146444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aroil-alfa-bróm-ecetsavészterek előállítására
Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.444. SZÁM 12. o. 5—10. OSZTÁLY — EE—625. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás alfa-aroil-alfa-bróm-ecetsavészterek előállítására Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Feltaláló: Lévai László, vegyészmérnök A bejelentés napja: 1959. január 26. A találmány eljárás C—CH—COORi O Br általános képletű alfa-aroil-alfa-bróm-ecetsavészterek előállítására, ahol R: NH2 , N0 2 , H, CH3O, Halogén, Rí : alku. Fenti vegyületek előállítására ismeretes olyan eljárás, melynek értelmében az alfa-aroil-alfa-ecetsavésztereket oldószerben elemi brómmal brómozzák. Ilyen eljárást ismertet Klossa (Archiv der Pharmazie 286, 391—7) [1953.]). E közlemény értelmében p-nitrobenzoil ecetészterből oldószerben végzett brómozással két izomer brómtermékhez jutnak. A szerző megemlíti, hogy kristályos anyag csak hosszabb állás után keletkezik. Ez az eljárás meghatározott tiszta Ibrómvegyület előállítására a gyakorlatban nem alkalmas, mert a reakció nem játszódik le tökéletesen és meghatározott egyensúlyi helyzetnél megáll, a keletkezett termék erősen szennyezett, nagyon nehezen kristályosodó olaj, mely csak igen körülményesen tisztítható. Űgy találtuk, hogy fenti bróm vegyületek jó hozammal és tiszta állapotban állíthatók elő, ha úgy járunk el, hogy alfa-aroil-ecetsavésztereket N-bróm-succinimiddel oldószerben, előnyösen klórozott szénhidrogénben reagáltatjuk, célszerűen enyhe forralás közben. A felszabaduló succinimid eltávolítása után nyert oldat tiszta állapotban tartalmazza az alfa^aroil-alfa-bróm-eeetésztert, mely kipreparálás nélkül további reakciókhoz igen jól felhasználható. Ha a reakció-elegyről az oldószert lehajtjuk, világos színű, viszkózus termékhez jutunk, mely a szóban forgó brómterméket tartalmazza. A kitermelés gyakorlatilag quantitativ. A reakció sima lefolyása meglepő, mert az alfaaroil-ecetsavészterek és azok halogén származékai közismerten bomlékony anyagok, melyek nem tűrik a hosszabb ideig tartó hőkezelést (lásd pl. benoilecétészter hő hatására keletkező bomlása: Soc. 47, 278, 280, Soc. 45, 175, B. 16, 212.). A találmány szerinti eljárásnak nagy előnye az ismert brómozási eljárásokkal szemben, hogy a kapott reakció-elegy közvetlenül felhasználható egyéb reakciókhoz, mert a keletkezett brómtermék tiszta, brómhidrogén nem szennyezi a reakcióelegyet, úgyhogy a brómvegyületet nem is kell kipreparálni. Az N-bróm-succinimiddel való brómozás ismeretes meghatározott vegyületeknél (H. Schmidt és P. Karrer, Helv. Chim. Acta XXIX. Fase. III. 1946, 573—581. old.). E reakciót azonban béta-ketokarbonsav-észtereknél nem alkalmazták. Nem volt kézenfekvő, hogy ezeknél a vegyületeknél alkalmazzák, mert a reakciót magasabb hőmérsékleten forralás közben kell foganatosítani, amikor is a béta-keto-karbonsav-észterek bomlása v.dt várható. A fent ismertetett brómvegyületek fontos alapanyagok szerves szintézisekhez, pl. antibiotikumok gyártásánál. Példa: 10 g p-nitrobenzoil eoetsavészter (op.: 76 C°), 7,5 g N-bróm^succinimid és 25 ccm széntetraklorid keverékét egy órán át lassú forrásban tartjuk, majd a reakció-keveréket jéggel lehűtve leszűrjük, és így 4,2 g succinimidet nyerünk vissza kristályos állapotban. A szűredék tartalmazza a nitrobenzoil-brómecetsav-etilésztert, mely minden további nélkül jól felhasználható preparatív célokra. A kihasználás gyakorlatilag quantitativ. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 0 >C—GH—CCORi Rx —Ml I O Br
