146515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztésből keletkező metán nyersanyagának mechanikus mozgatására, a berendezés melegen tartásához szükséges hőmennyiség csökkentésére és az utóerjedés megakadályozására

O Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.515. SZÁM 12.4—4, 45. b. 1—9, 85. c. OSZTÁLY — HO—523. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás erjesztésből keletkező metán nyersanyagának mechanikus mozgatására, a berendezés melegen-tartásához szükséges hőmennyiség csökkentésére és az utóerjedés megakadályozására Hőtechnikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Naszályi László mérnök, és Dér A. Bálint mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 19. A biológiai erjesztéssel készült metán nyers­anyaga az istállótrágya, vagy mezőgazdasági, eset­leg ipari hulladék, mint kukorica-, burgonyaszár, kendertörek stb. Ezeket az anyagokat eddig vagy kézi erővel (talicska, csille) töltötték a metán er­jesztő kamrákba, ahonnan hasonló módon ürítet­ték ki, vagy pedig a kézi munkát leosökkentendő az istállótrágyát, ill. a felhasznált mezőgazdasági hulladékot előzetesen aprítják, szecskázzák oly finomságra, hogy kb. 7—9-szeres vízmennyiséggel felhígítva (ami kb. 10% szárazanyag-tartalomnak felel meg), zagyszerűen szivattyúzható legyen. Ily módon az erjesztőkamrák kiürítése és esetleg a töltése is szivattyúzással oldható meg. A zagyszivattyúzás anyagmozgatás szempontjá­ból kétségtelenül előnyös, azonban igen nagy hát­ránya, hogy az ahhoz szükséges teljes vízmennyi­ség — ami a szárazanyag-tartalom 6—-8-szorosát teszi ki — felmelegítése és melegentartása az er­jedés folyamán jelentékeny hőmennyiséget kíván, azonkívül pedig a kamrákban az erjesztés lefolyá­sához a zagyot, a képződő ún. „úszóréteg" meg­akadályozása céljából keverni, vagy más módon állandóan mozgatni kell, ami nagy erőszükség­letet igényel. Irodalmi adatok szerint a vízmeny­nyiség felfűtése ós melegentartása, valamint a keverés a termelt gázmennyiség felét is elhasz­nálhatja. Ennek az eljárásnak hátránya ezenkívül az is, hogy a zaggyal tárolt anyag tovább erjed és ezáltal tápanyagokban is veszteségek állhatnak elő. A 7—9-szeresre felhígított (9—10% száraz­anyag-tartalom) zagy tárolására igen nagyméretű medencék szükségesek. • A találmány kiküszöböli nagyrészt ezeket a hátrányokat anélkül, hogy a zagy alakban való szállítás előnyéről le kellene mondani. A találmány szerinti eljárásnál az istállótrágyát, mezőgazdasági, vagy ipari hulladékot az ismert módon szecskázzuk és istállótrágya esetében an­nak kb. 1—2-szeres mennyiségű, szecskázott mező­gazdasági hulladékot felhasználása alkalmával pedig annak kb. 2—4-szeres mennyiségű vizet, és/vagy trágyalét (esetleg ezek keverékét) adjuk hozzá a kamrába való betöltéssel egyidejűleg. Az erjesztés (kigázosítás) lefolyása után a vissza­maradt anyag nem szivattyúzható, ezért ahhoz az előző erjesztésű és éppen kiürített kamrából a 7—9-szeres vízmennyiség és a 3—4-szeres víz­mennyiség, közti különbséget a most kiürítésre kerülő kamrába engedjük, vagy esetleg tiszta vizet adunk hozzá hasonló mennyiségben, hogy ott szivattyúzható zagy keletkezzék. Az előállt zagyot a szivattyú például vákuum szűrő dobba visszi, ahol a zagyból leválik a folyadék, amit vissza­keringtetünk az ürítés alatt levő kamrába, míg a leválasztott szilárd anyag a trágya tároló térre kerül. A 3—4-szeres vízmennyiség az erjedés lefolyá­sához elegendő. Ennek következtében a zagy fel­melegítéséhez szükséges hőenergia kb. a felére csökken. Az erjedés megtörténte, a metán termelés befejezése .után a kamrák kiürítése válik szük­ségessé, amit a fentiek szerint foganatoísítunk. Zagyot képezünk az előző ürítésekből visszamaradt folyadékkal, esetleg vízzel, amit a szűrő újból le­választ, illetőleg visszakeringtet a kiürítés közben. A kigázosított kamrák zagyát ezáltal oly mérték­ben víztelenítettük (kb. 20—40% szárazanyag­tartalom), hogy az többé erjedni nem tud, tehát az esetleges nitrogén-veszteségnek elejét vettük. Az így leválasztott, kierjedt szecskázmányt száraz ál­lapotba hozva a mezőgazdasági szokásoknak meg­felelő rakásokba hordjuk, ahol az — száraz lévén — veszteségmentesen tárolható anélkül, hogy nagyméretű medencék építése e célra szükséges Lenne. Fentiek tekintetbevételével tehát az ilyen bio­gáztelep megfelelő számú kamra-trendszerből

Next

/
Oldalképek
Tartalom