146440. lajstromszámú szabadalom • Üvegburában levő szerelvények hővédelme az üvegbura forrasztásánál

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.440. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — EE—542. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Üvegburában levő szerelvények hővédelme az üvegbura forrasztásánál Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltaláló: Ekker Béla kutatómérnök A bejelentés napja: 1958. április hó 30. Elektromos szerelvényeket magukba foglaló — különösen légritkított — üvegburák forrasztással való lezárásának a megoldását nehézzé teszi az, ha az üvegburában olyan szerelvények vagy alkatrészek vannak elhelyezve, amelyek bizonyos mértéket meghaladó hő hatására meghibásodnak. Ez az eset pl. a piezoelektromos kristályokat magukba foglaló üvegburák forrasztásánál, ahol is a kristály és az azt tartó fémszerkezet csak lényegesen kisebb hőfokot bír el meghibásodás nélkül, mint amit a burák leforrasztásánál szükségszerűen alkalmazandó hő (800—900 C°) jelent. Az üvegburák ilyen célú hűtését általában akként oldják meg, hogy a szerelvényt magába foglaló üvegburán keresztül hűtőgázt áramoltatnak. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy egyrészről nem eléggé hatékony, tehát bizonyos hőfok-különbségen felül nem biztosítja a szerelvény által megkívánt alacsonyabb hőfokot, másrészt csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a burának a hűtőgáz be- és kiáramlására két nyílása van, és végül az eljárás meglehetősen összetett berendezést igényel. A találmányban alkalmazott megoldás ezzel szemben a szerelvényt magába foglaló üvegburának forrasztás közben való hűtését kívülről oldja meg, akár a bura körül kívül áramoltatott levegő vagy valamely hűtőgáz, akár folyadék (víz), illetve azzal átitatott hűtőköpeny alkalmazásával. Különösen ez az utóbbi megoldás lehetővé teszi azt is, hogy a forrasztás helyének fokozatos lehűtéséhez szükséges 400—500 C°-os kezdőhőmérséklet hatásától megóvjuk a bura belsejét, amennyiben a hűtőfolyadékkal átitatott hűtőköpeny ez alatt a folyamat alatt is szoros érintkezésben maradhat az üvegburával. A találmányban alkalmazott megoldás egyik lehető megoldási módját, az üvegburában levő szerelvényeknek a bura forrasztása alatt vízzel átitatott hűtőköpeny alkalmazásával való hővédelmét a mellékelt rajz mutatja be. E megoldás szerint a forrasztandó (3) üvegbura — a benne helyet foglaló szerelvény helyzetét tekintve lefelé fordítva — az; (1) üreges fémgyűrűben helyezkedik el, amely utóbbinak a belsejét a (2) rugalmas nedvszívó anyag tölti ki olyképp, hogy az ebbe belehelyezett bura külső felületének megfelelő részével hőelvezetés szempontjából szorosan érintkezik. A (3) üvegbura felső' nyílásába illeszkedő és a szerelvényt tartó (4) üvegtárcsa az e magasságban elhelyezkedő forrasztóláng hatása alatt az (5) forrasztási vonal mentén forr össze a burával, amely azonban egyrészt a (6) légcserélődést gátló csillámlemez folytán, másrészt az üvegbura felületével közvetlenül érintkező, folyadékkal átitatott (2) rugalmas nedvszívó anyag által képezett hűtőköpeny hűtőhatása következtében nem veszi fel a forrasztás helyének igen magas hőmérsékletét, hanem a burában levő szerelvények szempontjából megengedett maximális hőfok alatt marad. A fenti hűtőköpeny a forrasztás tartamára akadály nélkül ráhelyezhető az üvegteehnikában általánosan isimert forgatószerkezetre, amit azért alkalmazunk, mert a forrasztás körvonal mentén történik. Szabadalmi igénypont: Eljárás üvegburában levő szerelvények hűtésére az üvegbura forrasztásánál, azzal jellemezve, hogy a hűtést vízzel átitatott nedvszívó anyagot tartalmazó hűtőköpennyel végezzük. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi KönyvK/adó igazgatója 60135. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.