146661. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott fal és tetőpanel kapcsolószerkezete

Megjelent: 1960. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.661. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — AA—397. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Előregyártott fal- és tetőpanel kapcsolószerkezete É. M. Általános Épülettervező Vállalat, Budapest Feltalálók: Zsótér Pál, Borsányi Pál, Szomolányi Ervin, Budapest A bejelentés napja: 1958. december 29. A találmány ismert elemekből képzett ideigle­nes épület (pl. lakóház, raktár, weekendház, árusító pavilon, stb., stb.) összeállítását — összekapcsolását szolgálja. Eddigiekben az- elem csatlakozásokat nedves úton, vagy igen sok alkatrész, csavar, léc, lemez felhasználásával oldották meg, ami az összeállí­tást — szétbontást és újra felállítást igen bonyo­lulttá és költségessé tette. Ezt az alapvető hiányosságot kívánjuk az itt ismertetett találmánnyal megszüntetni. A találmány két fő csoportba tagozódik: 1. a fal- és tetőpaneleket kapcsoló szerkezetre és 2. a sarokmerevséget biztosító szerkezeti csomó­pontra. Mind két esetben a találmány jellemzője az a falpanel, amelynek 1 mm-es lemezből készített, mind a négy oldalán azonos profilú kerete, olyan csőkapcsoló szerkezet használatát teszi lehetővé, hogy azzal együtt működve, külön váz nélkül szi­lárdan összekapcsolt, azonos fal- és tetőelemből különböző célra alkalmas épület építhető. A találmány 1. alatti kapcsoló szerkezete 30 mm 0 cső, mely olyképpen van kialakítva, hogy: a) falcsatlakozások esetében: kétoldalt a csövön átmenőén 30 X 6 mm-es laposvasat hegesztünk be két végén fogazott kivitelben, három helyen +0,30, +1,35 és +2,40 m magasságokban. Ezek a csőből kiálló fogak a falpanelek elhelyezésekor a fal­elemek hornyaiban kihagyott nyílásokba hatolnak és a kb. 2 cm-re kiálló cső leütésével a két fal­panel összehúzva egybekapcsolja, rögzíti. Egyide­jűleg a falpanelek félköríves hornyaiban a csőre (esetleg a falhoronyba) ragasztott műanyag csíkkal hőszigetelő hézagzárás képezhető. A, fal elemeket összehúzó — hézagzáró kapcsolást úgy kívánjuk biztosítani, hogy a lapos vasiba bevágandó fog ol­dala ferde átmenetű, miáltal a leütött cső a fer­dülés arányában két falelemet összehúzza. Kellő erőátvitel biztosítása végett a falelem lemez-kere­tére belül, félkör alakú, kb. 10—12 cm hosszú, 3—4 mm vastag erősítőlapot hegesztünk fel, mely­ben a laposvasnak megfelelő, lemezkerettel azonos nyílást képezünk ki. A kapcsolócső, az 1 mm-es lemezkerettel együttműködve, a hó- és szélnyomás­ból, valamint az önsúlyból és hasznos terhelésből származó terheléseknek statikailag bizonyítottan megfelelő keresztmetszetet ad; b) válaszfal csatlakozás esetében: a főfalra merő­leges válaszfal kapcsolására a kapcsolóicsőibe, elő­zőkben leírt laposvasra merőlegesen, ugyancsak 30 X 6 mm-es fogazott végű laposvasat hegesztünk be. Ez oly módon történjen, hogy a keresztirányú laposvasba is fogazással egymásba illesztve hegesz­tendő az acélcső' falához. A laposvas hossza a fő-és válaszfal elem profiljának és méreteinek meg­felelően alakítandó ki. Az elemek kapcsolása a falcsatlakozással azonosak, a kiálló csővég leütésé­vel történik. Hőszigetelés, áthallás csökkentésére a fő- és válaszfal csatlakozásnál műanyag szigetelőcsík ragasztandó fel az elem. oldalára. A kapcsolócső leütésével zárt, minden irányban merev csomópont alakul ki ,niely az épület stabi­litásához nagymértékben 'hozzájárul; c) tetőelem és a fedélkötő csatlakozások eseté­ben: az elemek összekapcsolása a válaszfal­csatolócsővel azonosan történik. Itt ugyanis a fedélkötő két 35 X 35 X 4 mm-es szögvasának füg­gőleges szárába beépített 2 darab 8—10 mm át­mérőjű szegecsre kapcsol, a kapcsolócső fogazott laposvas nyúlványa jelen esetben lefelé áll. Ez a kapcsolás tetőelemenként két helyen történik, en­nek megfelelően a kapcsolócsövön is csak két he­lyen építendő be a laposvas kapcsolónyúlvány. Az összekötés itt is a cső mozgatásával törté­nik, azzal a különbséggel, hogy itt- nem a cső vé­gére ütünk, hanem az eresz vonalon a két elem csatlakozásánál, a kapcsolócsőibe benyúló és be­akasztható szerszámmal a csövet lehúzzuk az üt­közési pontig. A szétbontásnál pedig közbenső szerszámmal a csővégre eszközölt ütéssel oldjuk fel a kapcsolatot;

Next

/
Oldalképek
Tartalom