146536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különféle anyagokból villamos erőtér, fény vagy egyéb eneriasugárzás hatására bekövetkező gázfejlődés mérvének meghatározására
2 146.536 kisebb százalékos hidrogéntartalma, amelynél gázfejlődés nem mutatkozik. Az ilyen eljárással kapott hidrogénszázalék számok, amelyeket alább „hidrogénszám" elnevezésén említünk, adják az anyagoknak a gázfejlődés szempontjából való stabilitását mennyiségileg jellemző számokat. Minél kisebb ez a hidrogénszám, annál kisebb az illető anyagnak gázleadásra való hajlama. A vizsgálati eljárást elkezdhetjük pl. 50—50%-os gázeleggyel. Ha a vizsgált anyagból gáz képződik, 75% hidrogéntartalmú gázeleggyel környezve újabb próbának vetjük alá. Ha az anyag ebben már stabilnak mutatkozik, a következő próbát 62,5% hidrogéntartalmú gázeleggyel végezzük. Ha ebben sem észlelünk gázfejlődést, 56,2%-ra csökkentjük a gázelegy hidrogéntartalmát. Ha az utóbbival végzett próbában az anyagból gáz fejlődik, ez annyit jelent, hogy hidrogénszáma a végzett próbák hőmérsékletéin, pl. 60°-on, 56,2 és 62,5 között van és ± 5% hibahatárt megengedve a keresett hidrogénszámot 59-ben adhatjuk meg. A találmány szerinti megállapított hidrogénszám gyakorlati hasznosítására az iparban a következő példát adjuk meg. A nagyfeszültségű kábelek, valamint a fáziskiegyenlítő és a híradástechnikai kondenzátorok szerves anyagokkal itatott szálas anyagból készülő szigetelésének tervezésekor a szigetelőréteg vastagságát annak feltételezésével állapítják meg, hogy a szigetelőanyagban légzárványok nincsenek és légzárványok mindenkor lehetséges jelenlétét megfelelő biztonsági tényező alkalmazásával veszik figyelembe. A találmány szerint meghatározott hidrogénszám ismeretében előre kiszámítható, hogy a légzárványok eredeti térfogatát az üzemközben bekövetkező gázfejlődés maximálisan hány százalékkal növelheti. Ismeretes, hogy villamos erőtér hatására az oxigén szerves vegyületekkel — oxidálásuk révén — sokszorta nagyobb sebességgel reagál, mint a nitrogén, amelynek reakciósebessége elhanyagolhatóan kicsiny. Ebből következik, hogy a zárvány levegőjének 20 tf.%-nyi oxigénje igen gyorsan megkötődik, tehát a zárvány eredeti V0 térfogata 0,8 V0 -ra csökken. Ebből kiindulva és tekintettel arra, hogy a gázejlődés mérvét a hidrogénszám adja meg, a feltaláló a légzárványok üzemközben Lehetséges maximális térfogatára a következő képletet állította fel: Vmax = 0,8 Vo ll + E képletből kitűnik, hogy ha a szigetelőanyagnak a találmány szerint meghatározott hidrogénszáma H2 tf.% = 20, akkor V ma x—V 0 , tehát a légzárványok eredeti térfogata üzemközben nem növekedhet. Ha pedig valamely szigetelőanyagra hidrogénszámként pl. 23-at kaptunk, akkor a fenti képlet szerint Vmax = 1,04 V 0 , tehát ebben az előbbinél 3 hidrogénszámmal kevésbé stabil anyagban a légzárványok legfeljebb 4%-kál növekedhetnek. Legbiztosabb tehát az olyan szigetelőanyag, amelynek hidrogénszáma 20 vagy ennél kisebb. De általában a kisebb hidrogénszámú szigetelőanyaggal készült kábelt nagyobb feszültségre lehet igénybevenni, mint az azonos rétegvastagsággal, de nagyobb hidrogénszámú anyaggal szigeteltet.. Adott feszültséghez pedig a kisebb hidrogénszámú anyagból kisebb vastagságú szigetelőréteg is elegendő. A feltaláló kísérletei során azt is megfigyelte és különféle szénhidrogének nagyszámú vizsgálata alapján meg is állapította, hogy minél nagyobb valamely" szénhidrogénben a szénatomok arány( , H 2 «•% 1 1 + N f0/ I , ahol H2 tf.% a hidrogenszám. száma a hidrogénatomokhoz képest, annál kisebb a vegyületnek a találmány szerint megállapított hidrogénszáma. A hidrogénszámból tehát az illető szénhidrogén telítettségi fokára is következtetőhetünk. A nagyobb hidrogénszámú vegyület telítettebb mint a kisebb hidrogénszámú. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás különféle anyagokból villamos erőtér, fény- vagy egyéb energiasugárzás hatására bekövetkező gázfejlődés mérvének meghatározására, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó anyagot egymás után különféle százalékos összetételű hidrogén + nitrogén elegyekkel környezett állapotban az említett hatások egyikének vetjük alá és megállapítjuk, melyik a hidrogén + nitrogén elegynek az a legkisebb hddrogéntartalma, amelynél gázfejlődés nem mutatkozik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó anyagot villamos erőtér hatásának vetjük alá. A kiadásért felel: a Közgazdaság) é» Jogi Könyvkiadó igazgatója 60225. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23. w
