146506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek nemesítésére alkalmas, aminoplasztgyantákkal átitatott papiros- vagy szövetpályák előállítására

2 146.506 savak guanidinsóinak stb. adagolásával, de úgy is, hogy a gyantákkal lágyítószereket is együtt kon­denzálnak, pl. toluolszulfonamidokat, alkil- vagy anilguanaminokat stb. A külső' gyantaréteg, tehát a második impregnálógyanta kisebb folyásképes­ségét és gyors keményedését egyrészt a folyékony gyanta nagy előkondenzációs fokával állítjuk be, másrészt az aminoplasztgyantáknál szokásos hő hatására keményítő, ún. latens hatóanyagok ada­golásával, amilyenek a gyenge és erős savak ammónium- vagy aminsói, például etíléndiaimin­acetát, ' az ammóniumlaktát, az ammónium­rhodanid, az etilaminfoszfát stb. vagy egyéb, hő hatására savat lehasító anyagok, például a nát­riumklóracetát vagy pedig a kifejezetten ohelát­képző térhálósítók, pl. az alumíniumacetát és hasonlók. Az ilyen módon impregnált díszítőhártyák nem igényelnek egyéb segédeszközöket, amilyen az „overlay", külön aljzatrétegek és máseffélék. A második réteg felvitele következtében önmaguk­tól ragadnak minden a célra szóba jövő aljzati alapanyagra és igen tetszetős felületeket adnak. Az ismert kettős átitató eljárással igen nehezen előállítható, masszában, festett filmeken a talál­mány szerinti eljárásnál a fentebb részletezett hibák nem fordulnak elő. A találmány szerinti eljárással elért hatás annál meglepőbb, mert nem volt feltételezhető, hogy az olyan vékony rétegben, mint amilyet egy gyantázott díszítőhártya alkot, a teljesen egy­neműnek látszó műgyanta rétegenként alapjában különböző folyási tulajdonságokkal rendelkez­hetik. Példák: 1. m2 -enként 150 g súlyú, nagy alfacellulóz­tartalmú, finom minőségű, nyomással ellátott cellulózpapirost alacsony kezdési kondenzációs melamingyanta 50%-os vizes oldatán vezetjük ke­resztül, mely gyantát 1:2,5 mól arányban melamin­ból és formaldehidből állítottunk elő s ehhez csat­lakozólag az oldatra számítva 0,15% tercier nát­riumfoszfátot adagoltunk hozzá. A gyantafeles­leget az átitatott termékről oly mértékben távo­lítottuk el, hogy a szokásos módon, meleg levegő­vel megszárított papír súly m2 -enként kb. 290 g-ra emelkedett. Ezt a hártyát azután újból átvezeti tük egy 1:2,5 mol arányú melamin-formaldehid­ből készült, de az előbbinél nagyobb kondenzációs fokú gyanta oldatán, melyhez 0,3 % etiléndiamin­foszfátot adagoltunk. A gyanta felvitelének mér­tékét hengerekkel úgy szabályoztuk, hogy szárítás után a kész hártya végsúlya m2 -enként 330—340 g volt. A kész hártya a fentebb említett kiváló tulaj donságokkal rendelkezett. 2. m2 -ként 160 g súlyú, masszában festett papi­rost az 1. példa szerinti előimpregnálással úgy ke­zeltük, hogy száraz súlya m2 -enként 300—310 g-ra emelkedett. Az előimpregnáló melamingyantához 7%, o- és p-toluol-szulfonamid elegyéből álló ho­zagot adtunk. A második impregnálás 0,2% alumí­niumacetát-tartalmú melamingyanta oldattal tör­tént, a kész film száraz végsúlya 340—360 g/m2 volt. Az eljárás kiváló egyszínű filmet eredmé­nyezett. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás felületi nemesítés céljára alkalmas, aminoplasztgyantákkal impregnált papiros, textil­vagy egyéb szövetpályák előállítására, melyek segédfilm mellőzésével, rétegezett fenolgyantákra, rostlemezekre, faforgács (szilánk)-lemezekre, réte­gelt falemezekre stb. nyomás és hő útján rásaj tol­hatók, melyre jellemző, hogy a pályákat előbb a sajtolás alatt nagy folyásképességű gyanta oldatá­vl előimpregnáljuk, majd, adott esetben közbe­iktatott szárítás után, egy, a sajtolás köziben ki­sebb folyásképességű, gyorsan keményedő gyanta­réteget viszünk fel rájuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az első átitatógyanta nagy folyási képességét vagy az oldat alacsony kondenzációs fokozatával, vagy a keményítést késleltető önmagukban ismert puffer-anyagoknak, úgymint gyenge savak guanidinsóinak, alkáliborá­toknak, alkálifoszfátoknak és másefféléknek a gyantaoldathoz való adagolásával, vagy ismert lágyítószereknek, például toluol-szulfonamidoknak, alkil- vagy anilguanaminoknak vagy máseffélék­nek a gyantaoldattal együttes kondenzálásával vgy a felsorolt módszerek kombinációjával állít­juk be. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a második át­itatógyanta kisebb folyásképességét és gyors ke­ményedését, vagy az oldat nagyobb kondenzációs fokozataival, vagy pedig az aminoplasztgyanták ismert „latens" hőrekeményítő-szereinek, például a gyenge és erős savak ammónium- vagy amin­sóinak, más, hő1 hatására savat lehasító anyagok­nak vagy chelátképző térhálósító szereknek az ol­dathoz való adagolásával vagy pedig a felsorolt módszerek kombinációjával állítjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvk'adó igazgatója 60222. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom