146666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koaxiális alumínium tápvonal előállítására
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.666. SZÁM 21. a4 . 64—77. OSZTÁLY — BU—196. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás koaxiális alumínium tápvonal előállítására Budavox Budapesti Híradástechnikai Vállalaf, Budapest Feltaláló: Csuzdi Miklós mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 31. Ultrarövid- és mikrohullámú rádióállomásoknál az adó- és vevőkészülékeket az antennával összekötő úgynevezett tápvonalat (tápvezetéket) a kisebb frekvencián működő berendezésekhez képest sokkal szigorúbb megkötésekkel kell méretezni és elkészíteni. Amikor az alkalmazott rádiófrekvenciás rezgés hullámhossza a tápvonal méreteivel összemérhető, azonos nagyságrendbe esik, akkor a tápvonal méretváltozásai, szabálytalanságai (disz^ kontinuitásai) a rádiófrekvenciás energia bizonyos részének visszaverődését ós ebből származó veszteségek, esetleg átütést, televíziós berendezéseknél árnyék- vagy szellemképet, sokcsatornás berendezéseknél pedig áthallásokat okoz. A rádióhullámok technikájában a nyitott és zártterű tápvonalaknak igen sok változata ismert. A nyitott tápvonal tartozik a legegyszerűbben megvalósíthatóak közé, de számos hátrányos tulajdonsága van. Ugyanis adó esetében a lesugárzás zavarhatja a közelben levő berendezéseket, vevő esetében pedig a környezet elektromágneses tere okozhat zavart. Ezenkívül az időjárás okozta behatások ellen is kevésbé van védve. Az elszennyeződés, zúzmara és jég, a káros -mechanikai hatásokon kívül nagyobb' frekvenciákon jelentős veszteséget is okoz, amivel a diszkontinuitás fellépte is járulhat. Kényesebb helyeken ezért a zártterű tápvonalakat használják. Ezek közé tartozik többek között a hullámvezető (waveguide) és a koaxiális tápvonal, mint a gyakorlatban legegyszerűbb megoldások. A hullámvezető, amely mindössze egy egyszerű fémcső, csak kb. 3000 MHz-nél magasabb frekvencián (10 cm-nél alacsonyabb hullámhossznál) célszerű használni, mert legnagyobb átmérője legalább félhullámhosszú. Marad tehát egy széles frekvenciatartomány kb. 50 MHz — 3000 MHz-ig, ahol koaxiális tápvonal mutatkozik alkalmasnak. A koaxiális tápvonalat rendszerint sárgarézcsőből készítik és az elektromos veszteségek csökkentése céljából ezüstözik. Az ezüstréteget korrózió ellen külön védeni kell. Erre a célra többféle eljárás van forgalomban, vagy nemesfémbevonatot alkalmaznak, vagy nemesoxid bevonatot. A másik lehetőség hajlékony koaxiális kábel alkalmazása, amelynek egy nagyságrenddel nagyobb a csillapítása, mint a merev koaxiális tápvonalé, tehát csak ott használható, ahol rövid tápvonalíszakasziokra van szükség. A kábel ára egyébként aránylag magas. A találmány eljárás, mely szerint a külső és belső vezetőt húzott alumíniumcsőből készítjük, majd a felületeket eloxáljuk, az eloxált felület pórusait kisveszteségű védőfestékkel tömítjük. A találmány szerinti eljárás lényegesen olcsóbb a jelenleg szokásosnál és ezenkívül elektromosan kedvezőbb eredményt nyújt. E szerint a koaxiális tápvonal külső vezetőjét húzott alumíniumcsőből készítjük, mivel az alumínium könnyebben megmunkálható, mint a sárgaréz és a húzás után utólagos megmunkálásra szükség nincs. Az alumínium jó vezető, külön vezetőréteget tehát nem kell rá felvinni. Az alumíniumot korrózió ellen a felületen már szabad levegőn is kialakuló oxidréteg igen jól védi és ez a védőhatás lényegesen fokozható, ha a felületet külön eljárással eloxáljuk. Az eloxált réteg a legkeményebb nemesfémeknél is jobb védelmet nyújt. Az eloxált réteg esetleges, pórusait egy, a rádiófrekvenciákon kiscsillapítású festékkel lehet eltömni, amely elektramos minőségromlást nem jelent. A belső vezető ugyancsak húzott alumíniumcsőből készül és hasonló módon eloxáljuk és védjük, mint a külső vezetőt. Csőkötéssel összekötött tápvonal egyik legegyszerűbb kiviteli alakját az ábra szemlélteti. Ennél az —1— külső vezetőben helyetfoglaló —2— belső vezetőt —3— különleges alakú — 6787 lajstromszámú szabadalmi bejelentés szerinti — szigetelő kitámasztók rögzítik. A belső és külső vezetőt a ssigetelő1 kitámasztók elhelyezése céljából nem kell megszakítani, elvágni, így ez a hossz a gyakorlatban előforduló legnagyobb csőhúzási hosszat, a
