146579. lajstromszámú szabadalom • Villamos ózonfejlesztő készülék
Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.579 SZÄM 30. i. OSZTÁLY — KO—1271. ALAPSZÁM Villamos ózonfejlesztő készülék Kocsis László főmérnök és Kovács István igazgató, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 2. b) A huzalok méretének megfelelő vezetőanyagot közvetlen rávisszük a szigetelőlemezre, pl. ráfestessél, vagy nyomtatással. [ Ily módon is biztosítható az elektróda huzalok jó' felfekvése. Az ózonkoncentráció kétféle módon szabályozható az új típusú készülékeknél: a) Az átfújtatott levegő mennyiségének változtatásával. b) Az alkalmazott feszültség folyamatos, vagy szakaszos változtatásával. A levegőmennyiséget az átáramlás keresztmetszetének fojtásával, a feszültségét pedig kis készülék esetében transzformátorának primer körébe kapcsolt szabályozó ellenállásával, nagyobb készülékeknél transzformátor csapolások alkalmazásával változtathatjuk. A teljes rádiózavarmentességet úgy érjük el, hogy az elektródákat nem áramszakítók- alkalmazásával, hanem közvetlenül a hálózati frekvenciáról tápláljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Egy vagy több elektródapárból és köztük levő sík szigetelőlemezből álló ózonelőállító készülék, jellemezve azáltal, hogy a sík szigetelőlemezre ráfekvő elektródák egymástól 0,5—10 mm távolságban fekvő 2 mm-nél kisebb átmérőjű párhuzamos vezetők. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, jellemzeve azáltal, hogy a párhuzamos elektródák a szigetelőlemezre ráfestés, vagy nyomtatás útján vannak felvive. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ózonelőállító készülék kiviteli alakja, melyet levegőáramlást fojtó szerv, vagy a tápláló elektromos transzformátor feszültségének változtathatósága jellemez. 4. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti ózonelőállító készülék üzeimbentartására, jellemezve azáltal, hogy a nagyfeszültségű elektródákat közvetlen hálózati frekvenciával tápláljuk. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági öa Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60229. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23. A találmány tárgya egy, vagy több elektródapárból és ezek között levő sík szigetelőlemezből álló ózonelőállító készülék, jellemezve azáltal, hogy a szigetelőlemezre ráfekvő elektródák 0,5— 10 mim távolságban levő 2 mm átmérő alatti vastagságú, párhuzamos huzalokból állnak. A levegő fertőtlenítésére, szagtalanítására, valamint belélegeztetésre szolgáló eddigi ózonelőállító készülékek, az ózonfejlődés megindulásához szükséges feszültségnél nagyobb feszültséget kívánnak meg a működésükhöz, miáltal nemcsak drágább konstrukciójúak, hanem nagyobb elektromos fogyasztásúak is. Hibája az eddigi készülékeknek az is, hogy zavarják a rádióvételt és az ózonkoncentrációt sem lehet változtatni, miáltal a megengedettnél nagyobb koncentráció is előállhat. A találmány tárgyát képező újtípusú készülék a fenti hibát kiküszöböli. A kívánt ózonmennyiséget termelni tudó legkisebb feszültség úgy érhető1 el, hogy az alkalmazott elektróda 2 mm átmérő alatti huzalokból készült rácsot képez, amelynél a huzalok egymástól való távolsága 0,5—10 mm között van. Ez a felépítés biztosítja a legalacsonyabb működési feszültséget, kívánt ózontermelés mellett. Az alkalmas elekróda kivitelt két onódon lehet elkészíteni: a) Az —1— tartókeret két szemközti oldalán az 1. ábra szerint a huzalok tartása számára lyukakat, vagy vájatot készítünk, ezekbe párhuzamosan befűzzük, ill. befektetjük az alkalmazott —2— huzalokat, úgyhogy azok csak a keret egyik oldalán helyezkedjenek el. A tekercselés folytán a szálak középrészük táján a 2. ábra szerint' kidomborodnak. Az így elkészített keretet rányomva a szigetelőlemezre, a kidomborodás folytán a huzalok a 3. ábra szerint a —3— lemezen végig jól felfekszenek.
