146624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilnyomó sűrítőanyag előállítására és felhasználására

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.624. SZÁM 8. n. 1—4. OSZTÁLY — NE—225. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás textilnyomó sűrítőanyag előállítására és felhasználására Kispesti Texíilgyár, Budapest. Feltalálók: Némedi Attila vegyészmérnök, Henkel István vegyésztechnikus, Budapest. A bejelentés napja: 1958. június 13-án. A textilnyomó iparban már történtek próbálkozások arravonatkozólag, hogy a keményítő alapú nyomósűritők kiadósságát és nagymértékű színezék-affinitását csökkentsék és emellett még a sűrítőanyag kimoshatóságát is biztosítani tudják. Az ismert megoldások közül egyedül a Na-zinkátos keményítőduzzasztás terjedt el ipari mértékben, azonban ez a megoldás csak igen csekély kiadós^ ság növekedést eredményezett. A találmány megoldja a fenti problémákat és kiküszöböli a keményítő alapú sűrítők hátrányos tulajdonságait, áltálában 40—50%-kal jobb kiadósságot biztosít és egyik előnyös kiviteli módja a teljes és gyors kimoshatóságot is eredményezi. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a 'keményítőféleségek duzzasztását, ül. kiadósságát 40—50%-kal növelhetjük a színezék-affinitás egyidejű csökkentése mellett, amennyiben a keményítő vizes duzzasztását, ill. felfőzését Na-szulfószappan, gázolaj és karbamid jelenlétében végezzük. Ugyanis kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a Na-szulfószappan, amely a vazelin-gyártás vagy egyéb, az ásványolaj desztillátumok kénsavas tisztítása során keletkező melléktermék, benzinben, petróleumban, vagy gázolajban oldva, karbamid jelenlétében 10.—20 perces felfőzés által lényegesen jobban elősegíti a keményítő duzzadását, mint az alkalikus, vagy Na-zinkátos eljárás. így pl. egy 10%-os találmány szerinti keményítőfőzet kiadósságban, viszkozitásban egyenértékű a 16—18 százalékos Na-zinkátos eljárással készült keményítőpéppel. A Na-szulfószappan általában 40% víztartalmú, gyengén alkalikus pH-jú kenőcsszerű anyag. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek viszkozitása nem nagyobb a sűrű gépolajénál. A találmány szerint úgy járunk el, hogy 10—60 g karfoamidot tartalmazó, a kész sűrítőre számítva legfeljebb 10%-os vizes keményítő szuszpenziót, hidegen keverés közben elegyítünk 10—150 g gázolajban oldott Na-szulfószappannal, majd maximális duzzadásáig — célszerűen 10—20 percig — főzzük, végül visszahűtjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a keményítőt a gázolajban oldott Na-szulfószappannal elnépesítjük, majd a szükséges menynyiségű víz és karbamid hozzáadása után főzzük fel. Az így kapott, úgynevezett alapsűrítőt felhasználhatjuk jeges, oxidációs, direkt, pigment, csáva, kénes, reaktív színezékek nyomására, a kívánt színezékanyag és nyomási vegyszerek hozzákeverése után. Amennyiben a találmány szerinti sűrítőanyag kiadósságát még jobban akarjuk növelni, úgy az alapsűrítő előállításakor legfeljebb 5% mennyiségű száraz szulfitszennylúgot is hozzáadunk. A találmány szerinti sűrítőanyagot csáva, vagy kénes színezékek nyomásához célszerűen nem önmagában, hanem melaszféleségekkel és/vagy pektinnel — célszerűen 50%-ban —• elegyítve használjuk fel. Az elegyítés történhet hidegen, vagy melegen. A melasszal való elegyítés esetén a melasz pH-ját 7—8-ra kell beállítani. A gyakorlatban használt melaszök esetében 1 kg melaszra 20 g mésztej és 20 g szóda elegyével állítjuk be a pH-t. E módszerrel előállítható a csávaszínezékek nyomásához használatos Sűrítő K és Hígító K. A szükséges mennyiségű alkália hozzáadása történhet hidegen, vagy pl. a keményítő 'felfőzéssel egyidejűleg. Csupán arra kell ügyelni, hogy a redukálószer hozzáadása .minden esetben hidegen történjen. A találmány szerinti sűrítőanyag előnye, hogy 40—50%-kal kiadósabb, vagyis azonos viszkozitás eléréséhez 40—50%-kal kevesebb keményítőt kell felhasználni. További előnye az; eljárásnak, hogy a keményítőifőzet nem öregedik és az eddig ismert keményítőalapú sűrítőanyagokkal szemben lényegesen könnyebben kimosható. Ezáltal puha, lágy fogást biztosít, vagyis felhasználható még a nemes kikészítésre kerülői textiliák nyomására is. A kiadósság növelésével lényegesen olcsóbbá válik a