146492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektroncsövek anódkarakterisztika - alakjának és meredekségének folyamatos szabályozására és a berendezéshez való elektroncső
Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.492. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY - TE-163. ALAPSZÁM Berendezés elektroncsövek anódkarakteri sztika-alak jának és meredekségének folyamatos szabályozására TESLA, národni podnik, Praha Feltalálók: Katschner Jindrich mérnök és Vysin Vlastimil, mindketten prágai lakosok A bejelentés napja: 1957. november 23. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. november 24. Mint ismeretes, a szokásos szerkezetű elektroncsöveknél megfelelő rácsemelkedéssel az anódkarakterisztika exponenciális lefolyása érhető el. Ezáltal a munkapont változtatásával, bizonyos határokon belül — gyakorlatilag nulla és egy bizonyos maximális érték között — a karakterisztika meredeksége is változtatható. Az exponenciális karakterisztikára' való tekintettel azonban csupán gyenge jelekkel lehet dolgozni, mert nagyobb jelerősség esetén torzítások lépnének fel. Nagyobb erősségű jelek céljaira elég hosszú lineáris részszel bíró karakterisztika szükséges. Eddig a meredekség változása a karakterisztika linearitásának bizonyos határok közötti egyidejű megőrzése mellett, külső körös visszacsatolással nyert megoldást, ami azonban leggyakrabban a bejövő és kimenő jel között fáziseltolódásokra vezetett. A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése. A találmány szerinti berendezés elektroncsöve lehetővé teszi egy adott szerkezetű cső meredekségének változtatását a linearitás fenntartása .'mellett, külső visszacsatoló körök alkalmazása nélkül, gyakorlatilag nullától végtelenig, sőt, az is elérhető, hogy a karakterisztika leszálló ága a felmenővel nem azonos, aniinek következtében hiszterézis alakú diagram érhető el, tehát a találmány szerinti berendezés csöve változó erősítésű erősítőcsőként használható, külső csillapítóvagy visszacsatolókörök nélkül, vagy pedig olyan kapcsolásokiban, amelyekben eddig tiratronokat, vagy komplikált csőköröket kellett alkalmazni, pl. „kiváltó"-körökben, multivibrátorokiban, frekvenciakétszerezőkben és hasonlókban. A tiratronokhoz képest a találmány szerinti berendezés csöve gyorsabban működik, az ismert csőkörökkel szemben a találmány szerinti berendezés lényegesen egyszerűbb. A találmány olyan berendezésre és elektroncsőre vonatkozik, mely vezérelt elektronnyalábbal, egy elektronágyúval, az elektronnyaláb alakjának és modulációjának befolyásolására. szolgáló elektródarendszerrel, munkaánódákkal, csatoló- és eltérítő elektródákkal van ellátva és amelynél a csőnek legalább egy munkaanódja egyrészt egy terhelő ellenálláson keresztül az anódfeszültségforráasal, másrészt változtatható pozitív feszültségvisszacsatoláson keresztül legalább egy csatolóelektródával úgy van összekötve, hogy a cső me- •» redeksége, a linearitásnak megfelelően széles hátárok között való fenntartása mellett, nullától végtelenig változtatható, azáltal, hogy. a cső külső köreinek munkaparamétereit változtatjuk. A találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáját a csatolt rajzok ismertetik, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti berendezés csövének elektródaelrendezését és kapcsolását, a 2. ábra az anódikarakterisztikát tünteti fel, ahol a paraméter az anódellenállásoik nagysága, a 3. ábra az anódkarakterisztikát mutatja, amikor is paraméterül az elektronnyaláb áramának nagysága szolgál, a 4. ábra az anódkarakterisztkát tünteti fel egy kritikus érteik fölött vagy alatt fekvő anódellenálláso'k esetén, amikor is az elektronnyalábban levő áram maximális, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés csövének vázlatos ábrázolása, a munkaanód és a csatolóelektródák között változtatható visszacsatolással, a 6. ábra a találmány szerinti berendezés csövének elektródaelrendezését és kapcsolását mutatja, a csőben páratlan számú munkaanóddal és nagyobb számú csatolóelektróddal, a 7. ábra pedig a 6. ábra szerinti középső munkaelektród anódkarakterisztikáját az anódellenállás és az elektronnyaláb kritikus értékeinél mutatja. Az 1. ábrában 1 elektronágyút tüntet fel, 2 és 3 az elektronnyaláb fókuszálására és modulálására alkalmas elektródrendszert jelöl, 4 és 5 eltérítőelektródok, amelyekre a jelet rávisszük, 6 és 7
