146610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szelektív adszopcióval szétválasztandó könnyű gázelegy-termékekből a magasabb forráspontú szennyező komponensek eltávolítására

2 146.610 adszorbens nem telítődik. Ez idő alatt tehát a tisztító berendezéshez közvetlenül csatlakozó — a rajzon nem ábrázolt — szétválasztó berendezés acetilént nem tartalmazó gázt kapna. Ezért a foly­tonos üzemű gázkromatografáló rendszer egyen­letes táplálásának biztosítására két tisztító adszor­bert párhuzamosan kapcsolva működtetünk. Ezek közül az egyiken, pl. az 1 jelűn, a gázelegy zömét, a másikon, pl. a 2 jelűn, azonban a bevezetett összes gáznak csak kis hányadát (3—5%-ot) vezet­jük át, hogy ez a 2 adszorber azalatt, amíg az 1 adszorber a szennyezésekkel nem telítődik, aceti­lénnel telítődjék. A főgázáramot a 4 tolózáron, .a mellékgázáramot pedig az 5 tolózáron át juttatjuk az 1, ill. 2 adszorberbe. Amikor az 1 adszorbert a 6 tolózáron keresztül elhagyó megtisztult gázelegyben megjelennek az acetilén-homológok, az 1 adszorbert a 4 és 6 toló­zárak elzárásával kiiktatjuk és a főgázáramot az időközben acetilénnel telítődött 2 adszorberen ve­zetjük át, amely most már az acetilént átengedi és csak az acetilén-homológokat tartja vissza. A főgázáram átváltásával egyidejűen a mellékgáz­áramot átváltjuk a 3 adszorberre, hogy ez telítőd­jék a 2 adszorber tisztító működése alatt acetilén­nel. Egyidejűen az 1 adszorberben megkezdjük a szennyező acetilén-homológokkal telítődött adszor­bens regenerálását, amely több lépésben végzendő. Először az 1 adszorberben levő gázt a 7 tolózár nyitásával légköri nyomásra expandáltatjuk, mi­közben felszabadul az adszorbensen megkötött acetilén és széndioxid egy része, amelyet a 7 toló­zárhoz csatlakozó lefúvató vezetéken a rendszert tápláló gazométerbe vezetünk vissza. A regenerálás második lépéseként egy földgáz­vezeték gőzfűtésű 8 gázhevítőjének megkerülésé­vel a 9, 10, 11 tolózárak nyitásával hideg földgázt vezetünk át az 1 adszorberen. Ez a hideg gázáram az adszorbensről eluálja (leöblíti) az adszorbeált komponensek, köztük az acetilén-homológok nagy részét. Az adszorberből kijutó feldúsult földgázt közvetlenül felhasználhatjuk fűtésre. Az eluálást azért végezzük hideg földgázzal, mert magasabb hőmérsékleten (100 C° felett) az adszorbensen megkötött szennyeződések polimerizálódnának és a magas forráspontú polimerek nehezen lennének eltávolíthatók. Eluálás után az adszorbensen még kötve maradt acetilén-homológokat vízgőzzel deszorbeáltatjuk, amelyet a 12 és 13 tolózárak nyitásával felülről lefelé áramoltatunk át az 1 adszorberen. A kijutó gőz-gázelegyet csőköteges 14 kondenzátoron vezet­jük át, amelynek tetejéről a gáz lefúvatható, az aljáról pedig a kondenzvíz elvezetődik. Az acetilén-homológok deszorpciója után az 1 adszorberen, kiszárítása végett, a 9 tolózár zárása után a 15 tolózáron, a 8 gázhevítőn meg a 10, 11 tolózárakon keresztül 140 Cc -ra előmelegített föld­gázt áramoltatunk át,, hogy az adszorbensen meg­kötött vízgőz felszabaduljon és eltávozzék az ad­szorberből. Az adszorbert elhagyó meleg földgázt vízgőztartalmának lecsapása végett 16 gázhűtőn keresztül juttatjuk a fűtésre közvetlenül felhasz­nálható földgáz vezetékébe. Amikor tehát az adszorbens a 2 adszorberben acetilén-homológokkal, a 3 adszorberben pedig acetilénnel telítődik, a főgázáramot a 3 adszor­berre és a mellékgázáramot a regenerált 1 adszor­berre válthatjuk át és egyúttal megkezdhetjük a 2 adszorberben a regenerálást. Látható, hogy ily módon a tisztító rendszer egyenletesen szolgáltat acetiléntartalmú tisztított PO-gázt, úgyhogy a folytonos üzemű adszorpciós szétválasztó berendezés tápláló vezetékét közvetle­nül csatlakoztathatjuk a tisztító rendszerből a tisz­tított gázelegyet kivezető1 vezetékhez. A gőzzel végzet deszorpció közben az acetilén­homológok az adszorbensen részben polimerizá­lód'hatnak, ami az egyébként igen hatásos regene­rálás ellenére az adszorbens aktivitását fokozato­san csökkenti. Ezért hosszabb üzemidő elteltével az adszorbenst ki kell cserélni, vagy pedig reakti­válni kell. A reaktiválás magas hőmérsékletű (500—600 C°) vízgőz 'befúvásával végezhető, ami­kor is az adszorbensen polimerizálva marad anyag szénmonoxiddá és hidrogénné bomlik szét. A példaképpen PO-gáz tisztítására leírt eljárás és berendezés természetesen nemcsak egyéb ace­tiléntartalmú gázelegyek, pl. ívfényes pirolízis-gáz acetilén-homológ tartalmának eltávolítására al­kalmas, hanem értelemszerű módosításokkal min­denféle könnyű gázelegyre alkalmazható, amely­ből kis mennyiségű magasabb forráspontú, főként telítetlen vegyületeket, pl. diolefineket, kell el­távolítani. A következő kísérlet igazolja, hogy a találmány szerinti regenerálás az álló adszorbenságynak a szennyező komponensekkel való telítődése időtar­tama alatt elvégezhető. 20 cm átmérőjű, 200 cm hosszú hőszigetelt acél­csövön (F = 0,314 m2 ), amely adszorbensként 32 kg aktív szenet tartalmazott, 3,5 at nyomáson, 3,77 Nm'Vperc sebességgel a PO-véggáznak meg­felelő összetételű {kb. 56% H2, 27% CO, 7% C2H 2 , 5,77o/0 CH 4 , 4% C0 2 és 0,23% metilacetilén) gáz­elegyet vezettünk át. A metilacetilén 100 perc elteltével jelent meg az adszorbensoszlop felső végén. Eszerint az ad­szorberbe a metilacetilén áttöréséig betáplált gáz­mennyiség V = 3,77 • 100 = 377 Nm3 és a megkö­tött metilacetilén mennyisége 377-0,0023 = 0,866 Nm3 volt. Ezután a gázbevezetést megszüntetve, az oszlop­ban a nyomást fokozatosan a légkörire csökken­tettük (4,5 perc), miközben a felszabaduló zömé­ben acetilénből és C02J ből álló gázt az acetilén­veszteség csökkentése végett az adszorbert táp­láló gazométerbe vezettük vissza. Ezt követően az adszorbenst 15 percig hideg földgázzal eluáltuk, majd 20 percig 180-os telített gőzzel gőzöltük, mi­közben a szénágy hőmérséklete 130—150°-ra emel­kedett. A gőzölést 35 percig tartó szárítás követte 140°-ra előmelegített földgázzal. Az így regene­rált adszorbens hideg földgáznak 25 percig tartó átvezetése után annyira lehűlt, hogy az adszorp­ciós periódus változás nélkül megismételhető volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szelektív adszorpcióval szétválasztandó könnyű gázelegy-Jtermékekből a magasabb forrás­pontú szennyezői komponensek eltávolítására, azzal jellemezve, hogy a szennyező komponensek eltá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom