146506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek nemesítésére alkalmas, aminoplasztgyantákkal átitatott papiros- vagy szövetpályák előállítására
2 146.506 savak guanidinsóinak stb. adagolásával, de úgy is, hogy a gyantákkal lágyítószereket is együtt kondenzálnak, pl. toluolszulfonamidokat, alkil- vagy anilguanaminokat stb. A külső' gyantaréteg, tehát a második impregnálógyanta kisebb folyásképességét és gyors keményedését egyrészt a folyékony gyanta nagy előkondenzációs fokával állítjuk be, másrészt az aminoplasztgyantáknál szokásos hő hatására keményítő, ún. latens hatóanyagok adagolásával, amilyenek a gyenge és erős savak ammónium- vagy aminsói, például etíléndiaiminacetát, ' az ammóniumlaktát, az ammóniumrhodanid, az etilaminfoszfát stb. vagy egyéb, hő hatására savat lehasító anyagok, például a nátriumklóracetát vagy pedig a kifejezetten ohelátképző térhálósítók, pl. az alumíniumacetát és hasonlók. Az ilyen módon impregnált díszítőhártyák nem igényelnek egyéb segédeszközöket, amilyen az „overlay", külön aljzatrétegek és máseffélék. A második réteg felvitele következtében önmaguktól ragadnak minden a célra szóba jövő aljzati alapanyagra és igen tetszetős felületeket adnak. Az ismert kettős átitató eljárással igen nehezen előállítható, masszában, festett filmeken a találmány szerinti eljárásnál a fentebb részletezett hibák nem fordulnak elő. A találmány szerinti eljárással elért hatás annál meglepőbb, mert nem volt feltételezhető, hogy az olyan vékony rétegben, mint amilyet egy gyantázott díszítőhártya alkot, a teljesen egyneműnek látszó műgyanta rétegenként alapjában különböző folyási tulajdonságokkal rendelkezhetik. Példák: 1. m2 -enként 150 g súlyú, nagy alfacellulóztartalmú, finom minőségű, nyomással ellátott cellulózpapirost alacsony kezdési kondenzációs melamingyanta 50%-os vizes oldatán vezetjük keresztül, mely gyantát 1:2,5 mól arányban melaminból és formaldehidből állítottunk elő s ehhez csatlakozólag az oldatra számítva 0,15% tercier nátriumfoszfátot adagoltunk hozzá. A gyantafelesleget az átitatott termékről oly mértékben távolítottuk el, hogy a szokásos módon, meleg levegővel megszárított papír súly m2 -enként kb. 290 g-ra emelkedett. Ezt a hártyát azután újból átvezeti tük egy 1:2,5 mol arányú melamin-formaldehidből készült, de az előbbinél nagyobb kondenzációs fokú gyanta oldatán, melyhez 0,3 % etiléndiaminfoszfátot adagoltunk. A gyanta felvitelének mértékét hengerekkel úgy szabályoztuk, hogy szárítás után a kész hártya végsúlya m2 -enként 330—340 g volt. A kész hártya a fentebb említett kiváló tulaj donságokkal rendelkezett. 2. m2 -ként 160 g súlyú, masszában festett papirost az 1. példa szerinti előimpregnálással úgy kezeltük, hogy száraz súlya m2 -enként 300—310 g-ra emelkedett. Az előimpregnáló melamingyantához 7%, o- és p-toluol-szulfonamid elegyéből álló hozagot adtunk. A második impregnálás 0,2% alumíniumacetát-tartalmú melamingyanta oldattal történt, a kész film száraz végsúlya 340—360 g/m2 volt. Az eljárás kiváló egyszínű filmet eredményezett. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás felületi nemesítés céljára alkalmas, aminoplasztgyantákkal impregnált papiros, textilvagy egyéb szövetpályák előállítására, melyek segédfilm mellőzésével, rétegezett fenolgyantákra, rostlemezekre, faforgács (szilánk)-lemezekre, rétegelt falemezekre stb. nyomás és hő útján rásaj tolhatók, melyre jellemző, hogy a pályákat előbb a sajtolás alatt nagy folyásképességű gyanta oldatávl előimpregnáljuk, majd, adott esetben közbeiktatott szárítás után, egy, a sajtolás köziben kisebb folyásképességű, gyorsan keményedő gyantaréteget viszünk fel rájuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az első átitatógyanta nagy folyási képességét vagy az oldat alacsony kondenzációs fokozatával, vagy a keményítést késleltető önmagukban ismert puffer-anyagoknak, úgymint gyenge savak guanidinsóinak, alkáliborátoknak, alkálifoszfátoknak és másefféléknek a gyantaoldathoz való adagolásával, vagy ismert lágyítószereknek, például toluol-szulfonamidoknak, alkil- vagy anilguanaminoknak vagy másefféléknek a gyantaoldattal együttes kondenzálásával vgy a felsorolt módszerek kombinációjával állítjuk be. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a második átitatógyanta kisebb folyásképességét és gyors keményedését, vagy az oldat nagyobb kondenzációs fokozataival, vagy pedig az aminoplasztgyanták ismert „latens" hőrekeményítő-szereinek, például a gyenge és erős savak ammónium- vagy aminsóinak, más, hő1 hatására savat lehasító anyagoknak vagy chelátképző térhálósító szereknek az oldathoz való adagolásával vagy pedig a felsorolt módszerek kombinációjával állítjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvk'adó igazgatója 60222. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
