146667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kapcsolt kopolimérek előállítására
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.667. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — CE-306. ALAPSZÁM Eljárás kapcsolt kopolimérek előállítására ..» CENTRE National de la Recherche Scientifique, Paris Feltalálók: Chapiro Adolphe mérnök, Paris ós Magát Michel mérnök, Bowrg La Reine A bejelentés napja: 1958. október 23. Franciaországi elsőbbsége: 1957. október 26. Pótszabadalom a 144 761. lajstromszámú törzsszabadalomhoz A találmány a 144 761. lajstromszámú törzsszabadaloimban védett eljárás további kiképzésére vonatkozik. A törzsszabadalom szerint a kapcsolt polimerek előállítása úgy történik, hogy An polimereket ionizáló sugárzás hatásának (röntgeinsugaraknak), y-sugaraknak, gyorsított elektronoknak, neutronoknak stb. teszünk ki, szabad gyökök által való polimerizálódásra alkalmas B monomerek jelenlétében. A találmány elsősorban a B monomernek oly An polimerek egész tömegében való kapcsolását óhajtja lehetővé tenni, melyek rendes körülmények között a kapcsolást csupán felületileg engedik meg. A találmány lényege az, hogy az eljárásnál, de legalábbis annak kezdetén, a reakció feltételeit, különösen az ionizáló sugárzás intenzitását akként szabályozzuk, hogy a B monomernek az An polimeren való tulajdonképpeni kapcsolódásának sebessége kisebb legyen a monomernek a polimerbe hatolási sebességénél oly célból, hogy a monomer egyes részei mélyen hatolhassanak be a polimerbe, mielőtt azok a polimerrel kapcsolódtak volna, aholis a kapcsolt réteg áteresztőbb lehet a monomerrel szemben, mint maga a polimer. A találmány, ezen főismérven kívül más, alább közelebbről leírt ismérveket is felölel, amelyek célszerűen egyidejűleg, de külön-külön is alkalmazhatók. Ilyenek az eljárás különböző kiviteli módjai, valamint az eljárás termékei. Az alábbi leírás, mely a találmány szerinti eljárásnak csupán példaképpeni kiviteli alakjait ismerteti, a találmány megértését óhajtja megkönnyíteni. A találmány szerinti eljárásihoz pl. ionizáló sugárzás hatására „aktív központokat" létesíteni képes An polimert és szabad gyökökkel polimerizálható B monomert használunk, mely a szokásos reakciókörülmények között könnyen diffundál át az A polimerbe. Ha a B monomernek az An polimer egész tömegével való kapcsolódását óhajtják elérni, célszerűen az alábbi ismertetett módon járunk el. A B monomernek az An polimerrel való kapcsolásának elérésére pl. az alábbi módok valamelyike szerint járhatunk el: Kapcsolás feloldott közegben, amikor az An polimer a B monomerben, vagy a kettő számára a közös oldószerben oldható; kapcsolás duzzasztott közegben, amikor a B monomer az An polimert felduzzasztja; kapcsolás már alakos (kész vagy félkész) An polimer-tárgyak egész tömegében, a mértani alak megváltozása nélkül; » kapcsolás a már alakos (kész vagy félkész) An polimer-tárgyaknak csupán felületén. E négy változat közül az első három csak akkor alkalmazható, amikor a B monomer az An polimerbe hatolhat. Igen iners polimerekkel kapcsolatban — mint amilyenek a fluor és a klór-fluór szénvegyületei pl. a kereskedelemben „teflon" néven ismeretes politetrafluóretilén, továbbá a poliklór-trifluóretilén stb. — az említett változatok közül eddig csupán a negyedik volt alkalmas, mivel ezekbe a polimerekbe a szokásos monomerek egyike sem hatolhat be. Különböző javaslatok ismeretesek vinilmonoméreknek sugárzás-kémiai úton a politetrafluóretilén-filmeken való kapcsolására, de e javaslatok mindegyikében a kapcsolás, a filmeknek a kapcsolás előtt és után mért súlynövekedésével meghatározott mértéke csupán néhány százalék, pl. a