146555. lajstromszámú szabadalom • Alumínium polifoszfát bázisú anorganikus présmasszaműanyag hő- és íválló, elektromosipari célra alkalmas présszelvények előállítására

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.555. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY — BA—1305. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Alumínium polifoszfát bázisú anorganikusprésmassza-műanyag hő- és íválló, elektromos ipari célra alkalmas présszelvények előállítására Villamosipari Kutató Intézet, Magnezitipar, Tűzállóanyaggyár Feltalálók: Dr. Sárkány Endre kutatómérnök (40%), Sövegjártó János főmérnök (25%). Cser Arisztid laboratóriumi vezető (25%), Barta Ferenc technikus (10%) A bejelentés napja: 1958. december 19. A találmány olyan keramikus ívoltókamra előállítási eljárás és anyagösszetétel, mely úgy elektromos mint tűzálló szempontból kielégítő megoldást biztosít. Portlandcement-azbeszt keverékek jelenleg általánosan használtak ívoltókamra és más nagy amper-ellenállású szigetelőanyagként. Ezek általános hibája az, hogy nem hőállóak, pl. az ív hőmérsékletén rövid idő alatt szétporlanak, továbbá nedvesség iránt igen érzékenyek, ami miatt gyakori, különösen egyenáram használata esetén az ilyen anyagokból előállított ívkamráknál a kapcsoló robbanás. A találmány kiküszöböli ezeket a hiányosságokat és olyan újfajta. kerámiai nyersanyagot használ, mely kiküszöböli az azbesztcement hibáit és egyben magas hőmérsékleten is ellenáll. Kötése a komplex-foszfátok azon tulajdonságát használja ki, hogy már viszonylag alacsony hőmérsékleten lekötnek. Az új présmassza kötése alumínium polifosz-Eátok keletkezésére vezethető vissza. A porifoszfátokat előállíthatjuk az anyagkeverékben, vagy külön is adagolhatjuk hozzá különböző foszfátok alakjában, esetleg P2O5 formájában is. A présmassza polifoszfátos bázisú, kb. 120 C° hőmérsékleten létrejövő kötése teszi lehetővé az úgynevezett elsődleges szilárdságnak a kialakulását, melynek alapján, a -sajtolt idomdarabok az összes mechanikai eljárásokkal megmunkálhatok. Az új présmasszának ez egy igen lényeges előnye, mert ezáltal különböző utóidomözások is elvégezhetők, amelyeket egy sajtolási ütemben, az igen költséges saj tolóprés-szerszámok nélkül elvégezni nem is lehet. A présmassza sajtolhatósága az anyagösszetétel változtatása mellett nagymértékben variálható az idom alakjának és szilárdsági követelményeinek megfelelően. A sajtolt idomok általában 1—4% között változtatják égetés után méreteiket zsugorodás formájában. A mérettartósság is igen tág határok között változtatható, az ömlesztőanyag mennyiségének különböző adagolásával. Az anyag keverése szokásos kerámiai feeverőberendezésen történik, melyben a nedvesítés is végrehajtható. Igen fontos a megfelelő plasztikusság elérése, hogy a jóminőségű présrnassza-keverék elérhető "legyen. Előnye a présmasszának, hogy szobahőfokon is lehet dolgozni vele, keverésnél nem szükséges szárazjég, vagy más hűtőközeg alkalmazása. Saj tolása és hőkezelése történhet egy lépcsőben, magában a présben és külön-külön is. Az utóbbi esetben sajtolás a szobahőfokon történik, majd 120 C°, vagy afölötti hőmérsékleten következik az elsődleges szilárdságnak a kialakítása. 150—200 C°-ig történő hőkezelés esetére utólag megmunkálásnak lőhet alávetni, nevezetesen fúrható, csiszolható, ;menet vágható bele. További hőkezelés hatására eltávolítható a kötött víz mennyisége, végül kívánalom szerint 1000—1100 C°-ig hevíthető anélkül, hogy méretét a fent megadott pár %-os méretváltozásnál jobban megváltoztatná. Abban az esetben, ha igen magas mechanikai szilárdság és zárt pórusú felület szükséges, belső ömlesztőanyag, pl. üvegliszt adagolással, majd az ezt követő hőkezelés. hatására teirmodiffúziót idézünk elő. A termodiffúzió hatására az üveglisztből a zornáneanyag a felületre vándorol és a pórusokat teljesen bevonja. Az ömlesztőanyag egyébként lehetővé teszi az ömlesztőanyag nélküli présmasszából sajtolt idonv daraboknál esetenként alkalmazott „felületzáró11