146524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsék előállítására

Megjelent: I960, április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.524. SZÁM 50. c. és 16. a. OSZTÁLY — KE—340. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szemcsék előállítására Kertes Andor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1954. december 20. Több iparágban van olyan feladat, hogy por­alakú vagy egyéb diszperz anyagot szemcsés alak­ban kell előállítani. A szemcsés műtrágya gyártása, a kohászatban a porércek darabosítása, a cement­iparban a száraz eljárású gyártásnál az égetés előkészítése, a gyógyszeriparban a tablettázás elő­készítése az anyag szemcsézését kívánja. A szemcsézésre eddig ismeretes eljárások és be­rendezések sem az előállított szemesók minősége, sem gazdaságosság tekintetében nem tökéletesek. A legelterjedtebb ismert berendezés a forgódpb, újabban pedig ferde síkban forgó korong a szem­csézendő anyag görgetését végzi és ennek folya­mán alakulnak ki a szemcsék. Legfőbb hátrányuk ezeknek az eljárásoknak, hogy a mozgás igen lassú és elegendő teljesítmény elérésére igen nagy és költséges berendezésekre van szükség. Hát­ránya továbbá ezen eljárásoknak, hogy a görge­tésnél mint alakító erő csak a szemcse súlya mű­ködik, ami kicsi lévén, viszonylag nagy víz- vagy folyadéktortalommai kell dolgozni, hogy a kellő alakíthatóságot elérjük. Ennek a továbbiakban az a hátránya, hogy egyes esetekben a víz eltávolí­tása jelentékeny szárítási meleg felhasználást és szárítóberendezéseket igényel. A túl sok nedvesség ezenkívül a felszíni erők hatására a képződött szemcsék összetapadására vezet. Végeredményben ezáltal igen egyenlőtlen nagyságú szemcsék kelet­keznek. Ismeretesek továbbá olyan berendezések, ame­lyek az anyagnak szerszámokkal való megmun­kálásán alapulnak. Ilyen például a lyukasztott le­mezen való átpréiSelés művelete. Ez csak lágy, tészta vagy tésztaszerű anyagok feldolgozására alkalmas, mert a kristályos anyagok a szerszámot igen rövid idő alatt tönkreteszik. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi az anyag kellő előkészítése mellett a szemcsézési mű­velet rövid idő alatt való lefolytatását. Ennek kö­vetkeztében kis készülékmérettel aránylag nagy teljesítmény, egyenletes, kis folyadéktartalmú szemcse készíthető. Az eljárás lényege a követ­kező : A szemcsézendő anyagot — szükség esetén — a durva elemektől inegszadaítjuk. Ez a művelet fő­képpen akkor szükséges, ha idegen szennyezésnek tekinthető anyagok vannak jelen. így pl. szerves, anyagok nagyobb foszlányai a szemcseképződést akadályozzák. A következő műveletek azon a tapasztalati fel­ismerésen alapulnak, hogy a jó' szemcseképződés feltétele az anyag elegendő diszperzitásfoka. Ezért ha száraz porokat kívánunk szemcsézni, célszerű az anyagot nedvesítés előtt szárazon finomra őrölni. Példaképpen szolgálhat, hogy egyes anya­goknál az elemi részecskék nagysága 100 mikron •körül kell legyen. Ez a nagyság az anyag minő­ségétől, äz alkalmazott kötőanyagtól és a nedve­sítés fokától is függ és általánosságban nem ad­ható meg. A továbbiakban a szemcsézendő anyagot össze­keverjük az esetleg alkalmazandó kötőanyagok­kal vagy hatóanyagokkal. Utóbbi főképpen gyógy­szereknél fordul elő. A kötőanyagok önmagukban ismeretesek: pl. zselatin, melasz, dextrin stb. Ez a művelet célszerűen összekapcsolandó a hozzá­adandó folyadék bekeverésével. Törekedni kell az anyag tökéletes átdolgozására, amivel annak plasz­ticitását, alakíthatóságát növeljük. Ez a hoimogenizálási művelet összekapcsolható az előző művelettel is. Ha ugyanis nemcsak homo­genizálásra, hanem a részecskék felaprítására is szükség van. ezt végezhetjük oly berendezésben, amely a két műveletet egy időben végzi. Az így előkészített anyag szemcsézése úgy tör­ténik, hogy azt egy edénybe helyezve, az edényt rezgő mozgásnak tesszük ki. A mozgásnak elég intenzívnek kell lennie, hogy a következőkben ismertetendő folyamat lejátszódhassák. A gyakorlatban előforduló, szemcsézésre kerülő anyagok nagy része az ismertetett előkészítés, beleértve a kellő nedvesítés után tixotrop tulaj­donságú. Az előkészítő eljárás éppen ezen tulaj­donságot adja meg vagy növeli azt. Az edényben levő anyag az edény erős mozgása következtében rövid időközökben az edény falához ütközik. A gyors egymásután bekövetkező ütközések folya­mán, tixotropia következtében képlékennyé vált részecskék egyesülnek és szemcsenövekedés indul meg. A kis szemcsék fokozatosan eltűnnek. Ugyancsak a tixotropia következtében a megnö­vekedett szemcsékben a folyadék a felszínire vári-

Next

/
Oldalképek
Tartalom