146609. lajstromszámú szabadalom • Konzerválóberendezés könyvtárak-levéltárak anyagának a kártevők pusztítása elleni védelmére

o Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.609. SZÁM 45. k. 1—10. OSZTÁLY — MA—762. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Konzerválóberendezés könyvtárak, levéltárak anyagának a kártevők pusztítása elleni védelmére Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalat, Budapest Feltalálók: dr. Hasznosné Szöllős Hona mikrobiológus, Budapest, és Hegyi István gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. december 31. Könyvtárak és levéltárak pótolhatatlan értékű gyűjteményanyaga: a sok száz év történelmét és szellemi dokumentumát őrző kódexek, pergamenek, régi és újkeletű könyvek, iratok stb. a különböző kártevők állandó pusztításának vannak kitéve. A nedvesség okozta károk: a levegő kéndioxid tartalmát h papír nedvessége kénsavvá alakítja át, ami aztán szétmarja a tinta, a festék, a bőr, a papiros stb. anyagokat. A nedvesség nyomán fellépő penészgomba és baktériumtelepek pedig elszíneződéssel, elmálással és végül teljes pusztulással fenyegetik a fenti anyagokat. A biológiai kártevők közül legveszélyesebbek azok az 1—5 mm-es apró rovarok, melyek a papír, bőr, fa stb. anyagok enyves és lisztes ragasztószerein táplálkozva keresztül-kasul fúrják és szétrágcsálják a legvastagabb iratcsomót, könyvet is, ezek legvédetteb részeiben rejtve el lárváikat, petéiket. Olaszországban a termeszek nyomán nemcsak egész hatalmas könyvtári állomány, de maga az épület is gyakran áldozatul esik a szinte feltartóztathatatlan rovarseregnek. Hazánkban az „ezüstös ősrovar" és a különböző anobium rovarfélék terjedtek el különösképpen a közgyűjtemények pusztítóiként. Az ellenük való védekezés Magyarországon — és világszerte is — legfeljebb abból állt, hogy egy-egy tárolóhelyiséget ciángázzal mérgeztek, ami a szigetelés folytán rendkívül költséges, élő környezetre veszélyes és kizárólag a rovarok elleni védekezésre alkalmas. Ennek sem felel meg jól, mert ritkított légtér híján a szorosan összepréselődött könyv-papírkötegek mélyére nem hatol be a gáz. Ha azonban mégis mélyen beszívódott a szoros részekbe is, úgy viszont előfordult gyakran, hogy könyvlapozgatás közben még hetek múlva is rosszul lett egy-egy olvasó, a kiszívatás híján bentrekedt gázmaradéktól. Használatosak még az ún. mérgezőládák, melyekben szénkéneggel vagy hasonló párolgó mérgekkel szintén csak rovarirtás végezhető, kezdetleges és emberre, anyagra veszélyes formában. Angliában és Olaszországban a legnagyobb nemzeti gyűjteményeknél már gázosító kazánnal végeznek eredményes és szakszerű fertőtlenítést; azok viszont egész szobanagyságú, hatalmas berendezések, gépházzal és speciális szaktudást igénylő kezelőszemélyzettel, ugyanakkor csak kész gyártmányú gázok használatára vannak felszerelve. Felmerült tehát az egyes könyvtárak, levéltárak restauráló műhelyében feállítható és laikus által is biztonsággal kezelhető olyan berendezés szükségessége, melynek segítségével az összes kártevők elleni védelem minden gyógyító és preventív eszköze eredményesen alkalmazható. Az érvényes elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével, valamint a speciális hazai követelményeinkre tekintettel készült a találmánybeli berendezés. A találmány szerinti berendezés előnyei: 1. Megengedett maximális hőfokon való gyors, mégis kíméletes szárítás, melyet az — automatikusan ki-Hbekapcsolódó — alul-felül villamos fűtésű tálcákról a légritkított térben még vastag könyveken is átsugárzó hő ereje és a kipárolgó vízgőz állandó elszívatása biztosítja. 2. Célszerűen — a házi laboratóriumban is — összeállítható mérgesgőzök légritkított térben való teljes felszívatása a papírba, a penészgombák és baktériumok ártalmai ellen. 3. Célszerű összetételű mérges gázok légritkított térben való teljes behatoltatása a behúzódott rovarkártevők, lárváik, petéik elpusztítására. 4. Neutralizáló vegyszerek párologtatása a savas ártalmak ellen. 5. A mérgező és ható anyagok oldatait elpárologtató készülék univerzális jellege, melynél fogva