146550. lajstromszámú szabadalom • Fúvócsöves füstgázelszívó szerkezet gőzmozdonyokhoz

146.550 3 felezőjében fekszik. A keverék csavarvonal mozgása a diffúzorban az áramlás turbulenciáját fokozza, ezáltal a diffúzor hatásfoka növekedik, további előnyt jelent az, hogy a —ß— szög a leválás veszélye nélkül 12° fölé növelhető, aminek következtében a —D2— átmérő növekedik, a kiömlő keverék mozgási energiája tehát csökken. A csillagágak ferde elhelyezése következtében a kilépő gőzsugarak kúpszöge nagyobb lesz, a gőzsugarak már rövidebb keverőtérhossz mellett is tökéletesen kitöltik a keverőteret. A csavarvonalú mozgás következtében a keverőcsőben az áramlási út meghosszabbodik, a turbulencia miatt a keveredés tökéletesebb; ezekre az előnyökre való tekintettel a —hí— magasság csökkenthető. Minél kisebb a kémény legkisebb átmérője, annál nagyobb a füstgáz áramlási sebessége az ütközés pillanata előtt és annál kisebb az ütközési veszteség, viszont annál kisebb a kémény kiömlési keresztmetszete, és annál nagyobb a kiömlési sebesség veszteség. A ferdén elhelyezett csillagágak által a kémény kúpossága növelhető és így a kémény kiömlő keresztmetszete is növelhető. Végeredményben a csillagágak ferde elhelyezése által az ütközési veszteség csökkenthető a kiömlési veszteségek növelése nélkül. A fúvócső kiömlési keresztmetszetének növekedésével növekedik az a gőzmennyiség is, amely az előkiömlés ideje alatt a gőzhengerből távozik. Ez a körülmény növeli a huzam erősségének lökésszerűségét, aminek következtében gyenge minőségű szeneik használatánál némelykor a huzam lökése felrántja a szenet a rostélyról, az erős pernyeképződés szénveszteséget okoz, a gőzfejlődés csökken. Találmány szerint a gőzhengerből távozó fáradtgőz előbb a —11— kiegyenlítő tartályba (1. és 2. ábra) áramlik a —12— diffúzorcsöveken át és a tartályból a —13— nyíláson át távozik a fúvócsőbe. Az előkiömlés ideje alatt a tartályba áramló gőz egy része a tartályban a gőz nyomását növeli és ez a gőzrész csak az előkiömlés után áramlik a fúvócsőbe. A —12— diffúzoroknak az a céljuk, hogy a dugattyúra ható ellennyomást csökkentsék, ugyanis a hengerből kiáramló fáradtgőz áramlási keresztmetszetét hely hiányában nem lehet növelni, de áramlási sebességét a —12— diffúzorok kedvezően növelik. A hengerdiagram területe az előkiöimlési vonal mentén károsan csökken, mert az előkiömlés ideje alatt a gőzhenger gőztartalma csökken. Az előkiömlés ideje alatt a gőzhengerből kiáramló gőz mennyiségét és a huzam erősségének lökésszerűségét csökkenteni lehet a gőzhenger tolattyúperselyén vagy kiömlő szelepén alkalmazott kiömlőnyílás keresztmetszetének csökkentésével. A kiömlő keresztmetszetet előnyösen oly módon kell csökkenteni, hogy a csökkentés mértéke csak az előkiöimlés ideje alatt legyen jelentékeny. A kiömlő keresztmetszet ily kialakítása látható a 10. ábrán, ha a gőzmozdony belső vezérműve a tolattyúval van kiképezve. A 10. ábra a tolattyúpersely belső1

felületét mutatja síkba fejtve; a tolattyúpersely belső átmérője —t—, a belső felület szélessége tehát —tll—. A perselyen hat gázbeömlő nyílás van, amelyek egyúttal kiömlő nyílások is. Mindegyik nyílás szélessége —b—. A gőzkiömlés akkor veszi kezdetét, amidőn a tolattyú kiömlési vezérlő éle a —14— vonallal jelzett helyzetet foglalja el; a gőzkiömlés kezdetén tehát a gőzkiömlős nyílás össz-szélessége 3b, a gőzkiömlés későbbi folyamata alatt pedig 6b és a gőzkiömlés végén isimét 3b. A kiömlőnyílás csökkentett szélességű részének —f— hossza legalább akkora, mint a beömlési túlfedés egynegyede és a kiömlőnyílás kezdő részének átlagois össz-szélessége kisebb, mint a kiömlőnyílás további részének. A 10. ábra szerinti kivitelnél a nyílások hossza különböző —li—, illetve —12—• és az a körülmény idézi elő a nyílások össz-szélességének változását. Találmány szerinti fúvócső alkalmazásánál a hengerdiagram kiöimlési vonala mélyebbre kerül, ha tehát azt akarjuk, hogy a mozdony indikált vonóereje a fúvócsere után azonos tolattyúszekrény-nyomás és a mozdony hajtókerekének másodpercenkénti azonos fordulatszáma mellett ugyanakkora maradjon, mint a fúvócső cseréje előtt volt, akkor a hengertöltést csökkenteni kell. A mozdonyvezető azonban nagyon gyakran nem egy bizonyos nagyságú tolattyúszekrény-nyomáshoz, hanem megszokásból és kényeleimből, valamint a rúdvercs csökkentése céljából egy bizonyos, nagyságú hengertöltéshez ragaszkodik annál is gyakrabban, mert sok mozdonyon nincs is tolattyúszekrény-nyomást mérő manometer. Előreláthatóan a fúvócsőcsere után a mozdonyvezető gyakran nem a hengertöltés csökkentésével, hanem a szabályozó fojtásával csökkenti a vonóerőt a csere előtti értékre, így csökken az a gőzmegtakarítás, amelyet a fúvócső cseréje eredményezhetne. Találmány szerint a fúvócsőcsere alkalmával a tolattyúpersely t is kicseréljük; az új tolattyúperselyen a beömlőnyílás kezdő részében a nyílás átlagos szélessége kisebb, mint a nyílás további részében. A beömlő keresztmetszet csökkentése következtében a hengerdiagrarn beömlési vonala meredekebben esik, a diagram területe csökken, nem szükséges tehát a szabályozó fojtásával csökkenteni a tolattyúszekrény-nyomást. Strahl régi kísérletei szerint a beömlési keresztmetszetnek bizonyos határig való csökkentése azonos tolattyúszekrény^nyomás mellett nem növeli a gőzfogyasztást. Jelen esetben a beömlő keresztmetszet csökkentése azért csökkenti a gő'zfogyasztást, mert kiküszöböli a szabályozóval való fojtás alkalmazását. A 10. ábra szerinti perselyen a beömlő nyílás kezdő részében a beömlési keresztmetszet csökkentve van. A gőzbeömlés akkor veszi kezdetét, amidőn a tolattyú beömlési vezérlő éle a —15— vonallal jelzett helyzetbe kerül; a gőzbeömlés kezdetén csak három nyíláson át, áraimlik be a gőz a hengerbe, a gőzbeömlés kezdetén tehát a gőzbeömlő nyílás össz-szélessége 3b, a gőzbeömlés későbbi folyamata alatt pedig 6b és a gőzbeöralés végén ismét 3b. A beömlőnyílás kezdő részében a beömlő keresztmetszet csökkentése azért is előnyös, mert így az előbeömlési idő alatt az időegységben kevesebb gőz áramlik a hengerbe, a káros térben tehát nem emelkedik oly rohamosan a gőz nyomása abban az időpontban, amidőn a forgattyúcsapnál az erő irányának átváltása gyakran bekövetkezik; a beömlő keresztmetszet csökkentése következtében az erő irányváltásakor kisebb ütőmunka keletkezik. Jelenleg a mozdonyvezető1 az ütőmunkát, tehát a rúdverést, a tolattyúszekrény-