146369. lajstromszámú szabadalom • Érintkező mélynyomórács előállítása autotipiai mélynyomás céljára

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.369. SZÁM 57. d. 2-10. OSZTÁLY - NO-67. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Érintkező mélynyomórács előállítása autotípiai mélynyomás céljára Nyomdaipari Kísérleti Üzem és Laboratórium, Budapest Feltaláló: Stáhl Endre nyomdamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. október 18. A Klic-féle rácsmélynyomó eljárás sok bizony­talansággal jár. Ezért már hosszabb ideje foglal­koznak az un. autotípiai mélynyomás kidolgozásá­val. Itt az árnyalati hatást a rasztercsészék terüle­tének a változtatásával érik el, szemben a Klic­féle eljárással, ahol az árnyalatosságot a csészék mélységének változtatásával hozzák létre. A rács­mélynyomó eljárás szubtraktív színkeverésen, az autotípiai mélynyomó eljárás additív színkeveré­sén alapszik. Ezért minőségi szempontból az auto­típiai ményomó eljárás nem veheti fel a versenyt a Klic-féle megoldással. Nagy mennyiségű és kö­zepes minőségű, pl. kereskedelmi munkákhoz azon­ban kiválóan alkalmas, mivel a formaelőkészítés — különösen a maratási folyamat — sokkal biz­tonságosabb és gyorsabb a rácsmélynyomásnál. A magas- és offsetnyomitatásban ismert auto­típiai üvegrács segítségével eddig előállított rács­diapozitívok, szűk árnyalati terjedelmük miatt nem alkalmasak az autotípiai mélynyomás céljára. Amíg ugyanis a világos- és középárnyalatokban a csé­szécskék teljesen külön állnak és így jó nyomás­feltételeket biztosítanak, addig a sötét árnyalatok — ahol a csészék egymásba olvadnak és ezzel a lehúzókés vezetésére szolgáló támaszfal folyama­tossága megszakad — rossz nyomási feltételeket adnak, azaz a kiálló dúcok gyorsan elkopnak s néhány nyomás után a nyomóforma használhatat­lanná válik. Ennek elkerülésére nem lehetett fél árnyalatnál nagyobb csészéket használni, ami azzal a hátránnyal járt, hogy nem tudták kihasználni a teljes árnyalati terjedelmet, hanem annak csak mindössze 45%^át Ennek következtében az árnya­latok összezsúfolódtak és az árnyalatos kép nyom­tatásakor hatalmas részletveszteségek léptek fel. Kezdtek olyan rácspontf elépítéssel is kísérletezni, amely lehetővé teszi a sötét képrészekben oldalaik­kal párhuzamos, négyzet alakú rácspontok létre­íiozását. Ezt azonban mindeddig csak körülmé­nyes úton sikerült elérni. Különböző megoldáso­kat ajánl WÜraner DRP : 711 572 és DRP 716 263 szabadalmi leírásaiban. Az utóbbi elképzelést való­sította meg a lipcsei Nyomdaipari Kutató Intézet skálaraszter néven, 'melyet érintkező mélynyomó­rácsként lehet használni. Ennek az érintkező rács­nak a' készítésére azonban egy igen bonyolult precíziós gépet szerkesztettek. Mindezekkel szem­ben a találmány egyszerű módon teszi lehetővé érintkező mélynyornórácsolknak reprodukciós fény­képezőgépben, autotípiai üvegrácson keresztül tör­ténő gyártását. A vele elérhető érnyalatvisszaiadást az 1. ábra mutatja. Itt a teljes árnyalati terjede­lemnek 75—80%-nát lehet kihasználni, szemben az előbb említett 45%-kal. Előállítása a szokásos horizontális reprodukciós fényképezőgépben üvegrácson keresztül történik úgy, hogy először keresztalakú •fényréfcesszel meg­világítjuk a fényérzékeny anyagot, amely a rács­dia pontjainaik oldalaival párhuzamos felépítését biztosító négyzethálózatot hoz létre. Ezután a megvilágítást kör alakú fényrökesszel folytatjuk, amellyel biztosítjuk a rácseleimeiken belüli átmene­tességet. Majd a filmet a szokásos módon előhív­juk, rögzítjük és szárítjuk. Példa az érintkező mélynyomórács előállítására: Harizontális reprodukciós fényképezőgép szoká­sos helyére behelyezünk egy 60 vonal/cm2 sűrű­ségű autotípiai üvegrácsot. Az eredeti tartóra gyű­rődésmentes fehér papírlapot helyezünk és azt egyenletesen megvilágítjuk. A gépet 1 : 1 méter­arányra állítjuk be, majd a kihuzatot elmozdítjuk, hogy életlenséget kapjunk. Ezzel a papír esetleges egyenetlenségeit megszüntetjük. A kazettába Prin­ton R, vagy ennek megfelelő filmet helyezünk, a rácstávolságoit 4 mm-re állítjuk. Először kereszt alakú rekesszel exponálunk. A rekesz méreteit úgy állapítjuk meg, hogy a hossza a 16-os viszonylagos nyílású rekesz átmérőjénél valamivel nagyobb le­gyen, míg szélessége hosszának mintegy egyhar­mada. A rekesznyílás átmérője azonos viszonylagos nyílásnál az optika közepébe való pontos behelye­zése, mert lleenkező esetben, ha a rekesz; közepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom