146635. lajstromszámú szabadalom • Zártrendszerű felületkezelő berendezés vegyi és galvanikus eljáráshoz

2 146.635 Az 5. ábra a II. szekrény hosszmetszete, részben nézete. A 6. ábra a II. szekrény VI—VI vonalon vett metszete, részben nézete. A 7. ábra az 5. ábra B részletének nagyított metszete. A 8. ábra galvanikus felületkezelésre használható berendezés keresztmetszeti elrendezésének vázlata. A 9. ábra galvanikus felületkezelésre használható berendezés hosszmetszete, részben nézete. A kezelésre váró —a— munkadarab a művelet elkezdése előtt a —bi— állványon nyugvó —f— sínpárszakaszon álló —i— kerekekkel felszerelt —b— bölcsőn fekszik. Az —a— munkadarab, illetve —b— bölcső továbbítására az ismert fogaskerék-fogasléc megoldással vagy bármely más módon valósítható meg (nincs ábrázolva). Az I, II, III szekrények légzáró anyagból készült oldalfalai és fedőlapja légzáróan kapcsolódnak egymáshoz. A szekrények bemenő és kimenő nyílásait a —d— ajtók zárják le. A —d— ajtók az —s— drótkötelek egyik végére vannak felfüggesztve. Az —s— drótkötelek az —sz— állványokban forgathatóan ágyazott —ü— kerekeken vannak átvetve és másik végükre a —w— ellensúlyok vannak akasztva. A —d— ajtók zárt állapotában a teljes légzárás biztosítására a —p— töimítőtömlők vannak a szekrények falába helyezve. A —p— töimítőtömlők nagynyomású levegőhálózathoz csatlakoznak, melyből a —d— ajtók zárása után túlnyomás alatt levő levegő áramlik a —p— tömlőkbe, amelyek a levegőbeáramlás következtében mind az ajtónak, mind a szekrény falának nekinyamódnak. Ez a tömítési állapot mindaddig megmarad, míg a —p— tömlőkből a levegőt ki nem eresztik. A —d— ajtók nyitását, zárását és a —p— tömlők nyomás alá helyezését, illetve a nyomás feloldását vagy elektromos-pneumatikus központi vezérlőszerkezet végzi (nincs ábrázolva), vagy kézzel működtethetők. Az I, II, III szekrényekben az egyes szekrények hosszméreteihez alkalmazkodó hosszúságú —f|—, —f2—,

—Í3— sínpárszakaszok foglalnak helyet. Az —fi—, —i'i—, —Í3— sínpárszakaszok egymással nem függnek össze és a rajtuk gördíthető —b— bölcsővel, illetve —a—- munkadarabbal együtt az —e— emelőszerkezetekkel függőleges irányban mozgathatók, tehát a szekrények alsó terében levő fürdőkbe süllyeszthetők, azokban mozgathatók, illetve azokból kiemelhetők. A —b— bölcsők a szekrények ajtónyílásain keresztül az ajtónyílások alsó felületére helytállóan erősített síndarabokon gördülnek (nincs ábrázolva). Az —e— emelőszerkezetek hidraulikus működésű emelőhengerekből és dugattyúkból állnak. Az —fi—, —Í2—, —fs— sínpárszakaszok az —e—• emelőszerkezetek dugattyúrúdjaira vannak felfüggesztve. Egy szekrényhez tartozó négy —e— emelőszerkezet hengereit —x— csővezetékek kötik össze. Nyomófolyadékot csak az egyik ^—e— emelőszerkezet dugattyúja alá kell szállítani. Mivel e dugattyúnak mindkét oldalán folyadék van, e dugattyú mozgását követi a többi —e— emelőszerkezet dugattyúja is. Négynél több emelőszerkezet hengere is sorbaköthető. Az —e— emelőszerkezetek hengerei átmérőinek célszerű méretezésével elérhető az együttdolgozó emelődugattyúk azonos sebessége, amikor az —t— munkadarab vízszintes helyzetben merül a fürdőbe, vagy eltérő sebességgel mozognak és ekkor az —a—• munkadarab lejtősen merül a fürdőbe. A szekrények fedelére —g— elszívóberendezések vannak szerelve. A —g— elszívóberendezés ventillátormotorját a —d— ajtók központi vezérlőberendezése indítja meg, illetve kapcsolja ki, vagy a működtetés kézi kapcsolással végezhető. A ventillátormotort a vezérlőberendezés közvetlenül a —d— ajtók nyitása előtt kapcsolja be és a —d— ajtók zárása után kapcsolja ki. Tehát a —g— elszívóberendezés csak akkor szív levegőt a munkahely légteréből, mikor a —d —ajtók nyitva vannak. Az aj tó nyílásokon keresztül a szekrények belsejébe áramlik a levegő, tehát káros hatású gőzök és gázok nem juthatnak a munkahelyiség terébe. Az I. szekrény aljába a fürdő melegítésére —z—• fűtőszerelvény van beépítve. A II. öblítőszekrény felső részében az —n—• zuhanyozószerkezet helyezkedik el. Az —e— emelőszerkezetre függesztett —Í2— sínpárszakaszhoz a —k— tálca van erősítve. A —k— tálca kerületén ereszszerűen kialakított —1— gumiszegély foglal helyet. Az —1— gumiszegély a II. szekrény falára erősített —m— csatorna szélén túlnyúlik, azonban hajlékony és így nem gátolja a —k— tálca és ezzel együtt az —a— munkadarab lebocsátását a II. szekrény alsó terébe. Az —a— munkadarab, illetve a —k— tálca felső helyzetében az —n— zuhanyozóiszerkezeten keresztül bevezetett zuhanyfürdő, illetve öblítővíz a munkadarabot leöblíti. Ez az öblítővíz azonban nem keveredhet a szekrény alsó terében levő fürdővel, mert a —k— tálca —1— gumiszegélyén át a II szekrény falán körülfutó —m— csatornába folyik, ahonnan levezethető vagy felfogható, illetve visszavezethető az I szekrény alsó terében levő fürdő pótlására. Zuhanyöblítés után az —a— munkadarab a II szekrény alsó terében levő fürdőbe meríthető, öblítés, vagy további kezelés céljából. A III szekrénybe az elektromos vagy más módon működtetett —r— fűtőszerelvény van beépítve. A III szekrény fedelébe a —g— elszívóberendezésen kívül egy —h— termoventillátor és (a rajzon nem ábrázolt) vízbefecskendező készülék van szerelve. Az így kialakított III szekrény alkalmas magas hőmérsékletű gőztér létesítésére és az —a— munkadaraboknak e gőztérben való kifőzésére. A munkadarabok kifőzése után a —g— elszívóberendezés a gőzt eltávolítja, majd az —r— fűtőszerelvény és a —h— termoventillátor által betáplált forró levegőáram az —a— munkadarabot leszárítja. Az —a— munkadarab leszárítása után az —r— fűtőszerelvény fűtését kikapcsolva és a —h— termoventillátoron át mind hidegebb levegőt befújva az —a— 'munkadarab már a III szekrényben szobahőfokra hűl. így mikor az —a— munkadarabot a III. szekrényből kiveszik, nem keletkezik rajta páralecsapódás. Az 1—7. ábrákon példaképpen ismertetett berendezés az MBV eljáráson kívül különböző felületkezelő eljárások — pácolás, savazás, maratás, bonderizálás stb. — lefolytatására is alkalmas.