146542. lajstromszámú szabadalom • Nyomásmérés alapján működő viszkozításmérő berendezés

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.542. SZÁM 42. 1. 7—8. OSZTÁLY — ZU—8. ALAPSZÁM Nyomásmérés alapján működő viszkozitásmérő berendezés Zsuffa Zoltán gépészmérnök és Melhoffer József szövetkezeti tag, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1958. február 10. A jelenleg használatos viszkozitásmérő berendezések egyik csoportja a mérendő folyadék bizonyos keresztmetszeten való átfolyatási idejének vagy nyugvó folyadékon áteresztett mérőtárgy áthatolási idejének mérése útján határozza meg a folyadék viszkozitását és ezek hátránya az, hogy a méréskor kapott értékök legnagyobbrészt pontatlanok és a mérést végző egyén gyakorlottságától függnek; a használatos berendezések másik csoportja pedig egyenletesen áramló folyadék útjába szűkített keresztmetszetet, például kapillárist iktat és a folyadék bemenő oldalán keletkező nyomásemelkedésből határozza meg a viszkozitást: ezek hátránya pedig az, hogy az igen különböző viszkozitású folyadékok mérésére nem használhatók, mert ha egy bizonyos viszkozitású folyadéknál a nyomásmérés a nyomásemelkedés alapján jól elvégezhető, akkor e folyadéknál 10-szer, sőt 100-szor nagyobb viszkozitású folyadék esetében ugyanazzal az ismert berendezéssel a nyomást és így a viszkozitást mérni már nem lehet. A találmány kiküszöböli mindezeket a hátrányokat és lényeges műszaki haladást jelent az eddig ismert viszkozitásmérő berendezésekhez és készülékekhez képest. Ugyanis nagy pontossága mellett lehetővé teszi a legkülönbözőbb folyadékok viszkozitásának gyors, egyszerű és pontos meghatározását. A találmány lényege oly viszkozitásmérő berendezés, melynél a vizsgálandó egyenletesen áramló folyadék útjába helyezett mérés előtt, vagy annak valamely helyén a viszkozitás mérésére nyomásmérő van elrendezve és melyre az a jellemző, hogy a mérőrés változtatható keresztmetszetűre van kialakítva és a különböző beállítható keresztmetszeteknél a -nyomásmérőn mutatott viszkozitásértékekhez más-más meghatározott szorzószámok tartoznak. Így elérhetjük azt, hogy ugyanazon nyomásmérőt lehet a legkülönbözőbb viszkozitású folyadékoknál a mérőrés megfelelő beállítása mellett a viszkozitás meghatározására felhasználni, mimellett minden mérőrés álláshoz a nyomásmérőn mutatott értékhez más előre meghatározott iszorzószám tartozik. A találmány egyik kiviteli alakja szerint, a változtatható keresztmetszetű mérőrés belül kúpos köpeny és bele illeszkedő tengelyirányban eltolható kúpos dugó között van kialakítva, mimellett a dugó különböző tengelyirányú megjelölt helyzetéhez a nyomásmérő más-más meghatározott szorzószáma tartozik. A találmányt közelebbről a csatolt rajz ábrái alapján magyarázzuk, melyek annak példaképem kiviteli alakjait szem] éltetik. Az 1. ábra a viszkozitásmérő berendezés vázlatos elrendezését mutatja; a 2. ábra a változtatható keresztmetszetű mérőrés kúpos kiviteli alakját szemlélteti. A mérendő folyadékot az —1— tartányba töltjük, ahonnan az egyenletesen forgó •—2— szivattyú, mely dugattyús szivattyú is lehet, az önmagába visszatérő csőrendszerben egyenletes sebességgel áramoltatja. Az —5— melegítő illetve hoki cser élő berendezéssel állítjuk be azt a hőfokot, 'melynél a vizkozitást mérni kívánjuk. Ennél a —4— villamos fűtőtest izzítását a —3 —szabályzó ellenállással változtathatjuk, az áramló folyadék hőfokát pedig —7— hőmérővel mérjük. A hőkicserélő lehetővé teszi akár egy meghatározott hőfok állandósítását, akár a folyamatos hőmérsékletemelést, vagy csökkentést. A változtatható —8— mérőrés nyomásemelkedést okoz, szűkített keresztmetszete folytán, az előálló nyomásemelkedést pedig a —6— műszer méri illetve mutatja. A műszer egy bizonyos méréshelyzetnél közvetlenül a viszkozitásértékekre van behitélesítve, 'míg más mérőrés állásoknál a mutatott értékhez meghatározott szorzószám tartozik. A berendezés alkalmas arra is, hogy folyamatos hőmérséklet változásnál mindenegyes hőfokhoz tartozó viszkozitás értéket önműködően regisztrálja. A 2. ábra koncentrikus változtatható kúpos mérőrést mutat be viszkozitás mérésére. Ennél a belül kúpos —9— köpenyben a bele illeszkedő —10—• kúpos dugó tengelyirányban eltolható és közöttük alakul ki a változtatható keresztmetszetű mérőrés. A tengelyirányú eltolás mértéke és így a különböző keresztmetszetű mérőrés meg van jelölve és mindegyikhez a szorzószám is meg van határozva. Így megfelelő beállítással a mérendő folyadék nyomását a legmegfelelőbb érték körzetébe lehet beállítani, úgy hogy az a műszeren