146413. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás, befecskendezéses égési erőgép
Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.413. SZÁM 46. a2 . 85—102. OSZTÁLY — SE—824. ALAPSZÁM Előkamrás, befecskendezéses égési erőgép Steyr—Daimler—Puch Aktiengesellschaft, Steyr Feltalálók: Tomala Hans mérnök és Götz Gerhard mérnök, Steyr A bejelentés napja: 1958. április 26. Ausztriai elsőbbsége: 1957. április 27. A találmány befecskendezéssel működő, előkamrás belső égési motor, melynél az előkamra olyan alakú, hogy a befecskendezett tüzelőanyag-sugár tengelye körül üreges forgási testet képez. Ehhez az előkarmrához olyan fojtótér tartozik, amely a kamrát két részre osztja és az üzemanyagot közvetlenül az átömlő csatornához (torokhoz) vezeti. Az efféle belső égési erőgépek már több különböző kivitelben és az előkamra különböző szerkesztésével ismeretesek, oly kivitelben is, amelynél a fojtást létesítő hely a sűrítő löket folyamán erősen örvénylői mozgásba hozza a hengerből az előtérbe szorított levegőt.' Ezáltal az előkamrába fecskendezett tüzelőanyagnak a levegővel való alapos elkeveredése érhető el. A találmány célja az ilyen motorok további javítása annak elérése végett, hogy az égés lefolyása lágy és zajtalan járást biztosítson. A találmány lényege az, hogy az említett fojtóhely előrenyúló vékony gyűrű alakjában készül, amelynek az oldalfalak felé kisméretű átmenő vagy átvezető keresztmetszete van. Ennél a találmány szerinti fojtógyűrűnél az ismert szerkezetekhez viszonyítva jóval kisebb a falvastagság és a hőleadó vagy hőelvezető keresztmetszet is jóval kisebb, tehát kevesebb meleg távozik az előkamra falaiba, ami azt eredményezi, hogy a gyűrűn kényszermozgással átáramló forró sűrített levegő ezt a gyűrűt izzásba hozza. Az izzó állapot az üzem folyamén állandóan megmarad, ami lehetővé teszi a tüzelőanyag és levegő keverékének korai gyújtását. A gyújtásban létesített időbeli beállítás, helyesebben kifejezve a hosszabb időre elnyújtott égés lehetővé teszi a motor lágy és zajtalan járását, inert a gyújtás megindulásának pillanatában a tüzelőanyagnak csak egy része van még az égési térben és a teljes elégési folyamat ily módon hosszabb időre nyúlk el. Ismeretes már gömb alakú előkamrában vékony falú, esetleg elfordítható izzó, csésze alakú testet alkalmazni. Az ilyen ismert kialakításoknál azonban a levegő és a befecskendezett tüzelőanyag alapos elkeveredése nem következik be és e kivitelek további hátránya az, hogy az üzem közben túl forróvá váló izzócsésze a hozzá kerülő tüzelőanyag kokszolódását okozza. Ismeretesek továbbá oly befecskendezéses égési erőgépek, amelyeknél az előkamrából a fő égési térbe vezető átömlő csatornában sugárirányú merevítőkkel tartott középdarab van és ehhez a befecskendező fúvóka felé irányított csúcsos kúp tartozik. A tüzelőanyagot tehát e kúp felé irányítják, amely bizonyos mértékben mint izzó test működik és ezen a kúpon a tüzelőanyag szétporlad és meg is gyullad. A kúp ugyanis a benne felhalmozódott meleg egy részét a hozzájutó tüzelőanyagnak adja át. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy azok a vékony merevítők, melyek ezt a középdarabot tartják, hosszabb ideig tartó üzem esetén kiégnek és így a középdarab a hengerbe esik, ahol súlyos zavarokat okoz. A találmány lehetővé teszi a fent-említett hátrányok kiküszöbölését és az égési folyamat kismértékű elhúzásának vagy meghosszabbításának feladatát a találmány egyszerű eszközökkel oldja meg. Általában véve az előkamrát nagymértékben hőálló anyagú betétdarabokból szokták kialakítani. Ha ezt a kivitelt alkalmazzuk, akkor a találmány értelmében a betét a fojtás helyén vékony fallal készül és magában véve ismert módon szigetelő tér választja el a hűtött hengerfej-faltól. Ezáltal a fojtó közbenső darab csak kismértékben ad át meleget a hűtütt hengerfalnak. A találmány további kialakításának a befecskendezett tüzelőanyag kúpjának átmérője a fojtás helyén nagyjából megfelel a fojtást végző gyűrű belső átmérőjének. Ezáltal csaík a befecskendezett kúp szélén levő anyag érintkezik az izzó fojtógyűrűvel, a zárt üzemanyagikúp a befecskendezés után érintetlen marad és csak egy későbbi időpillanatban vesz részt az égésben. Ily módon érjük el a
