146446. lajstromszámú szabadalom • Ibolyántúli sugárzást mérő készülék

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.446. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — FA—371. ALAPSZÁM Ibolyántúli sugárzást mérő készülék Dr. Frank Miklós főorvos, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 18. Tudvalevő, hogy a nap és az izzólámpák felbontott fényének látható színképén túl, a vörösön innen és az ibolyán túl is vannak sugárzások, amelyéket hatásaikból már ismerünk. A találmány ezek közül az ibolyántúli (ultraibolya) sugárzás mérésére váló készülék. A tudomány és a technika ugyanis mindinkább szélesebb körben, így pl. egészségügyi, gyógykezelési, növénytermesztési és sok más területen, igyekezik felhasználni az ibolyántúli sugárzás hasznos hatásait, így tehát szükséges, hogy azt helyes mértékhaítárok közötti alkalmazása céljából mérni is tudjuk és esetleges káros hatásait megelőzzük. Az ibolyántúli sugárzás eddigi mérésére elektromos mérőműszerek és fotokémiai eljárások ismeretesek, amelyeknek azonban többféle hátrányaik Vannak. Az elektromos mérőműszereik közül a termoelem nem szelektív, minden hullámhosszú^ ságra reagál. Szelektív sugárzásmérő a fotocella és a fotoelem. A fotocella felszínét fotoelektroimos fémréteg borítja, amelynek vastagsága nem egyenletes. Ennek jellegzetes képviselője a kadmiumcellás Dorno-féle készülék. Ezek hátránya, hogy nincs két egyforma fotocella, mérési eredményeik egymással neim hasonlíthatók össze, a mérések azonosítási alapja bizonytalan, előállításuk költséges, használatuk körülményes, kezelésük szakembert igényel. A sugárzásmérők másik ismeretes csoportja fotokémiai eljárás felhasználásán alapul. Ezek közül említésre való a methylénlkékes acetonos eljárás, amelynél a sugárzás hatására acetonból acetaldehyd keletkezik, ami elszínteleníti a methylénkéket, Az eljárás hátránya hőérzékeny volta; másrészt az aceton bomlása reverzibilis és borús időben visszaalakul. Forgalomban van az I. G. Dosimetere, amelyben fufcszin-leukoszulfit vegyület az ultraibolya sugárzás hatására vörösre színeződik. Hátránya, hogy a vörös szín a sötétben visszaalakul. Meghatározása kiegészítő, ún. komplementer zöld szűrővel történik. A hőmérséklet emelkedésével érzékenysége nő; 30 C° fölött pedig sötétben is fellép a színreakció. A találmány a felsorolt hátrányoktól mentes megoldású és működésű készülék, mely a nap és mesterséges sugárzók által ibizonyos időtartam ill. időegység alatt kibocsátott ultraibolya sugárzás mennyiségének mérésére alkalmas, mérési eredményei egymással közvetlenül összehasonlíthatók, kivitele egyszerű és olcsó, kezelése elméleti és gyakorlati felkészültséget nem igényel. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzával kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben. A rajz a készüléket hossztengelye menti metszetben mutatja. A készülék hordozható hőpaladkszerű edényként van kialakítva, az 1 tokkal és arra menettel, bajonettzárral vagy más oldható kapcsolattal rácsavarható 2 fedővel. Az 1 tokban hőszigetelő betét vagy légrés közbeiktatásával a 3 edény van alkalmazva, mely célszerűen üreges falú evakuált edény, pl. hőpalackedény, ami központos helyzetét biztosító 4 alátámasztáson van elhelyezve, melynek vattával vagy vattaszerű anyaggal, pl. gyapottal kitöltött 5 terében a pohárszerű 6 mérőedény, pl. főzőpohár van heagyazottan elhelyezve. A 2 fedélben nyílás van, ebbe fényáteresztő 7 betét, pl. plexi-üveg van behelyezve, amely külső felületén a készülék használaton kívüli állapotában ráfordítható, eltolható vagy más efféle módon levehető 8 fedőlemezzel zárható le. A 2 fedél belsejében a fényáteresztő nyílás alatt az átlátszó anyagú 9 küvetta van elhelyezve, 'amelyben a látható fénysugárzást kiszűrő folyadék van, mely célra igen alkalmas az ismert Backström-szűrőfolyadék. E szűrőfolyadék ugyanis a 280—320 m ju hullámtartománybeli úgynevezett Dorna-sugárzást átengedi, vagyis az elsősorban mérni kívánt sugárzást, amely bőrvörösítő és pigmentképző hatásokat fejt ki. A 9 küvetta anyagaként előnyös plexiüveget vagy kvarcot használni. A 2 fedél fényáteresztő nyílása alatt, ill. a küvetta tetején homályosított vagy opalizált 10 fedőlapot alkalmazunk <a 7 üvegen át érkező fénysugarak egyenletes szétterelésére. A készülék hordozására alkalmas fogantyúval, van felszerelve, mely lehet pl. a 2 fedélből kinyúló 2a csapokon ágyazott fülei révén elforgatható, ismert elrendezésű 11 fogantyú, úgynevezett kannafogantyú. Az 1 tokot és 2 fedelet célszerűen az alkalmazandó mérő-, illetve fotométer-oldat hatásának