146632. lajstromszámú szabadalom • Vízmintavevő szonda földalatti vizek vizsgálatához
2 146.632 A mintavétel befejezését: a —6— dugattyú felső holtpontba jutását a —13— érintkező rövidrezáródása jelzi, amit a —8— rövidrezáró érintkező idéz elő a —10— rugó nyomó hatására. Felszínre emelés közben a gázos tartalmú víz nem tudja elhagyni a hengerteret a —9— szelepcsap egy irányú átfolyást biztosító konstrukciója miatt. A —9— szelepcsap példaképpeni megoldása metszetben látható a 2. ábrán. A —20— csapcső egyik vége oldható kötéssel {csavarmenet) csatlakozik az —5— mintavevő hengerhez, míg másik vége ruggyantacső csatlakoztatására alkalmas kiképzést nyert. A —20— csapcső tengelyére merőlegesen, kúpos becsiszolással illeszkedik eliordíthatóan a —21— csaptest, mely magába foglalja a —22— szelepülésre —24— rugó által szoruló —23— szelepgolyós, ezáltal biztosítva az egy irányú' átfolyást, mely a —21— csaptest elfordítási helyzetétől függően irányulhat a mintavevő hengertér felé vagy ürítésnél a hengertér felől. A golyósszelep a legmegbízhatóbb működésű az iszapos vizeik esetén is (tekintettel arra, hogy a zagy-szivattyúknál is golyósszelepes megoldás vált be), de a nem kívánatos eltömődésre számítva tisztítás céljából a —25— zárócsavar oldásával könnyen szétszedhető. Ha a mintavétel nem kíván természetes üledéktartalmat és a szelepet, valamint a hengerteret védeni kívánják az esetleg bekerülő homokszemcséktől, úgy a csapcsőre olyan ruggyanta-cső csatlakoztatható, mely megfelelő szűrőbetéttel van ellátva. Miután a mintavevő hengert fúrólyukból kiemeltük, a —20— csapcsőre ruggyanta-csővel csatlakozunk, ami akár a mintavevő edénnyel (palack), akár a gázvizsgáló berendezés kamrájával köti össze a mintavevő készüléket. A —21— csaptest 180°-os elfordításával (a 2. ábra ilyen helyzetben ábrázolja a szelepcsapot) az —5— mintavevő hengerből üríthetjük a vizsgálni kívánt vízmintát, mely művelet gyorsítható a —4— dugattyúrúdra gyakorolt nyomással. (Gázvizsgálat esetén mérhető az összekötőcső térfogata vagy szükség szerinti evakuálható.) A jelen találmány az eddig ismert mintavevőktől abban tér el, hogy a mintavétel olyan dugatytyús mintavevő hengerrel történik, mellyel megoldható a gázos vizek zavartalan mintavétele és az ürítésnél a minta nem érintkezik a levegővel. Üj továbbá a cél elérésére alkalmazott egy irányú átfolyást biztosító szelep. Mint ismert szerkezetek a termisztor és reométer újszerűen a mintavevő henger mellett azonos szondába kerülnek beépítésre. Szabadalmi igénypontok: 1. Vízmintavevő szerkezet földalatti vizek, előnyösen kutak vizsgálatához, azzal jellemezve, hogy az alul és felül beömlő1 nyílásokkal (9 és 3) rendelkező mintavevő hengerben (5) mozgatható dugattyú (6) van elhelyezve, mely a vele szervesen összefüggő dugattyúrúd (4) közvetítésével kábelra, vagy rudazatra (1) van felfüggesztve oly módon, hogy a dugattyút (6) alsó holtponti helyzetében a dugattyúrúd (4) alsó végén elhelyezett elektromos érintkező dugasz (13) az elektromos érintkező aljzatban (16) rögzíti, míg a kút kívánt mélységében az elektromos távvezérlésű elektromágnes (17), vagy időzített óramű a rugós (15) kilincsek (14) működtetésével a dugattyút (6) felszabadítja. 2. Az 1. igénypontban meghatározott szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mintavevő hengerének (5) alsó beömlő nyílása irányváltós szelepcsappal (9) van ellátva, melynek elfordítható csapforgójában (21) szelepgolyó (23) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok által meghatározott mintavevő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerkezetben beépített táv-vízáramlás (reométer) és hőmérsékletmérő (termisztor) (18) műszerek vannak. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 60235. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
