146432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatok kezelésére ioncserélő anyagokkal

4 146.432 sorbaikapcsolva regenerálunk. E regeneráló cso­porthoz ugyancsak 9 percenként történik a kihasz^­nált oszlop bekapcsolása, ill. a regenerált oszlop kikapcsolása, úgyhogy minden egyes oszlop rege­nerálásának időtartama 7 x 9 = 63 perc. A regenerálásnál itt is a kapacitás 70%-át akti­váljuk, viszont a megkötött kalciumnak csak 190%-át kitevő nátriumklorid mennyiséget (ekvi­valensebben) kell alkalmaznunk. A napi 480 m3 víz lágyításához tehát csupán 260 kg konyhasót kell felhasználni és csak 200 liter kationcserélőt kell alkalmazni. 2. példa. Cukorlevek kalciumtalanítása Ismeretes eljárásnál 1 m magas ioncserélő osz­lopokon 30 m/óra sebességgel vezetik keresztül a lágyítandó cukorlevet. Napi 200 vagon répa fel­dolgozását végző gyár híglevének tisztításához 1500 liter polistirolszufonsavas kationoserélőt al­kalmaznak. A 200 mg CaO/100 Bx összetételű híg­léből 15 mg/100 Bx kalciumoxid tartalmú levet kapnak és ehhez köbméterenként 1,8 kg nátrium­kloridot használnak. A találmány szerinti eljárás értelmében a 2. ábra kapcsán ismertetett sémával egyezően a cukorlé tisztításához öt darab 40 cm magas polistirolszulfonsavas kationcserélő oszlopot kapcsolunk párhuzamosan, két oszlopot vízzel mo­sunk, két oszlopot visszamosunk és az ellenáramú regeneráláshoz öt oszlopot sorba kapcsolunk. A körfolyamatos eljárás során 6 percenként kapcso­lunk be, ill. iktatunk ki egy-egy oszlopot a külön­böző műveleteknél. A fent megadott eredmény el­éréséhez mindössze 750 liter kationcserélőt kell alkalmaznunk és a cukorlé minden m3-nyi meny­nyiségére számítva 0,8 kg nátriumklorid szüksé­ges a regenerálás során. Látható tehát, hogy a találmány szerinti eljárásnál a régihez képest mindössze 50%-nyi kationcserélő és 44% nátrum­klorid felhasználásával értünk el azonos ered­ményt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás oldatoknak ioncserélő oszlopokkal tör­ténő kezelésére és az ioncserélő oszlopok regene­rálására, melynél a kezelendő oldathoz és a rege­neráló oldathoz tartozó S-görbék különböző mere­dekségűek, melyre jellemző, hogy a meredekebb S-görbét eredményező oldatot párhuzamosan kap­csolt ioncserélő oszlopokon vezetjük át, majd eze­ket az oszlopokat sorbakapcsoljuk, amikor a ke­vésbé meredek S-görbéjű oldatot vezetjük azokon át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a párhuzamosan kapcsolt ioncserélő oszlop-csoporthoz a kezelés folyamán a sorbakapcsolt oszlopok sorából lekap­csolt és a sorbakapcsolt oszlopokban levő folyadék­tól mentesített oszlopot hozzákapcsoljuk, a párhu­zamosan kapcsolt oszlopcsoportról pedig a legré­gebben beiktatott oszlopot lekapcsoljuk, ebből az oszlopból a párhuzamos kapcsolásból visszamaradt folyadékot kiszorítjuk, majd ezt az oszlopot a sorbakapcsolt oszlopokhoz, a kevésbé meredek S-görbéjű útjában utolsóként, kapcsoljuk és a fenti műveletet az, ioncserélő oszlopokkal egymás után körfolyamatosan foganatosítjuk. 3. Az 1". vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy az egyes ioncserélő oszlop magasságát, valamint az ion­cserélő1 anyag szemcsenagyságát úgy választjuk meg, hogy a folyadék óránként 20 m áramlási se­bessége mellett az egyes oszlopoknak a folyadék­árammal szemben kifejtett ellenállása 1 atm.-nál kisebb. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az egyes oszlopok töltésének magassága 1 m^nél kisebb és a folyadék áramlási sebessége a párhuza­mosan kapcsolt oszlopoknál 50 m/óáránál nagyobb... A kiadásért felel; a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60135. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca íl-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom