146477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építőelemek gyártására

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.477. SZÁM 80. b. OSZTÁLY — SE—832. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés építőelemek gyártására Semsay Lajos építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. május 30. Építőelemeket szalagrendszerben nagyüzemekben már eddig is gyártottak, de mindegyik rendszernél a főhiba az, hogy az elemet szállító szalag továbbmozgatása nagy energiát emészt fel. A gazdaságos elemgyártás előfeltétele az, hogy kevés munkaerővel gazdaságos és műszakilag helyes szervezéssel minimális energiát igénylő berendezéssel lehessen nagyüzemi jelleggel építőelemeket előállítani. A találmány tehát egy olyan építőelem-gyártási eljárás, amely egy úgynevezett csúsztató zsaluzatból álló bedolgozóhelyből és egy lejtős pályán mozgó sablonsorozatból álló futószalagból áll, ahol a bedolgozott -sablonok mozgatják saját súlyuknál fogva a szalagot és a gyártási bedolgozási művelet egy helyen történik. A példaképpen rajzokon feltüntetett l-es ábra a csúsztató zsaluzat álló és- mozgó részét tünteti fel hosszmetszetben, a 2-es ábra a csúsztató' zsaluzat felülnézetét ábrázolja az úgynevezett lyukképző torpedókkal, a 3-as ábra a csúsztató zsaluzat keresztmetszetét tünteti fel, a 4-es ábra a lejtős kiképzésű szalagrendszert ábrázolja oldalnézetben, az 5-ös ábra ugyanezt felülnézetben. A találmány egy. részét képező (fig. 1., 2., 3.) csúsztató zsaluzat —1— álló részből és egy —2— mozgó részből áll. Az —1— álló résznek egy vagy több —3— betöltőnyílása van aszerint, hogy hány különböző rétegű anyagból áll az elem, amit gyártani kell. Az —1— álló részhez van — alkalmas módon — felfüggesztve az esetleg szükséges, a belső üregképző —4— zsaluzat, — úgynevezett torpedók. A példaképpeni ábrán az —5— felfüggesztés még az első tölcsér előtt történik. Az —1— álló rész a •—4— torpedókkal együtt enyhén kónikus. Az —1— külső álló formaképző sablon bővülő keresztmetszetű, a —4— torpedók pedig folytonosan szűkülő keresztmetszetűek azért, hogy a bevibrált anyag könnyebben csúszhasson át a zsaluzaton, amelyek a —3— tölcséreken keresztül ömlenek be a zsaluzatba. Az —1— álló zsaluzaton —6— vibrátor van együttdolgozóan rászerelve, amely az anyag kellő tömörödését, berázódását és a szalagon történő egyenletes előre mozgását biztosítja. A csúsztató zsaluzat másik fő része a —2— mozgó fenéksablon (zsaluzat), amelyek egymás utáni folyamatos láncot képeznek. Ezekre ömlik rá a —3— betöltőnyíláson át az anyag, amelyet az —1— álló zsaluzat formáz meg. A —2— mozgó fenékre egy vagy esetleg több elem is gyártható, csupán —7— elválasztó lemezeket kell közibeiktatni. A példaképpeni ábrán egy fenékzsaluzaton egy elem készül. A —2—•' mozgó sablon szállítja az elemeket egy úgynevezett —8— pályaszerkezeten gördülve az álló formaképző sablonon keresztül, mely pályaszerikezet a bedolgozott anyagtól függően meghatározott lejtési szög síkjában. A hajlásszög nagyságát nehéz anyagnál kisebb, könnyebb anyagnál nagyobb értékűre kell venni. A —2— mozgó sablon szállítja az összeállt, de még kellő szilárdságot el nem ért elemeket a —9— kötésgyorsító műveleten (gőzölés, autoklávolás stb.) keresztül arra a helyre —10—, ahol már az elem leemelhető' —11—, tárolható, elszállítható. Az anyagok adagolása a fenékzsaluzat mozgása, mint pedig az egyéb (munkafázisok (pl. esetleges vasalás, kötésgyorsító műveletek, elemek leemelése a fenékzsaluzatról, a fenékzsaluzat újbóli munkábaállítása, a kiinduló helyre történő visszajuttatása) folyamatosan, szalagszerűen, esetleg —12— körforgásszerűen történhet. A fenékzsalu mozoghat görgősoron, kocsikon, vagy egyéb berendezésen, amelyek pályát alkotva biztosítani tudják a fenékzsalunak az elemgyártás —13— kezdő munkafázisához történő visszajuttatását. Az elemek gyártása a következőképpen történik: a —2— fenéksablonba az esetleges szükséges —13— vasalást (pl. vasbetét., vasbeton-betét, emelőhorgok stb.) menet közben elhelyezzük. Az így felszerelt —2— fenéksablon egyenletes mozgással belecsúszik az —1— álló sablonba, amely —14— felfüggesztve úgy van, hogy a mozgó —2-— zsaluzattal nem érintkezik. Attól 1—2 mmnnyi távolságra eláll, de a bedolgozandó anyag e kis résen nem tud eltávozni. A —2— mozgó sablon a —3— első tölcséren keresztül addig töltődik, ameddig azt az —1— álló sablon engedi. A —6— vibrátor hatására az anyag tömörödik. Több réteg képzése esetén ä —3— tölcsémyílás számát növeljük, ame-