintegy V alakban helyezzük el,, úgyhogy a betöltőtér alsó része keskenyebb, mint a felső. Ez az említett körülményt kiegyenlíti, úgyhogy a töltőtér alsó részében valamivel nagyobb tömörség lép fel. A préselésnél a ferdén álló préslapok a tömörödés nyomása alatt kiegyenesednek, amíg azok a másik préslaphoz képest párhuzamos helyzetben nem ütköznek. Ezáltal elérjük, hogy a töltőanyagnak előre össze nem nyomott részét erősebben préseljük, mint a többi részt és ezáltal a vázolt viszonyok szerint egy kiegyenlítődés következik be. Az új prést úgy is használhatjuk, hogy a betöltött rostanyagot csak részben tömörítjük, adott esetben hőbevitele nélkül. Ez a művelet csak nagyon rövid időt igényel. A végső tömörítés, mely több időt vesz igénybe, végezetül önmagában ismert berendezésben pl. fűthető emeletes sajtóban következhet be. Ehhez az előresajtolt rostlemezeket célszerűen megfordítjuk, úgyhogy azok vízszintes helyzetbe kerüljenek. Ez a préslemezekkel együtt történhet meg. A finom és durva forgáosanyag betöltése a préslemezek közé térbelileg egymástól szétválasztva, de egyidejűleg történik, mikor is fent a nyílásnál a préslapok közé három tölcsérgaratot helyezünk el, amelyek közül a középső a durvább rostokat adagolja, miközben a két külső a finom rostokat a préslemezek mellett engedi be. Ezen a módon egy háromréteges rostlemezt nyerhetünk, amelynek sűrű szövetszerkezetű fedőrétegei között durva középső rétege van, amely aránylag kevés kötő^ anyagot igényel és emellett szilárdsági értékei jók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rostlemezeknek nyomás és adott esetben hőkezelés által történő előállítására, fából vagy hasonló növényi anyagokból álló és kötőanyaggal átitatott rostanyag felhasználásával oly lemezek között, melyek legngyobb mérete (megközelítő m) függőleges, azzal jellemezve, hogy a lényegileg függőlegesen elhelyezett lemezeket a rostanyag bevitelénél először elhatároló felületként és azután