146382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szén kitermelésére meddőhányókból

Megjelent: I960, március 15. ORSZÁGOD TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LETRAS 146.382. SZÁM 1. a. 33-41. OSZTÁLY - SO-540. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szén kitermelésére meddőhányókból A Magyar Állam, mint a feltalálók: Domokos Kálmán, Sólymos Mihály és Kálmán György főmérnökök, Tatabánya, jogutódja A bejelentés napja: 1956 szeptember 25. A szénbányászati műveletek során minden bányaüzemből jelentős mennyiségű meddőanyag kerül felszínre és halmozódik fel az idők folyamán a bányaüzemek közelében. A meddőanyag túlnyomórészt hasznosításra nem alkalmas mellékkőzetnek és kis részben hasznos ásványi terméknek keveréke. Az idők folyamán viszont a meddőhányókon a hasznos ásványnak oly nagy mennyisége kerül tárolásra, hogy annak kitermelésével — ha ez gazdaságosan végezhető — az improduktív meddőkészletből jelentős értékek szabadíthatók fel. Ezt különösen lehetővé teszi a tüzelőberendezések újabb fejlődése. A meddőhányók hasznosításának gondolata különösen a szénbányászattal rendelkező jelentősebb országokban már évtizedes feladat, mégis az ez ideig javasolt és kivitelezett eljárások a meddőhányók hasznosítását csak közvetett módon, a meddőhányóknak kőgenerátorban végzett elgázosításával tudták megoldani. Ennél az eljárásnál a hányó teljes tömegét kell a gázosítás helyére szállítani és a gázosítás után az anyag jelentős tömegét újra a meddőhányóra vinni. Ezek áz eljárások nem bizonyultak gazdaságosnak egyrészt a létesítmények nagy-beruházási költségei miatt, melyek kb. egy mélyművelésű bányaüzem létesítési költségeinek felélnek meg, másrészt a meddőanyag értéktelen tömegeinek oda- és visszaszállítási költségei miatt, végül a kitermelt gázok igen alacsony (kb. 1000 kai.) fűtőértéke miatt, A találmány célja a szén gazdaságos közvetlen kitermelése a meddőhányóból aránylag egyszerű és így olcsó, s amellett kiváló termelékenységű berendezés segítségével, melynek fenntartási és üzemeltetési költsége az azonos minőségű és fűtőértékű szenet termelő mélyművelésű bányaüzemek hasonló költségeinél lényegesen kisebb. A találmány szerint a meddőhányóból magában véve ismert módon jövesztett és előosztályozott anyagot hidroimechanifcai kezeléssel zagyosítjuk és a későbbi dúsítás lehetővé tételére örvényeltetéssel szerkezetileg megbontjuk, majd a zagyban foglalt szenet végosztályozással és dúsítással elkülönítjük. A végosztályozóban a szenet esetleg két vagy több szemnagyságra különválaszthatjuk. A zagyosítást vízisugárszivattyúval (vízágyúval) végezhetjük, mely a kupacba gyűjtött, előosztályozott száraz anyagot egyenletesen átnedvesíti. A hasznos és a meddőanyag szétválasztását körforgó zagyszivattyúval foganatosíthatjuk, mely a vízágyúval többé-kevésbé már fellazított anyagot dúsításra alkalmas állapotba hozza, ill. teljesen fellazítja. A zagyszivattyú feladata tehát a találmány szerinti berendezésben nemcsak a zagy továbbítása, mint egyéb alkalmazási területeken, hanem a szivattyúban fellépő örvényáramok végzik a szétválasztandó anyag teljes fellazítását is. A találmány szerinti eljárás előnyei főleg a következők: a primer vagy szekunder módon agyagosodott hányóanyagból a ihasznos terméket tisztán nyerjük ki. Az eljárás és a hozzávaló berendezés annyira egyszerű, hogy alkalmazása mindenképpen gazdaságos; a berendezés kezelése nem igényel bányaszakmunkást, hanem e célra csökkent munkaképességű személyéket is alkalmazhatunk; bányai a használatára nincs szükség; az energiafogyasztás kicsiny; a berendezés, megfelelő összetépi tés mellett, könnyen szétszerelhető, más hányókra szállítható és ott gyorsan összeállítható. A szenet, mint fentebb említettük, két- vagy többféle szemnagyságban is kitermelhetjük, így pl. kétféle szemnagyság esetén 0—10 mm-es és 10—60 mm-es méretben. A kitermelt anyag fűtőértéke kb. egyenlő a helybeli mélyművelésű aknákból termelt anyagok fűtőértékével, ha a különböző százalékos nedvességtartalmakat közös nevezőre hozzuk. A találmány szerint kapott szén az eddigi tapasztalatok szerint mindazokra a felhasználási célokra alkalmas, mint az aknákból jövesztett szén, így tehát pl. kazánok alatti tüzelésre, brikettgyártásra, generátorgáz előállítására stb. A. találmány további előnye, hogy a végleges meddő sem haszontalan anyag, hanem azt jól felhasználhatjuk a drágább homok helyett tömedékelésre és adott esetben egyéb célokra is. A rajz a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a berendezés oldalnézete. A 2. ábra a készterméket elszállító csillék felülnézete.