146421. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen abszolút magasság mérésére alkalmas mérőléc

Megjelent: 1960. március 15. ORSZAGO» TALÁLMÁNYI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 146.421. SZÁM 42. e. OSZTÁLY — BA—925. ALAPSZÁM Közvetlen abszolút magasság mérésére alkalmas mérőléc Bárányi Iván, Budapest A bejelentés napja: 1955. augusztus 10. A geodéziai méréseknél a szintezésekhez eddig használt normál szintezőléc segítésével a terep­pontok relatív magasságát lehetett a látsíkhoz vi­szonyítva a helyszínen megállapítani. Ez annyit jelent, hogy a helyszínen ezeket a relatív magas­sági értékeket a távcsövön keresztül leolvasták és feljegyezték, majd irodában kiszámították az egyes műszerálláspontokhoz tartozó látsíkokat és ebből kivonták a lécleolvasások útján kapott relatív ma­gassági értékeket — és így jutottak a bemért pon­tok abszolút magasságaihoz. A találmány a számítás nélküli magasságmérést oldja meg, vagyis a helyszínen műszermunkával egyidejűleg az abszolút magasságot közvetlenül a mérőlécről lehet leolvasni. A találmány szerinti szintezőléc elvi megoldása az, hogy egy ismert magassági ponton felállított és a műszer Mtsíkjának metszésvonalába — elő­ször beállításra kerül a om és mm osztású —3— mozgatható lemezen az ismert pont cm és mm értéke és ott rögzítendő, — másodszor az előbb említett mozgatható lemez kivágott ablaka alá beállítandó • az ismert pont m és dm értéke egy végtelenszalag —2— segítségével, melynek számo­zása 00—99 dm-ig tart. Tehát, ha a léccel bármely tereppont magasságát mérjük, akkor ezzel a kívánt helyre felállva, min­denkor az ismeretlen pont abszolút magassága, minden számítás nélkül, a műszeren keresztül a léc számskáláján leolvasható. A vázlatos rajz a léc — Fig. 1.— szembenézetét, a —Fig. 2.— oldalnézetbem hosszmetszetét és egy feltételezett helyzetét ábrázolja: a •—1— léc egy ismert magassági kövön áll. A műszer vízszintes szála egy bizonyos helyen metszi a léc számskálá­ját. Ezek után a —1— léc helyes beállítása úgy történik, hogy a —3— ablakoslemezt fel, vagy le addig mozgatjuk, amíg a vízszintes szál 75 mm értéknél metszi a lemezt, majd a lát-síknak meg­felelő —2— ablakba állítjuk a 65 dm értéket. Ha ezután a lécet bármely más ismeretlen terep­pontra felállítjuk, akkor a lát-sík mellett a pont abszolút értéke lesz leolvasható, m, dm, cm és mm értékben. Általában töibb lécet használnak egyszerre és így fontos szerepe van annak, hogy a lécek egymással összhangba legyenek és ez az összehangolás gyor­san történjék, — lehetőleg az első léc beállításá­val egyidejűleg. Ezt egy mm beosztású (0-tól fel és le 50—50 mm) lemez és a mozgatható ablakos­lemezre erősített jel (index) segítségével tudom elérni. Így, ha megadjuk mm rendűén azt az ér­téket +, vagy —. értelemben, amennyivel változ­tatni kell a cm beosztású ablakoslemezen, hogy a kívánt érték a lát-síkba kerüljön, akkor minden léc beállt a kívánt helyzetbe anélkül, hogy külön­külön felálltak volna az ismert pontra. A fent leírt szerkezeti alaktól eltérően, de az elvi megoldás fenntartásával, a feladat megoldható úgy is, hogy a mozgatható ablakoslemezt egybe­építem a léctesttel és egy olyan emelőszerkezetet alkalmazok, mely az egész lécet 1 dm határ között emelni képes. A két kiviteli alak közül a második megoldást tartom helyesebbnek, mert azzal, hogy az ablakos­lemez egybe van építve a léctesttel, a léc mere­vebbé, ellenállóbbá válik és alul-felül zárt és így vizenyős terepen sincs kitéve annak, hogy a belső szerkezeti részek elszennyeződ jenek. Igen fontos szerepet játszik a léc kivitelezésé­nél a súly kérdése, mert a léc nem haladhatja meg az eddig alkalmazott normál, tömörfa lécek 6—7 kg súlyát. Ezt a szempontot figyelembe,véve a súlyhatárt biztosítani lehet. A találmány tárgyát képező léc alkalmazási lehetőségei: 1. terepszintezéses (négyzethálózatos) felmérési eljárásoknál, 2. vonalas létesítmények (utak, vasutak, táv­vezetékek, árkok stb.) hossz- és keresztszelvényei­nek felmérésénél, 3. minden olyan esetben, amikor egy műszer­állásiból több pont meghatározását végezzük, 4. ha megadott magasságot kell a terepen rög­zíteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Szintezőléc, azzal jellemezve, hogy mozgat­ható számozott szalagja és cm skálája, továbbá felerősíthető leolvasó jele van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom