146417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N1-p-tolil-szulfonil-N2-alkilkarbamidok előállítására

2 146.417 leírt esetben nem távolítottuk el híg savval az el nem reagált alkilamin nyomokat, ezért a ka­pott termék olvadáspontja alacsonyabb. A szóban levő eljárásnál nem volt előrelátható, hogy a II. addíciós termék előállításánál előnyösen alko­holt lehet oldószerként felhasználni. A IlI-mal jelzett karbamid terméknek a II-ből való előállí­tásánál ugyanis alkohol képződik, ami a reverzi­bilis reakciót visszaszorítja. Ha azonban az, alko­holt ledesztilláljuk és a hőbontásű reakció folya­mán is gondoskodunk az alkohol eltávolításáról, a kívánt reakciót teljessé tehetjük. Példák: 1. 100 g nyers p-tolil-szulfoetiluretánt (o. p. 82—85 C°) 400 ml absz. etanolban oldunk, majd az. etanolos oldathoz 33 g n. butilamint csepeg­tetünk. Az alkoholos oldat hőfoka ekkor 10—15 C°-kal felmelegszik és a II. alatt feltüntetett ad­díciós termék keletkezik. Az alkoholos oldatot fel­forraljuk, 80 C°-on normális nyomáson ledesztil-Mlunk 380 ml etanolt, mely kevés n.-butilamint tartalmaz. Ezután a kapott addíciós vegyületet keverés közben 110—115 C°-on tartjuk 60 percig, miközben a készülékre vákuumot adunk. A jól bejegelt szedőben 40 ml etanolt szedünk. Eközben kikristályosodik az N|-p-tolil-szulfonil-N2-butil­karbamid. A kristályos masszához a butilamin nyomok eltávolítására 100 ml 0,1 n. HCl-t adunk, lenuccsoljuk, vízzel savmentesre mossuk, szárítjuk és 100 g 110—112 C-on olvadó nyersterméket kapunk. Kitermelés 90%. Ha a nyersterméket 400 ml 45 C°-os etanolban föloldjuk és szenezés után 2000 ml vízre öntjük, 88,3 g 130 C-on olvadó p-toluol-szulfo-butil-karbamidot kapunk. Kiterme-­lés 79,5%. 2. 100 g p-toluol-szulfoetiluretánt 85 C°-ra me­legítünk és keverés közben megömlesztjük. Jó hatásfokú visszacsepegő hűtőn keresztül becsepeg­tetünk 33 g n. butilamint. A masszát 60 percig ezen a hőfokon tartjuk ós közben kevertetjük. A keletkezett addíciós vegyületet (II.) felmelegítjük 110 C°-ra és ezen a hőfokon kevertetés közben ledesztillálunk 1,5 g n. butilamint. Két órán át 110 C°-on tartjuk az anyagot, majd lehűlés után az 1. példa alapján dolgozzuk fel. Nyerünk 88,7 g nyersterméket, melynek olvadáspontja 102—105 C°, kitermelése 79,9%. Átkristályosítás után 72,5 g-ot kapunk, melynek o. p.-ja 129—130 C°, ki­termelése 65,1%. 3. 2,43 g p-toluol-szulfoetiluretánt feloldunk 10 ml absz. etanolban és az etanolos oldathoz 1,1 ml izobutiiamint adunk. A reakció körülmé­nyei azonosak az 1. példában leírt reakcióéval. Nyeredék 2,14 g p-tolÜHSZulfo-izobutil^arbamid. O. p. 172—173 C°. A kiadásért felel: a Kózaazdasá 60134. Terv Nyomda, Budapes< 4. 2,43 g p-toluol- szulfo-etiluretánt feloldunk 10 ml absz. etanolban, majd az etanolos oldathoz 1,1 ml (0,8 g) n.-butilamint adunk. Az etanolt víz­fürdőn, normális nyomáson ledesztilláljuk, majd 80 C°-os vízfürdőt alkalmazva vákuumban szá­razra pároljuk. A maradékot 10 ml 0,1 n. sósav­val eldörzsöljük, a kristályokat leszűrjük és sav­mentesre mossuk. Olvadáspont 82—83 C°, ami arra vall, hogy visszakaptuk a reakcióba bevitt p-toluol­szulfoetiluretánt. 5. 2,43 g p-toluol-szulfoetiluretánt feloldunk 10 ml absz. etanolban és hozzácsepegtetünk 0,8 g izobutiiamint. A felmelegedett alkoholos oldatot a 4. példában leírt módon dolgozzuk fel. A kiszűrt kristályok olvadáspontja 83—85 C°, ami azt mu­tatja, hogy isimét visszakaptuk a kiindulási anya­gunkat. 6. 2,43 g p-toluol^szulfoetiluretánt 10 ml absz. alkoholban oldunk, majd az alkoholos oldathoz 0,8 g n. butilamint adunk. A reagáltatás oly mó­don történik, mint ezt az 1. példában leírtuk, azzal a különbséggel, hogy a kondenzáció után a kristályos masszából a butilamin nyomokat nem távolítjuk el 0,1 n. sósavval, hanem a kristályokat 10 ml 40 C°-os etanolban oldjuk, szenezzük, gyor­san szűrjük és 50 ml 40 C°-os vízre öntjük. A lehűtés közben kiváló kristályokat leszűrjük, hidegvízzel mossuk és szárítjuk. Ily módon 2,62 g 106—108 C°-on olvadó nyersterméket kapunk, melynek kitermelése 97,1%. Szabadalmi igénypontok: 1. eljárás a p—CH3 —C 6 H 4 —S0 2 —NH— CO—NH—R( III. képletű p-tolil-szulfonil^alkilkanbamid előállítására. azzal jellemezve, hogy p—CH3 —C 6 H 4 —S0 2 —NH—COOR I. uretánszármazékot alkilaminnal reagáltatva a p—CH3 —C 6 H 4 —S0 2 —NH—COO—R-H 2 N—Rí II. képletű addíciós terméket nyerjük (ahol R és Rí alkil-csoportot jelent), melyet azután tisztítás nél­kül hőbontással a III. karbamid származékká ala­kítunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a nyers karbamid szár­mazék (III.) képzése során a kondenzálásnál kelet­kező alkoholt a reakció-elegyből kidesztilláljuik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás ki­viteli módja, azzal jellemezve, hogy a nyers vég­terméket a kristályosodásnál zavaró alkilamin tartalomtól híg savakkal, előnyösen sósavval tisz­títjuk meg. i és Jogi Könyvkiadó igazgatója V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom