146497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményaszfalttartalmú nyersolajok és egyéb, aszfalttartalmú, hidrogénben szegény anyagok feldolgozására motorhajtóanyagokká a motorhajtóanyagok egyidejű raffinálása mellett

Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.497. SZÁM 23. b. OSZTÁLY — VA—688. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás kemény aszfalt-tartalmú nyersolajok és egyéb, aszfalttartalmú, hidrogénben szegény anyagok feldolgozására motorhajtó anyagokká a motorhajtóanyagok egyidejű raffinálása mellett Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest Feltalálók: Varga Tibor technikus és özv. Varga József né, mint dr. Varga József egyetemi tanár örökösei, mindketten budapesti (10—10%), Károlyi József, Stéingaszner Pál és Székely András vegyészmérnökök, budapesti és Zalai András vegyészmérnök pétfürdői lakosok (20—20%) A bejelentés napja: 1957, május 2, Pótszabadalom a 142 997 sz. törzsszabadalomhoz A 142 997 sz. törzsszabadalom eljárást véd nagy kemény aszfalt- és kéntartalmú szénhidrogénolajok, mint pl. ásványolajok, maradékaik, valamint szén­kátrányok és maradékaik fehéráru-párlatokká való lebontására. Az eljárás értékes termékeinek (ben­zin-, dieselolaj-párlatoknak), a nyersanyag eredeti kéntartalmától függően, néha nagyobb, a kéntar­talma, mint a szabványokban előírt érték. Sava­nyú olajokat és nitrogénbázisokat is tartalmazó nyersanyagok (pl. szénkátrányok) feldolgozásakor az aszfaltok lebontása mellett keletkező fehéráru­párlatok jelentős mennyiségű fenolszármazékot és nitrogénbázist is tartalmazhatnak. E szennyező anyagok jelenléte adott esetben a fehéráru-pár la­tok további raffinálását teszi szükségessé. Az, ilyen párlatok raffinálásának egyik ismert módja a katalizátor jelenlétében végzett gázfázisú vagy kevertfázisú hidrogénezés. E katalitikus hid­rogénezésnél katalizátorként az ismert hidrogé­nező katalizátorok, különösen az alumíniumoxid­hordozón eloszlatott molibdénoxid vagy kobalt­molibdát-katalizátor használata előnyös. Az emii­tett párlatok raf finálhatók nagy nyomáson, azon­ban már kielégítő hatásfokkal hajtható végre á­raffinálás az un. középnyomású tartományban is (5—100 at). Az ismert raffinálási eljárásokhoz a katalizátort magábanfoglaló nyomástálló reaktorok mellett még a hidrogéntartalmú gáz komprimálására és keringetésére való kompresszorokra, folyadékbe­tápláló szivattyúkra, a reakcióban résztvevő kom­ponensek felihevítéséhez szükséges hőkicserélő és bevítőberendezésre (hevítőkemencére), valamint fűtőkre, leválasztó edényekre, tároló tartályokra stb.-re van szükség. Azt találtuk, hogy a törzsszabadalom szerint ka­pott fehéráru-párlatok előnyösen raf finálhatók, úgy, hogy a törzsszabadalomban ismertetett eljá­rásnál alkalmazott, egy vagy több aszfaltlebontó reaktor mögé egy, vagy esetleg két forróolaj­leválasztó edényt kapcsolunk és a forróolaj-levá­lasztó edény hőmérsékletétől függő forráspontú, gőz halmazállapotban távozó termékpárlatokat a keringetett hidrogéntartalmú gázzal együtt az első, a lefoontó-fázisnak megfelelő nyomáson — adott esetben közbekapcsolt hevítőbereindezésen át —• asatlakozóan és folyamatosan egy vagy több olyan reaktoron vezetjük át, melyekben hidrogénező ka­talizátor — molibdénoxid, kobalt-molibdát, hordo­zókra eloszlatva — van. E második, raffináló fá­zisban a fehéráru-párlat két-, oxigén- és nitrogén­tartalmú szennyezései a kívánt mértékűre csök­kennek. A raffináló reaktorokból távozó reakció­elegyet az ismert módon, hőkicserélő' és hűtőbe­rendezésen át, elválasztóedényibe vezetjük, ahol a gáz és folyadékhalmazállapotú termékeket egy^ mástól elkülönítjük. A hidrogéntartalmú gázt — szükség esetén mosás után — az első'lebontó fá^­zisba visszaikeringetjük, a folyadékhalmazállapotú terméket pedig elvezetjük, illetve részben a ke­ringetett gáz mosására használjuk fel. A raffináló reaktor vagy reaktorok méretei úgy választandók, hogy rajta a raffinálandó anyag pl. 0,2—16,0 kg betáplált folyadék/lit. katalizátor-tér­fogat/óra térsebességgel, célszerűen 0,3—2,0 kg be­táplált folyadék/lit. katalizátor-térfogat/óra tér­sebességgel haladjon át. A raffinálás hőmérséklete 300—520 C°, célszerűen 380—440 C°. A raffinálást célszerűen az első fázis nyomásán hajtjuk végre, tehát 1—100, előnyösen pl. 10—70 atm nyomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom