146664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanóanyag robbantási hatásának növelésére
Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.664. SZÁM 78. e. OSZTÁLY - BA-1282. ALAPSZÁM Eljárás robbanóanyag robbantási hatásának növelésére Bányász János oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. augusztus 21. A találmány eljárás robbanóanyagok robbantási hatásának növelésére. A kőzetek megbontására jelenleg ismert leghatásosabb és egyben legolcsóbb eljárás a robbantás. A robbantáshoz sokféle robbanóanyag áll rendelkezésre és alkalmazásra történő1 kiválasztásuk a követelményeknek, ill. 'felhasználási körülményeknek megfelelően történik. Ismeretesek sújtólégbiztos, brizáns és deflagráns (ammónsalétromos) stb. robbanóanyag típusok. Az alkalmazási területet ezen robbanóanyag tulajdonságok nagyrészt lehatárolják. Egy-egy típuson belül is lehetséges azonban módszer, amely a felhasználandó robbanóanyag hatását még lényegesen módosíthatja. Ismeretes, hogy a deflagráns robbanóanyagoknál az ún. tolóhatás növelésére a fúrólyukban bizonyos robbanóanyag mentes teret — űrt — hagynak. Ezen űr akár az egyes robbanóanyag töltények és/vagy fúrólyuk fala között, akár a robbanóanyag töltények elején vagy végén lehet. Az űr elhelyezésének változtatása további finomítást jelent ugyan, de végeredményben a cél az, hogy a jövesztett kőzet nagyobb darabokból álljon, tehát ne aprózódjék és esetleg még gyakorlatilag egy helyben maradjon. Ahol nem célunk, hogy darabosabb termeivényt kapjunk robbantás után, ott legtöbbnyire célszerű a robbantási hatás fokozása és ugyanakkor a minél apróbb szemnagyság elérése. A robbanóanyag fajta sok esetiben adott egy-egy területen, tehát csak az alkalmazási módszer finomításával érhetünk célt. Különösen nagy szilárdságú kőzetekben célszerű általában az, hogy a jövesztendő anyagot a robbantás minél kisebb szemnagyságúra aprózza fel. Ezt a felrakás, előkészítés és egyéb körülmények indokolják. Célszerű tehát minél brizánsabb robbanóanyagot használni ilyen esetekben. De egy-egy adott körülmény között a robbanóanyag fajta megváltoztatása viszont nem lehetséges, vagy legalábbis nem célszerű. Ezen esetekben csupán a robbantási mód olyan kivitele lehetséges, amely ugyanazon robbanóanyag mellett is brizánsabb hatást fejt ki. Legcélravezetőbb módszer a brizánsság és ezzel — adott körülmények között — a hatás fokozására a minél tökéletesöbb és a robbanás hatására minimális elmozdulást adó fojtás, valamint a robbanóanyagnak a fojtás előtti és fojtás alatti olyan tömörítése és elhelyezése, hogy a fúrólyukban minimális űr legyen a robbantáskor. Az eljárás lényege a jó fojtás melletti minimális űrrel dolgozó, tömörített robbanóanyag alkalmazását célozza. A gyakorlati tömegfelhasználásoknál általában a kis átmérőjű fúrólyukaknál a robbanóanyag csomagolva kerül a robbantás céljára fúrt lyukba. A brizánsabb robbanóanyag ti- .{ pusok — pl. a dinamit — nem is alkalmazhatók másképpen, mert esetlegesen a fúrólyuk falnál történő elkenődés következtéiben is felrobbanhatnak. A fúrólyukba történő behelyezésük után az egyes robbanóanyag töltények a fúrólyukat nem töltik ki, mert tökéletes végrehajtása esetén is a töltényburkolat külső átmérője és a fúrólyuk fala között lényeges hengergyűrűs holttér — űr — marad, amely holttér hátrányosan befolyásolja a robbantási munkát, ha brizáns hatást kívánunk elérni. ? ••• J2élszer-űnek látszik tehát az a megoldás,, amikor ] ( a robbanóanyagot csomagolva helyezzük a , fúrólyukba és a behelyezés után szüntetjük meg a fix csomagolást oly mértékig, hogy a fojtás előtti megengedett tömörítéssel, vagy a fojtás alatti tömörítés hatására a robbanóanyag oly mértékig tömörödhessek, illetve változtathassa a helyét, hogy gyakorlatilag a teljes lezárt részt kitöltse esetleg az ott levő1 csomagolóanyaggal együtt. Ez esetben tehát gyakorlatilag számításba vehető űr nem lesz a robbanás pillanatában a fúrólyukban, amellyel ugyanazon robbanóanyag mellett is elérhetjük a brizánsabb és nagyobb hatást, ill. jelentős robbanóanyagot takaríthatunk meg. A találmány eljárás robbanóanyagok robbantási hatásának növelésére, melyet az jellemez, hogy a robbantó fúrólyukba helyezett töltények burkolóanyaga a töltőpálca nyomásának hatására a robbanóanyag bezárását megszünteti, és/vagy a burkolóanyag a töltőpálca nyomásának hatására a nyomás elől kitérő robbanóanyag részére terjeszkedési lehetőséget biztosít, miáltal a fojtással lezárt robbantó fúrólyuk részt a robbanóanyag, vagy robbanóanyag és annak csomagolóanyaga gyakorlatilag teljesen kitölti. Az eljáráshoz szükséges
