146501. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés gyengeminőségű nagy portartalmú szénfajták részére

— y-2 146.501 szinteshez képest («), az előbb említett viszonyszámot a következő képlet fejezi ki. m _ — 0.18 cos a — 0.3 sin a 1 — . A nehezen gyulladó szénfajták begyújtását a (7) tűztérből a rostély elején levő szénrétegen keresztül szívott meleg füstgázok biztosítják, melyek a nyilaikkal jelölt módon szívóventillátor hatására a (7) tűztérből az (5) szénrétegen és a (2) rostélyon keresztül az elszívó (8) kamrába áramlanak. Ily módon csak annyi füstgázt, szabad a tűztérből elszívni, amennyi a gyújtás biztosításához okvetlenül szükséges. Az elszívott füstgázokat, melyek már lepárlási termeiket is tartalmazhatnak, veszteségek elkerülése céljából az égési levegőhöz keverjük. A (9) légkamra a szabad levegővel áll összeköttetésben és ezért a felette levő rostélyrészen a tűztérfoen uralkodó gyenge vákuum hatására kevés levegő áramlik át. Erre a rostélyszákaszra azért; van szükség, hogy légaláfúvást szolgáló (10) légkamra, amelyben aránylag nagy levegőnyomás uralkodik, elválasztható legyen a vákuum alatt álló (8) elszívó kamrától. A (10) légkamra fölötti rostélyszakaszon történik a már előzőleg begyújtott szén elégetése a légaláfúvás segítségével. A (11) légkamra fölötti rostélyszakasz a salaik kiégetését szolgálja. Ebben a kamrában a tűztérhez képest osaik kisméretű túlnyomást kell tartani, hogy a salak kiégetéséhez szükséges kie mennyiségű levegőt biztosítsuk. A rostély vége után a salak a (12) aknába kerül, ahonnan a szokásos módon eltávolítható. A tökéletes égés biztosításához a tűztérbe a (13) nyílásokon át másodlevegőt lehet juttatni. A találmány szerinti berendezés. egy másik példaképpeni kiviteli módját a 2. ábra mutatja be. A szén az (1) garatból a ferdén elhelyezett rostélyra folyik, a (2) rövid rostélyok vízszintesen is elhelyezhetők. A rostély két véghelyzet között, saját síkjával párhuzamosan periodikus mozgást végez. E mozgás következtében a (2) rostélyokra kerülő (5) szénréteg a rostély vége felé tolódik. A szénrétegnek ezt a mozgását különösen hosszabb rostélyoknál, elősegíti a rostély ferde elhelyezése. A szénréteg vastagságát a függőleges síkban mozgatható (6) rétegszabályozó segítségével lehet beállítani. A rostélyra kerülő szén gyulladását meleg füstgázoknak a (7) tűztérből a szénrétegen keresztül a rostély elején való átszívása biztosítja. Ez a rostély alatt elhelyezett (8) szívókamra segítségével történik, amelyből a lehűlt füstgázokat a kamra alján levő (14) nyíláson át a ventillátor távolítja el. Az elszívott füstgázokat, melyek már lepárlási termékeket is tartalmazhatnak, veszteségek elkerülése céljából az égési levegőhöz keverjük. A füstgázoknak áramlását a rajziba bejelölt nyilak szemléltetik. Az ily módon előszárított és begyújtott szén a rostély periodikus mozgása következtében tovább tolódik és az aláfúvó-kamra (10) feletti részbe kerül. Az aláfúvó-kamra légellátását egy ventillátor biztosítja a kamra alján elhelyezett befúvó nyíláson (15) át. A (8) szívókamra és a (10) aláfúvó-kamra vaslemezből áll, közvetlenül a (2) rostély vázára van erősítve és a rostéllyal együtt mozog. Ezért a (14) és (15) nyílásokhoz csatlakozó füstgázokat elszívó, illetőleg légbefúvó vezetékek olyan kivitelűek, hogy a kamrák mozgását csuklók vagy tömszeleneék útján lehetővé tegyék. Az aláfúvó-kamra után a rostélyon még további (16) rostélypálcák helyezrkednek el, amelyeken azonban már kisebb menynyiségű levegő áramlik át, minthogy ezek a légaláfúvásba nincsenek bekapcsolva. Ezeken a rostélypálcákon még folytatódik a szén kiégése. A kiégető rostélyról (16) a túlnyomó részt kiégett salak (12) aknába hullik, ahol a még izzó részekkiégése befejeződik. A (12) akna alján a (17) salaktörő hengerek vannak elhelyezve, amelyek forgási sebességét oly módon kell szabályozni, hogy az akna állandóan tele legyen salakkal. A salak-akna alján ún. pormentes salaik eltávolítható berendezés (18) van elhelyezve, amelyben a levegő beáramlás megakadályozására és egyben a salak lehűtésére vízzár van. A salak-aknán átáramló levegőmenynyiség bevezetése a (19 és (20) légcsatornákon át történik, amelyek nyílása (26) csappantyúkkal szabályozható. A tűztérben a füstgázok gyors és tökéletes elégésének elősegítésére közvetlenül a szénréteg felett, a rostély mindkét oldalán (13) másodlevegő-befúvónyílások vannak elhelyezve. A rostélyszerkezet a (21) görgőkön és a (22) síneken nyugszik és ezeken mozgatható. A mozgatás a vázlatosan eltüntetett körhagyó (4) végzi. A körhagyó munkájának megkönnyítésére a rostélyszerkezet súlyát ellensúly (23) egyenlíti ki, amely hatását drótkötél (24) és görgő (25) segítségével fejti ki. A szénréteg ismételt mozgása alkalmas a réteg durvább egyenlőtlenségeinek .kiküszöbölésére. Ezek az egyenlőtlenségek, mint ismeretes, a szénréteg kiégése következtében jönnek létre. A réteg továbbítása annak keresztmetszetében alkalmazott nyomás hatására történik. Ha a réteg valahol kilazul az alkalmazott mozgás következtében, ezen a helyen mindaddig tömörödik, amíg ott is ugyanolyan mozgás nem lép fel, mint a réteg más pontjain. A réteg kikráteresedése így egyáltalán létre sem jöhet, mert a legkisebb lazulás a folytonosan iműködő nyomás következtében azonnal kiegyenlítődik. Nagyon poros szeneknél a por és a nagyobb szemnagyságú részek nem oszlanak el egyenletesen a széniben. Ezért az átáramló égési levegő részére egyenlő vastagságú szénrétegnek légellenállása sem egyenletes. A levegő nagyobb része ott áramlik át, ahol a réteg ellenállása a legkisebb és annak következtében a szénréteg kiégése egyenlőtlenné válik. Ez a jelenség különösen erőteljesen mutatkozik olyan szenek eltüzelésénél, amelyek portartalma 30%-nál nagyobb. Ilyen szénfajták gazdaságos eltüzelésének lehetővé tételét célozza a találmány szerinti rostélykiképzés, amely az előbbiekben leírt jelenség kifejlődését olyan rostélypálcák alkalmazásával akadályozza meg, melyek légellenállása nagyobb mint a szénrétegé. Ennek következtében a nagy rostélyellenállás és egyenletes levegő eloszlást akkor is biztosítja, ha a szénréteg ellenállása teljesen egyenlőtlen. A nagyobb rostélyellenállás természetesen növeli a légaláfúvó áram fogyasztását. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 50—60% portartalmú szenek egyébként vagy csak igen rossz hatásfokkal tüzelhetők el, vagy szét kell választani a nagyobb szemesé-